A humanizmus pápája

Publikálás dátuma
2019.12.24. 09:20

Fotó: Massimo Valicchia / NurPhoto
Reformokat követel a katolikus egyházfő, de belső támadások sora is éri. Ferencet azonban ez a legkevésbé sem zavarja, amint a vele szembeni ultrajobboldali politikai reakciók sem. Ami azonban kifejezetten bosszantja, az álszentség és mások kirekesztése, a hit nevében.
A napokban Ferenc pápánál járt António Guterres ENSZ-főtitkár, aki kiválóan foglalta össze Ferenc pápa programját. „Azért akartam találkozni a Szentatyával, hogy kifejezzem elismerésemet munkájáért. Komolyan hallatja a hangját a klímaválság, a szegénység, az egyenlőtlenség, a multilateralizmus, a menekültek, a leszerelés és más fontos téma kapcsán. Munkájának köszönhetően hozzájárul ahhoz, hogy elérjük céljainkat a fenntartható fejlődést érintő kérdések, a klímaváltozás és a béke kultúrájának közvetítésében” - hangoztatta a világszervezet főtitkára a Vatikáni Rádiónak adott interjújában. Ferenc gyakran foglal állást világpolitikai kérdésekben, s bár a Vatikán, illetve a pápa önmagában túl kis szereplő ahhoz, hogy békés mederbe terelje sérülékeny világunkat, az egyházfő egyetlen elődje sem emelt szót ennyire erőteljesen és határozottan a populisták térnyerése ellen. A pápa argentin származású ugyan, de 2016-ban azért ítélték neki a Károly-díjat, mert az uniós országok még szorosabb együttműködéséért szállt síkra. A pápát nem érdekli az, ha szembekerül egyes illiberális politikusokkal, például az amazonasi esőerdő megőrzése miatt Jair Bolsonaro brazil elnökkel, vagy a felebaráti szeretet hangoztatása és az erőszak következetes elítélése miatt a kábítószerkereskedők elleni küzdelem során az eszközökben nem válogató Rodrigo Duterte fülöp-szigeteki elnökkel, esetleg Donald Trumppal. Nem érdekli az sem, ha a katolikusok egy része ellene fordul Jól tudja, a hívők egy része inkább hisz a hamis prófétáknak, mintsem a béke üzenete közvetítőjének. Ez azonban a kereszténység kezdetei óta mindig így volt. A 2016-os amerikai elnökválasztási kampány idején rámutatott, nem keresztény az, aki falakat emel, ettől függetlenül Donald Trumpot katolikusok is támogatták az akkori voksolás során. Hogy mennyit változott a Vatikán Ferenc pápa alatt, jelzi Peter Turkson, az Átfogó Emberi Fejlődés Előmozdítása Dikasztériuma prefektusának kijelentése Greta Thunbergről. Nem arról beszélt, hogy a klímaváltozás ellen küzdő kislányt csúf baloldali erők befolyásolják, nem is tett említést betegségéről sem. Azt közölte, hogy Greta „fontos tanúja mindannak, amit az egyház tanít a környezet és az ember védelméért”. Thunberg áprilisban a pápánál is járt és köszönetet mondott az egyházfőnek a klímavédelemért tett lépéseiért és azért, hogy „az igazságot mondja. Ez nagyon sokat jelent” - mondta Greta Thunberg. Azok, akiknek sok közül nincs a valláshoz, sokszor épp a vallást tartják visszahúzó erőnek. Számukra különösen fontos lehet, hogy számíthatnak Ferenc pápa támogatására. „Jobb egy ateista, mint egy álszent katolikus” - mutatott rá 2017 februárjában. „Botrányos az, ha valaki mond valamit, majd mást tesz” - hirdette. Az egyház sokkal humánusabbá vált Ferenc pápa 2013-as egyházfővé választása óta, megteremtette az emberarcú katolikus egyházat. Természetesen a humánum II. János Pál alatt sem hiányzott, de másként jelentkezett. A lengyel származású egyházfő közel engedte magához a gyermekeket, szeretettel próbálta ledönteni a politikai megosztottság falait, a haladóbb szellemű katolikus mozgalmaknak azonban az ő pápasága alatt nemhogy nem engedett teret a Vatikán, hanem igyekeztek háttérbe szorítani ezeket, elég csak a felszabadítás teológiájára gondolni. Ferenc pápa azonban tudja, az egyház csak akkor veheti fel a versenyt a gyorsuló idővel, ha párbeszédet