Békét akar Orbán tábora 2020-ban

Publikálás dátuma
2019.12.24. 06:30

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Az ellenzéki szimpatizánsok áttörést várnak, a kormánypártok hívei konszolidációt - de abban mindenki biztos, hogy kiegyensúlyozottabb politikai év lesz 2020, mint az idei volt. A mindennapok kilátásai már kevésbé rózsásak: drágulást, tovább sorvadó egészségügyet és kevesebb uniós pénzt vár a többség.
Nem volt könnyű év 2019 – két választási kampány dübörgött végig az országon, és miközben a politika próbálta eladni magát, az emberek nehezedő mindennapokkal szembesültek: többek között meglódult az infláció, meglasslt a gazdaság húzóerejének számító autóipar, utóbbival párhuzamosan pedig újra elbocsátásoktól kell tartani és többé nem evidencia, hogy aki dolgozni akar, az tud is, mégpedig jó pénzért. A Népszava megbízásából a Publicus Intézet azt próbálta kipuhatolni, az állampolgárok várakozása szerint miképp alakul az élet 2020-ban. Az alapmondás úgy szól, hogy az ország helyzete romlik majd, ám az emberek abban bíznak, hogy ez őket és szűkebb környezetüket nem érinti. (A látszólagos ellentmondás minden ilyen kutatásban visszaköszön: a válaszadók saját helyzetüket általában szépítve ítélik meg, valós véleményüket jobban tükrözi az országra vonatkozó kérdésre adott felelet – ebben az esetben ugyanis kevésbé játszanak szerepet az érzelmek.)
Szóval az emberek mintegy harmada hiszi, hogy jövőre cudarabb lesz Magyarország helyzete, ennél valamivel kevesebben gondolják úgy, hogy nem változik, és még kevesebben adnak esélyt a „jobbulásra”. Ezzel szemben a saját háztartásuk helyzetéről a legtöbben (44 százalék) azt feltételezik, hogy ugyanolyan lesz, mint 2019-ben, 26 százalék úgy gondolja, hogy szűkösebben jön ki, 25 százalék viszont épp ellenkezőleg, javulást vár. És itt jön egy másik látszólagos ellentmondás: amikor az életminőség volt a kérdés, akkor 49 százalék százalék gondolta úgy, hogy ez nem nem változik, és csak 22 százalék tart ennek a „fontos mutatónak” a romlásától. Az életminőség eltérő számok magyarázata az, hogy jelenleg a lakosság mintegy 8 százalékának van érdemi megtakarítása, azaz tudná fedezni a növekvő megélhetési költségeket is – a spórolás rovására. 

Pártkommunikáció kontra saját bőr

A 30 százalékos pozitív gazdasági várakozás a Fidesz-tábornak köszönhető: a kormánypártok híveinek 53 százaléka azt várja, hogy a gazdaság jobban teljesít jövőre. Csakhogy amikor a saját sorsukról van szó, már korántsem ennyire optimisták: mindössze 27 százalékuk hiszi, hogy javul majd az életminősége. A bizonytalanok, a Jobbik és a Momentum támogatóinak többsége egyébként úgy kalkulálnak, hogy jövőre nem változik az életminőség, az MSZP és a DK hívei a leginkább borúlátóak: előbbiek 67, utóbbiak 43 százaléka vizionál romlást.

A gazdaság teljesítményének elmaradását meghatározó részben az uniós források csökkenésének tulajdonítják az emberek: 46 százalékuk biztos benne, hogy kevesebb pénzt küld az európai közösség, és mindössze 8 százalék vizionálja, hogy bőkezűbb lesz az EU. Ebben a kérdésben már a Fidesz-hívek sem kergetnek délibábot: 54 százalékuk ugyan bízik benne, hogy ugyanannyi támogatást kap Magyarország, mint 2019-ben, 25 százalékuk azonban rosszabb 2020-as évvel számol. (Az ellenzéki pártok közül a Momentum támogatói a legpesszimistábbak: 83 százalékuk számol forráscsökkenéssel, de hogy ez nem pártpolitikai kérdés, azt jól mutatja, hogy a bizonytalanok között is 45 százaléka a „dotációkurtítással” kalkulálók aránya.). Igaz, nincs ebben semmi meglepő, hiszen a közelmúltban derült ki, hogy az EU összességében mintegy 700 milliárdot visszakérhet – illetve büntetést szabhat ki – a közösségi támogatások szabálytalan felhasználása miatt. A körülbelül 44 ezer milliárdos GDP mintegy ötödét mozgató autóipar helyzetének változását is érzékelik az emberek, míg a korábbi felmérésekben meggyőző arányban tippeltek a szektor növekedésére, most a legtöbben (és ez is csak 28 százalék) azt várják, hogy jövőre ugyanolyan lesz az autóipar teljesítménye, mint az idén volt. A növekedésben mindössze az emberek 25 százaléka bízik, és majdnem ennyien vélik úgy, hogy csökkenni fog az ágazat teljesítménye. Sokatmondó, hogy 24 százalék nem tudja, vagy nem akarja megítélni a helyzetet – miközben a kormányzati kommunikáció növekedésről beszél. Ennek hatása meg is látszik: az átlageredmény azért ilyen kiegyensúlyozott, mert a kormánypárti szavazók 45 százaléka hisz az autóipar bővülésében. Az ellenzék és a bizonytalanok azonban a jelek szerint inkább azokat a híreket tartják relevánsnak, miszerint a Mercedes Kecskeméten elhalasztotta második üzeme építését, illetve a győri Audi rendre nem hosszabbítja meg a határozott idejű szerződéssel alkalmazott munkások kontraktusát.