kezdeményez mindenkivel. Azokkal is, akik a jelenleginél sokkal nagyobb nyitást várnának el az egész katolikus egyháztól. Csakhogy ez a dialógus megrémiszti a szélsőséges konzervatívokat. Ők úgy látják, az egyháznak nem szabad változnia, még azt is bevállalják, hogy további tömegek fordulnak el a katolikus egyháztól. A pánamazóniai szinódus fogadtatása is mutatta, mennyire göröngyös a pápa útja. Azt kezdeményezte, hogy a gyéren lakott amazóniai régióban lehetővé tegyék házas férfiak számára a pappá szentelést. Nem a cölibátus eltörléséről van szó, hanem egy olyan fontos gyakorlati lépésről, mondhatni tűzoltásról, amellyel sikerülne enyhíteni a régióban tapasztalható súlyos paphiányt. Papi körökben egyetértés van abban, hogy ebbe a régióba senki sem vállal szívesen szolgálatot a mostoha körülmények miatt. 
Ám a konzervatívok még ezt az apró nyitást is rossz szemmel nézik, eretnekséggel vádolva a pápát. Ez év tavaszán 19 katolikus pap, teológus és akadémikus fordult nyílt levélben az egyház püspökeihez, amelyben azt állították, hogy Ferenc pápa az eretnekség kánonjogi vétségével vádolható. Lépéseket követeltek az egyházfő ellen. Hogy reagált erre a pápa? A tőle megszokott emberséggel. Egy májusi televíziós interjúban kifejtette, az ellene indított nyílt támadást humorérzékkel fogadta. S megjegyezte, imádkozik is az őt eretnekséggel vádolókért, mert „tévednek és mert szerencsétlen emberek, akik közül egyeseket manipuláltak”. A nagy manipulátorok közé tartozik Gerhard Ludwig Müller, a Hittani Kongregáció egykori prefektusa, valamint a vatikáni legfelsőbb bíróság egykori vezetője, az amerikai Raymond Leo Burke. A pánamazóniai szinódus óta azonban mintha valamelyest visszafogták volna magukat a bírálók talán azért, mert a püspökök a vártnál nagyobb arányban szavazták meg a helyenként bátor előterjesztéseket. Egyelőre elhárult az egyházszakadás veszélye. Belső támadói azonban mindig is lesznek a pápának. Carlo Maria Viganó érsek múlt héten lényegében hamis prófétának nevezte, egyúttal hazugságokkal vádolta. Bízvást kijelenthetjük: nevetséges vádakkal illette a pápát. Az egyház megosztott, de Ferenc jól tudja, reformra van szükség, amint ezt múlt héten, a vatikáni Kúriának adott audienciája során is hangoztatta. Az egykori liberális olasz főpapot, Carlo Maria Martinit idézve megjegyezte, az egyház mintha megrekedt volna, s abban, hogy a vallás jelentősége már messze nem a régi, maga az egyház is hibás.
Az álszentség, illetve a pletykálás mellett akad még valami, ami Ferencet ki tudja hozni a sodrából. Ez a korrupció. Szeptemberi madagaszkári látogatása során kijelentette, az „egyenlőbbek”, vagy ahogy fogalmazott, a kiváltság kultúrája és a korrupció érdekszövetsége az oka annak, hogy sokan szegénységben tengődnek. Tavaly márciusban pedig kifejtette, a maffiózók nem hívhatják magukat keresztényeknek, mert halál lakozik a lelkükben és halált osztanak másoknak. Itt nem feltétlenül a Cosa Nostra, vagy más bűnözőszervezet tagjaira gondolt, hanem azokra, akik lefölözik az ország vagyonát, „helyzetbe hoznak” egyeseket, a többség kárára. Álszentség és korrupció Ferenc pápa legfőbb ellenségei és azok, akik falakat emelnek. S ha ehhez hozzávesszük, hányszor állt ki a társadalom kirekesztettjei, a szegények mellett, nem is szólva a menekültekről, megérthetjük, miért nem lesz soha a mai magyar politikai kurzus kedvence. Most azonban vissza kell fogni az egyházfő bírálatát, hiszen a kormány azt reméli, ellátogat a jövő szeptemberben esedékes budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra. Mindannyian azt reméljük, valóban eljön. Reményt adhat mindannyiunk számára és az álszentek, a korruptak szemébe mondhatja azt: az, amit ők kereszténynek neveznek, a vallás megcsúfolása.

A társadalom kirekesztettjeire emlékezik

November vége óta díszeleg a Szent Péter téren az észak-olaszországi Vicenzából érkezett karácsonyfa. A 26 méteres lucfenyő mellett életnagyságú betlehem várja az érdeklődőket. Trentói minta alapján építették, fából faragták mesteremberek. A karácsonyfán december 5-én kapcsolták fel a fényeket. A fára a Vatikán sárga-fehér színeit idéző több mint ezer arany és ezüst díszgömb került, valamint ennél is több energiatakarékos LED-izzó. Ebből, illetve a Vatikánba érkezett többi fenyőből az ünnepek után bútorok vagy gyerekjátékok készülnek kórházak és karitatív intézmények számára, és a Vatikán 40 fenyőpalántát is elültet a venetói erdőkben. A betlehemi jászol és a karácsonyfa a fény, a remény és a szeretet jelképei – mondta egy ízben Ferenc pápa. E két szimbólum Isten egyszülött Fiáról beszél nekünk, „aki emberré lett, hogy üdvözítsen minket.” Arról a fényről beszél, „amelyet Jézus hozott el születésével a világnak”. A pápa karácsonyt megelőző hetei idén is a társadalom kirekesztettjeiről szóltak. Még november közepén hátrányos helyzetűekkel – olaszokkal és külföldiekkel egyaránt –, magányos idősekkel és betegekkel, hajléktalanokkal és más rászorulókkal ebédelt együtt a pápa a vatikáni, VI. Pálról elnevezett teremben. Összesen 150 asztalt helyeztek el, s mintegy százan ülhettek egy közös asztalnál a pápával. A résztvevők élelmiszercsomagot is kaptak ajándékba. December 14-én a Nevelésügyi Kongregáció szervezésében rendezték meg azt a karácsonyi koncertet, melynek teljes bevételét az amazóniai missziók, illetve egy nevelési alapítvány céljaira fordítják. Múlt héten, a vatikáni Kúria tagjainak intézett szózatában figyelmeztetett arra, sokan egykedvűen tekintenek a menekülteket a Földközi-tengeren ért tragédiákra, pedig – mint fogalmazott - „Isten számára senki sem kirekesztett”. A Szentszéknél hetek óta készülnek Krisztus születésének ünnepére. A forgatókönyv azonban nagyjából ugyanaz lesz, mint korábban. A vatikáni éjféli mise nem éjfélkor, hanem este fél 10-kor kezdődik a Szent Péter bazilikában. A hagyományoknak megfelelően karácsony első napján a Szent Péter bazilika középső erkélyéről elmondja ünnepi üzenetét, illetve Róma városának és a világnak szóló Urbi et Orbi áldását. Az üzenet középpontjába általában a világbéke kerül. Ferenc pápa azonban minden bizonnyal megemlékezik a szegényekről, az elesettekről, s azokról, akik magányosan kénytelenek eltölteni az ünnep óráit. Szólhat az "elveszett generációról", azokról a fiatalokról, akiknek esélyük sincs munkára, s felhívja a figyelmet arra, hogy mindenki kötelessége az idősekről való gondoskodás.

Szabad szemmel: fordulat a magyar politikában, hogy az állam megvette a Mátrai Erőművet

Publikálás dátuma
2019.12.24. 07:40

Nemzetközi sajtószemle, 2019. december 24.