Csak a fideszesek bíznak

Megjegyzendő: ha az életminőség a kérdés, akkor a már a kormánypárti szimpatizánsok kincstári optimizmusa is kopik – például a két alapvető közszolgáltatás esetében. Az emberek 53 százaléka hiszi, hogy 2020-ban tovább romlik az egészségügyi ellátás színvonala – és efelől kétsége sincs a Fidesz-szavazók 28 százalékának sem. (Javulást a polgárok 53 százaléka vár, 21 százalék pedig úgy számol, hogy ugyan nem lesz jobb, de rosszabb sem.) A jelek szerint a pesszimisták nem tévedhetnek túl nagyot, ezt bizonyítja a közelmúlt több egészségügyi fejleménye – például az, hogy Budapesten majdnem lebénult a traumatológiai ellátás, illetve az, hogy egy új, mintegy 700 ezer embert érintő törvénymódosítás következtében arra, aki valamilyen ok miatt nem fizetett TB-járulékot, az állam ráterheli kezelésének költségeit, akár több millió forintot is. A másik közszolgáltatás, ami szinte mindenkiből érzelmeket vált ki, az az oktatás – további romlásában az emberek 41 százaléka biztos. (Hogy jövőre is ugyanilyen marad a „közképzések” színvonala, abban az állampolgárok 24 százaléka biztos, 25 százaléka pedig valamilyen javulást remél – az optimisták aránya megint csak a Fidesz-szipmatizánsoknak köszönhető, akiknek 43 százaléka bízik egy jobb oktatási évben.) Hogy kinek lesz igaza, azt az idő eldönti, de az biztos, hogy az idén elzárták az állami oktatásból a magán- és alapítványi intézményekbe menekülők útját; a kormány kikukázta és a saját szája íze szerint átírja a frissen elkészült Nemzeti Alaptantervet; lényegében a magánkiadóknál alig maradtak tankönyvek; a szakképzés színvonala pedig minősíthetetlen.

Nem kérdés a drágulás

Hogy a fentiek ellenére mégis bizakodóak saját életüket nézve az emberek, az leginkább a „még több pénz” és „még több munkalehetőség” várakozásának tudható be. Az emberek majdnem fele azt várja, hogy több bért visz haza 2020-ban, és mindössze 8 százalék számol azzal, hogy szolidabb lesz a jövedelme. Ez pártok feletti remény: a fideszesek, DK-sok, momentumosok több mint 60 százaléka kalkulál több pénzzel, a jobbikosok és a bizonytalanok esetében is javában 40 százalék fölötti ez az arány, a legkevésbé a szocialisták támogatói (24 százalék) számítanak anyagi gyarapodásra.
Az más kérdés, hogy az izmosabb bevétel mellett a többség több kiadással is számol. Az embereknek 48 százaléka azt gondolja, hogy jövőre nagyobb lesz az infláció, mint az idén. A pénzromlás mértéke az utolsó decemberi adat szerint 2019-ben 3,4 százalék volt, de az élelmiszerek közül a sertéshús például majdnem 15, a zöldségek, gyümölcsök pedig több mint 10 százalékkal drágultak egy év alatt. Nem véletlen, hogy az emberek több mint 80 százaléka biztos benne, hogy jövőre az élelmiszer megvásárlása jelenti majd a legtöbb pluszköltséget – a drágulási lista második helyén egyébként a gyógyszerek állnak. Ahogy a bérnövekedésben biztosak az emberek úgy abban is, hogy lesz hol megkeresniük a „több pénzt”. A polgárok 28 százaléka még mindig azt várja, hogy tovább csökken a gyakorlatilag már nem létető munkanélküliség (ha az aktív korúak 96 százaléka dolgozik, akkor teljes foglalkoztatásról beszélünk, és Magyarországon ez a helyzet), 48 százalék pedig úgy véli, hogy jövőre is pont annyian dolgoznak majd, mint 2019-ben. Az azonban intő jel lehet, hogy az emberek 19 százaléka aggódik a munkanélküliség növekedése miatt. Ebben a félelemben szerepet játszhatnak az autóipar fékezéséről szóló hírek, erősítheti az a gyakorlat, hogy a vállalkozások külföldről hozott vendégmunkásokkal próbálják letörni a hazai dolgozók fizetését (illetve velük váltják ki a magyar munkaerőt). Továbbá egyelőre senki nem tudja, hogy a Brexit következtében hány Nagy-Britanniában dolgozó magyar térhet haza. (Emlékeztetőül: a munkaügyi statisztikákat nagyban szépíti, hogy legalább félmillió magyar robotol külföldön.)