Bloomberg A lap szerint 180 fokos fordulatot jelent a magyar politikában, hogy Orbán Viktor pár napja csatlakozott ugyan az európai klímacélokhoz, ám kormánya most megvette az ország legnagyobb hőerőművét a miniszterelnök legszorosabb üzleti szövetségesének, Mészáros Lőrincnek a cégbirodalmától. Ebből az következik, hogy a lignittel működő létesítmény környezetbarát átalakítására most az adófizetők pénzéből kell hozzávetőleg egy milliárd forintot fordítani. Az ügylet részletei azonban nem ismeretesek. Mindenesetre nemigen van olyan hasonló létesítmény az országban, amely jobban szennyezné a környezetet, mint a Mátravidéki Erőmű. Annak működési engedélye egyébként 2029-ig szól, de már a 2. egymást követő évben veszteséget produkált. Ez azonban nem akadályozta meg a tulajdonosokat abban, hogy ne vonjanak ki belőle tavaly jó 11 milliárd forintnyi osztalékot.
New York Times Az elemzés rengeteg más véleménytől eltérően úgy gondolja, hogy az idei év Vlagyimir Putyiné volt, ez az ő világa, valamennyien abban élünk. Az amerikai elnök együtt akar menetelni Oroszországgal, miközben az alkotmányos vádemelési eljárás megrengette az USA-t és elvonta figyelmét. Nagy-Britannia befelé fordul a transzatlanti szövetség másik pilléreként, miközben Moszkva évek óta igyekszik aláásni a kapcsolatokat Európa és Amerika között. Az erőviszonyok a Közel-Keleten is a Kreml javára tolódnak el és egyre szorosabbak a kapcsolatai Kínával. Hogy országa jócskán a tényleges súlyán felül teljesít a világpolitikában, az az államfőnek abból az adottságából adódik, hogy képes saját magát, illetve az oroszokat a valóságosnál fontosabbnak feltüntetni. És itt egyáltalán nem csupán bűvészkedésről van szó, mert lehet, hogy nem a legjobbak a lapjai, de úgy tűnik, hogy cseppet sem fél, ha ki kell játszani azokat. Ettől olyan ijesztő, mondja egy volt moszkvai amerikai nagykövet. Putyin mára a feltörekvő autokraták vezérlő csillaga lett, a politikai technológia mestere, ideértve a sajtó manipulálását, amit ezek a vezetők szintén felhasználnak, akár Moszkva segítségével, akár anélkül, hogy szétverjék az eddigi világrendet. Az orosz tekintélyelvűség termékeny talajra talált Magyarországon és Lengyelországban, de nem kevesen rokonszenveznek azzal Nyugat-Európában és a tengerentúlon is. Putyin népszerűsége jelenleg 70 % körül mozog, pedig brutálisan leverette a tüntetéseket, a gazdaság pedig stagnál. Igen sok lelket nyert meg az Egyesült Államokban is, noha a megosztást szolgáló eszközei sokszor olcsóak és primitívek voltak, de hatottak a közösségi médián keresztül. Számára az igazság pillanata a pénzügyi válsággal következett be, mert arra jutott, hogy az USA nem hogy a világgazdaságot nem irányítja, de semmit sem.  
Politico Személyes tapasztalatai alapján a tudósító arról számol be, hogy aggódnak a magyar bírák, mert a kormány az elmúlt napokban egy sor ponton módosította az igazságszolgáltatás játékszabályait. Egyikük – szigorúan név nélkül – úgy nyilatkozott, hogy a reformok veszélyek kapukat nyitottak ki. A jelentés egyben idézi az Európa Parlament emberi jogi biztosát, Dunja Mijatovicsot, aki már egy hónapja komoly aggályait fejezte ki az új szabályozás miatt, merthogy az kedvezőtlenül érintheti a bíróságok, illetve a bírák függetlenségét, és azt, hogy a polgárok bízhassanak a perek tisztességes lebonyolításában.
Yahoo/Daily Beast Az amerikai Rágalmazás-elleni Liga élesen elítélte Donald Trump személyes ügyvédjét, amiért az kijelentette, hogy Soros Györgyöt nemigen lehet zsidónak tekinteni, alig burkoltan uszítva ily módon az antiszemitákat. Giuliani, aki a napokban Budapesten és Kijevben járt, hogy bizonyítékokat szerezzen a demokrata párti Joe Biden befeketítésére, megismételte, hogy az USA korábbi ukrajnai nagykövete Soros embere volt. Szerinte az emberbarát befektető négy esetben is beleszólt, ki kerüljön a képviselet élére. Azon kívül FBI-ügynököket alkalmaz. Hasonlókat már egy másik elnökhívő szélsőséges jogász is mondott, meg is kapta érte az elmarasztalást zsidó szervezetek részéről. Guiliani most azt fejtegette, hogy nem lehet zsidóellenes, csak azért mert szembeáll Sorossal. Megjegyezte, hogy ő sokkal inkább zsidó, mint a befektető, aki nem gyakorolja vallását és nem jár a zsinagógába. Azon kívül nem támogatja Izraelt, sőt, a zsidó állam ellensége. Minderre a Rágalmazás-elleni Liga úgy reagált, hogy az elhangzottak döbbenetesek és sértőek. És nem Giuliani fogja eldönteni, ki a zsidó és ki nem az, illetve hogy mi az antiszemita. A nyilatkozat emlékeztet arra, hogy Soros emberbaráti tevékenysége jó ideje ürügyként szolgál túlméretezett összeesküvés elméletekhez. A jogásznak ezek után bocsánatot kell kérnie és haladéktalanul vissza kell vonnia állításait, hacsak nem akar lovat adni a radikális antiszemiták és a fehér felsőbbrendűség hívei alá, akik hisznek ebben az összehordott mocsokban, emelte ki az ADL. A jelek szerint azonban az ügyvéd kitart álláspontja mellett.
Der Standard Az osztrák szakszervezetek a Munkáskamarával együtt értetlenül állnak az Európai Bíróság legújabb döntése előtt, amely semmi kifogásolnivalót nem talált abban, hogy a magyar alkalmazottak az ugyanazon munkáért járó ausztriai bérnek csak kb. a harmadát kapták az osztrák vonatokon egy utasellátó cég szolgálatában. A szóban forgó járatok München és Budapest között közlekednek és a vállalkozás hat éven át alkalmazta a nyomott béreket. A trükk az volt, hogy a székhelyet Magyarországon jegyezték be, ennél fogva a magyar jog előírásait alkalmazták, mind a jövedelmeket, mind a társadalombiztosítást illetően, noha a dolgozók a munkaidő javarészét osztrák területen dolgozták le. Bérük 500 euró volt, pedig az osztrák érdekvédelem szerint havonta 1500 járt volna. A Munkáskamara képviselője azt mondja, az ítélet derékba lövi a bérdömping elleni küzdelmet, mert ily módon más ágazatokban is ki tudják játszani a kollektív szerződéseket. Egyébként amikor az ügy 3 éve kirobbant, a bécsi önkormányzat jó egymillió eurós büntetést szabott ki a vasút szerződéses partnerére, aki azután perre ment és ennek során a közigazgatási bíróság kikérte az EB véleményét. Az azután azzal érvelt, hogy a munka javarészét az ételek és italok be- és kirakodása jelentette, az pedig Budapesten történt. A szolgálat is ott kezdődött, illetve végződött és az adminisztrációt is a magyar fővárosban kellett intézni. Vagyis nem arról van szó, hogy az érintettek kiküldetésben lettek volna. Ennélfogva a mintegy 120 magyar alkalmazott esetében jogos az alacsony juttatás.
Szerző

Esküvői menet a lebukásba

Publikálás dátuma
2019.12.23. 20:21
Joseph Muscat (balra)
Fotó: ANDREAS SOLARO / AFP or licensors
Újabb és újabb kínos részletek kerülnek napvilágra a máltai oknyomozó újságírónő meggyilkolásáról és a hátterében húzódó korrupciós ügyekről.