Két generáció, egy életérzés

Megdöbbentő módon a 18-29 éves korosztály, illetve a nyugdíjasok vélik leginkább, hogy jövőre javul az oktatás és az egészségügyi ellátás minősége. Esetükben a kiindulás ugyanaz csak fordítva: egyrészt nem érintettek benne, másrészt kényszerű használói a rendszereknek – utóbbi élethelyzetben pedig a szociálpszichológia alapvetése szerint az ember próbálja elhitetni magával, hogy nem is akkora a baj. Így az oktatás minőségének javulásában a 18-29 évesek 51 százaléka, a 60 év fölöttieknek pedig a 25 százaléka reménykedik. Ugyanez az arány az egészségügy esetében 39, illetve 27 százalék.

Zavar az erőben

Az önkormányzati választások után kiegyensúlyozottabbá vált a politika, és ez a várakozásokon is látszik. A legtöbben (39 százalék) azt gondolják, hogy a Fidesz nem képes tovább növeli népszerűségét, de a jelenlegi támogatottságát megőrzi. Majdnem ennyien (34 százaléknyian) viszont azt remélik, igenis tovább morzsolható a kormánypárt bázisa – ez a hit az ellenzéki szavazók több mint 70 százalékában él. Míg a kormánypárt támogatónak mindössze 30 százaléka hiszi, hogy javítani lehet formációja népszerűségén. Az ellenzék támogatottságát viszont az emberek 36 százaléka tartja növelhetőnek, 35 százalék szerint az oppozíció elérte a népszerűségi maximumát és nincs esélye a további bővülésre, 19 százalék szerint pedig apad 2020-ban az ellenzék tábora. Mindenesetre a nem kormánypárti szimpatizánsok derűlátóbbak, mint a Fidesz hívei: az ellenzéki pártok szavazói 46 és 85 százalék közötti arányban hisznek a „jobb jövőben”, és a bizonytalanok 30 százaléka szerint is van növekedési sanszuk. Nem véletlen, hogy – a kevésbé aránytalan erőviszonyokra tekintettel – a legtöbben 41 százalék, azt várják, hogy a kormánypárt konszolidálja politikáját. Ráadásul ez „belső óhaj”, ugyanis a Fidesz-szavazók majdnem háromnegyede egy higgadtabb, a kölcsönösségre jobban építő politikát szeretne. 