Három máltai férfi titokban együtt utazott egy olaszországi esküvőre 2015-ben. A parányi szigetország elitjének tagjai voltak: Jospeh Muscat miniszterelnök, Keith Schembri, a kabinetfőnöke és Yorgen Fenech dúsgazdag vállalkozó, zsíros állami megrendelések kedvezményezettje. Előkelő firenzei hotelben szálltak meg, állítólag a vőlegény költségére. Alig öt év elteltével elfordult tőlük a szerencse: Fenech gyilkossági ügy gyanúsítottja, Schembri is azzá válhat, Muscat végnapjait tölti kormányfőként. Elmúlt a barátság is, most egymásra mutogatnak. A közös itáliai kiruccanás, amelyről a Lovinmalta hírportál írt vasárnap, két okból is kellemetlen a triónak. Egy: igazolni látszik, hogy szoros kapcsolat volt hármójuk között. Kettő: a vőlegény személye miatt. Az iráni származású Ali Sadr Hasheminejad a Pilatus Bank vezére volt. A máltai székhelyű pénzintézet belekeveredett a Panama-iratok néven elhíresült pénzügyi botrányba, tavaly be is záratta az Európai Központi Bank. A bankárt, aki papíron Saint Kitts és Nevis karibi törpeállam polgára, őrizetbe vették az Egyesült Államokban; pénzmosással, embargósértéssel és más gazdasági bűncselekményekkel vádolják. A korrupció leleplezése vezetett Daphne Caruana Galizia oknyomozó újságírónő meggyilkolásához 2017 októberében. A múlt héten derült ki, mit rejtett az a műanyag doboz, amelyet krimibe illő körülmények között foglaltak le a koronatanúnál. Melvin Theuma tudott közelgő őrizetbe vételéről, el akarta tüntetni a bizonyítékokat, végül mégis inkább alkut kötött a hatóságokkal. A csomagból mobiltelefonok, egy SIM-kártya és egy pendrive, továbbá papírok kerültek elő. És egy fotó, amely a Castille vallettai kormányépületében, Schembri társaságában örökíti meg az illegális szerencsejátékokkal, uzsorakölcsönnel is foglalkozó taxist. Theuma „feltáró jelleggel” azt vallotta, ő közvetített a felbujtó Fenech és a robbantók között. Elmondása szerint 4-500 ezer euró (130-165 millió forint) ütötte a bérgyilkosok markát. Theuma a merénylet után, a befolyásos kabinetfőnök közbenjárására kamu állást kapott. A családügyi tárca alá tartozó egyik állami cégnél alkalmazták sofőrként, de dolgoznia nem kellett a fizetésért. A kisstílű bűnöző megpróbált felkészülni arra az esetre is, ha el akarnák tenni láb alól – erről kézzel írt levele tanúskodik, amelyet a gyanúsított Fenech házában találtak. A kaszinókirály a felbujtás gyanúját gyerekkori barátja, Schembri felé terelné, akit egyszer már őrizetbe vettek. A bukott politikus kihallgatásán tagadta, hogy köze lett volna a gyilkossághoz, erre gyorsan szabadon is engedték. A milliomos ügyvédei a bíróságon bepanaszolták a nyomozók „amatőrségét”. A rendőrség elismerte, nem foglalták le bizonyítékokként a volt kabinetfőnök mobilját, mert Schembri azt mondta, hogy „elvesztette”. Szerepét azonban, úgymond, tovább vizsgálják a bűnügyben. Schembri üstökösszerű politikai karrierje a továbbiaktól függetlenül véget ért. Kilépett a kormányzó Munkáspártból, amelyet három egymást követő választáson segített sikerre. Közben a közösségi médiában mém lett egy régebben készült, nem túl előnyös fotója, amelyet annak idején tömör kommentárral töltött fel egy ismerőse: „The Mastermind”. Az angol kifejezés ugyanis nemcsak mesteri elmét jelent, hanem az személyt is, aki a háttérből irányít – pillanatnyi helyzetében beillik baljós előjelnek. Muscat miniszterelnök bejelentette lemondási szándékát, de hivatalban maradna legalább január 12-ig, amikor pártja eldönti, ki lesz az utódja. Az ellenzék azonnali menesztését követeli, George Vella köztársasági elnök azonban közölte, nincs alkotmányos jogköre elmozdítani a kormányfőt, amíg a parlamenti többség mögötte áll. Pénteken az Európai Parlament határozatban szólította fel a miniszterelnököt, ne késlekedjen tovább a távozással, ne akadályozza az igazságszolgáltatást. A 45 éves Muscat vonakodása arra utal, lehet félnivalója, milyen fordulatot tartogat a nyomozás, amikor többé nincs rá befolyása.