Szerző

Csődöt mondott a Fidesz kommunikációja, megint bevetik Habonyt

Publikálás dátuma
2019.12.24. 06:00

Fotó: Mohai Balázs / MTI
Tavaly kiszorították Orbán szűkebb környezetéből, de most újra szükség van rá.
Februárban hazajön londoni nagyköveti pozíciójából Szalay-Bobrovniczky Kristóf és a helyét Kumin Ferenc, a Külgazdasági- és Külügyminisztérium helyettes államtitkára veszi át – értesült lapunk több forrásból. Információink szerint a csere jóval több mint egy egyszerű nagykövet-váltás. Az idő előtti cserét ugyanis nem az indokolja, hogy Orbán Viktor miniszterelnök, vagy Szijjártó Péter külügyminiszter elégedetlen lett volna a diplomata munkájával. Szalay-Bobrovniczky Kristóf Habony Árpád jobbkezeként dolgozott az elmúlt években Londonban. Habony Árpád pedig ismét aktív szerepet kap a kormányzati politika és kommunikáció alakításában – mondta a Népszavának több, az ügyre rálátó forrás is. 
Azt éppen lapunk írta meg még januárban, hogy 2018-ban Habony Árpád és emberei kiszorultak Orbán Viktor közvetlen környezetéből, helyüket Rogán Antal miniszterelnöki kabinetvezető köre vette át. Csakhogy a váltás a Fidesz vezetése szerint nem jött be, ennek több kommunikációs baki – például a rabszolgatörvény körüli retorikai zűrzavar – mellett a helyhatósági választások elhibázottnak tartott kampánystratégiája az egyik legkomolyabb jele. Úgy tudjuk, Habony Árpád Gyürk András EP-képviselővel tagja lett annak a szűk körű informális bizottságnak, amelyik a választási eredményeket értékeli és levonja az ebből adódó következtetéseket. Konkrét döntések információink szerint csak a januári Fidesz-elnökségi üléseken jöhetnek majd, de a 24.hu azt írta, 15-20 választókerületi elnököt meneszthetnek, a kommunikáció megújítását pedig több Fidesz-politikus, például Lázár János hódmezővásárhelyi országgyűlési képviselő, vagy Répás József, Kiskunlacháza polgármestere is sürgette. A kommunikációs váltás egyik jele egyébként több forrásunk szerint, hogy a Fidesz politikusai ilyen nyíltan fogalmaznak meg kritikát is, és a korábbihoz képest nyitottabbak a média felé.
– Építhetünk magunk köré betonfalat, de azt ma már a média szét tudja lőni – mondta a Népszavának a párt egyik kommunikációs szakembere.
Arról is többen beszéltek, hogy jövőre Rogán Antal kiszorulhat a fontosabb kormányzati és kormánypárti pozíciókból. Ugyanakkor forrásunk szerint a párt év végi, nem nyilvános rendezvényén Habony Árpád, Rogán Antal és a miniszterelnök a legnagyobb egyetértésben ünnepelt együtt, így szerinte a „korábbi kooperáció időszaka” jöhet vissza. A váltás része, hogy Szentkirályi Alexandrát kormányszóvivőnek nevezték ki. Ő Szalay-Bobrovniczky Kristóf házastársa, és korábban, még Szalay-Bobrovniczky Alexandra néven Tarlós István főpolgármester helyetteseként a kulturális ügyeket intézte a választásokig a fővárosban. Kérdéseinkkel megkerestük Havasi Bertalant, Orbán Viktor szóvivőjét is, aki csak annyit válaszolt, hogy az aktuális nagyköveti váltásokról a Magyar Közlönyben adnak hírt.

Orbán Viktor éppen most kerül be örök időkre az orosz ortodox egyház évkönyveibe

Publikálás dátuma
2019.12.23. 22:16
Képünk illusztráció
Fotó: Orbán Viktor / Facebook
A magyar metropolita köszönőlevelet írt a miniszterelnöknek, nem fukarkodott a nagy szavakkal.
A magyar kormány 2017-ben határozott arról, hogy 2,4 milliárd forintot adott az Orosz Ortodox Egyház Magyarországi Egyházmegyéjének arra, hogy
  • korszerűsítsék a budapesti Nagyboldogasszony ortodox székesegyház és egyházmegyei hivatalt;
  • kívülről-belülről felújítsák a tokaji Szent Miklós
  • és a miskolci Szentháromság ortodox templomot és parókiát, valamint az utóbbihoz tartozó közösségi házat;
  • Hévízen pedig ortodox templom épüljön.
Ezt a 2,4 milliárd forintos támogatást köszönte meg most levélben Orbán Viktor miniszterelnöknek Márk metropolita, az Orosz Ortodox Egyház Magyar Egyházmegyéjének kormányzó főpásztora. A levélről szóló hírt Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár közölte az MTI-vel hétfőn. Márk metropolita hálájának és köszönetének kifejezése közben nem fukarkodott a nagy szavakkal. 
"A történelmi templomok felújítása és az új hévízi templom felépítése örök időkre bekerül az egyházmegye évkönyveibe, mint különleges példája annak, ahogyan egy állam vezetője hozzájárul a lelki értékek és a keresztény kultúra újjászületéséhez és megerősítéséhez Magyarországon"

- írta az ortodox egyházi vezető.

A levélben még az áll, hogy "mély tiszteletet vált ki az az álláspont", amit Orbán Viktor "az európai keresztény értékek és a történelmi egyházak védelme, az erkölcs és a hagyományok megőrzése és megerősítése kérdésében képvisel." A köszönetnyilvánítás valószínűleg azért most, mintegy két évvel a 2,4 milliárdos támogatás megítélése után történt meg, mert egyrészt sokáig húzódtak az építkezések előkészületei, másrészt december 27-én lesz a Hévízen építendő ortodox templom alapkőletétele. Az akkor még ellenzéki Magyar Nemzet 2018 elején írt arról, hogy sokáig nem haladt megfelelő ütemben a magyarországi orosz ortodox templomok felújítása. A lap szerint többek között azért, mert a Bécsi-Ausztriai és a Budapesti-Magyar Egyházmegye vezetője, Tyihon püspök és köre ausztriai számlákon keresztül próbálta kivinni a magyar kormány felújításra adott pénzét az országból. Aztán Tyihon püspököt magyarázat nélkül felmentették tisztségéből. A cikk hozzáteszi: Oroszországban is feltűnést keltett, hogy nem haladt a templomok felújítása, pedig az fontos az orosz félnek is: Vlagyimir Putyin kétszer is kijelentette, hogy hálás a magyar kormány segítségéért.
Szerző