Felgyújtotta betegét egy orvos egy bukaresti kórházban

Publikálás dátuma
2019.12.28. 19:49
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Állítólag a román főváros Floreasca nevű kórházában megpróbálták eltussolni a súlyos ügyet.
Szó szerint lángra lobbantottak egy pácienst a műtőasztalon, egy bukaresti kórházban, írja a Maszol.ro. Az ügyet Emanuel Ungureanu, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) parlamenti képviselője tárta a nyilvánosság elé.
A képviselő információi szerint a rákos nőt egy sebész "gyújtotta fel", mivel "rossz szert használt a bőrfelület fertőtlenítésére, és elektrosebészeti eszközzel érintkezve a páciens bőre és a szerrel átitatódott steril mező lángra lobbant". Ungureanu megosztotta a Facebookon a kórház két asszisztensnőjének az írott nyilatkozatát is, melyek szerint
a lángoló pácienst egy vödör vízzel oltották el.

Egy orvosi asszisztens nyilatkozatára hivatkozva Ungureanu azt állította, hogy a kórház vezetősége és a közegészségügyi igazgatóságtól érkezett ellenőrző csapat megpróbálta elkendőzni az ügyet és nem kértek írott nyilatkozatot a sebésztől.
A bukaresti rendőrség nyomozást indított az ügyben. A rendőrség hangsúlyozza, hogy mindeddig senki nem nyújtott be panaszt. Victor Costache egészségügyi miniszter szombaton bejelentette, hogy elküldi a kórházba a minisztérium ellenőrző testületét az ügyben.
Szerző

Tüntetők állították le a kitermelést a nasszírijai olajmezőn

Publikálás dátuma
2019.12.28. 18:46
Tüntetők a dél-iraki Nasszírija városában még 2019. november 4-én
Fotó: AFP
A tiltakozók azt skandálták, hogy „nincs haza, nincs olaj”.
Tüntetők törtek be szombaton a dél-iraki Nasszírija városának közelében található olajmezőre, és arra kényszerítették a személyzetet, hogy kapcsolja le a vezérlőállomás áramellátását, ezzel határozatlan időre leállítva a kitermelést – közölték iraki biztonsági és olajipari források. A létesítményben naponta 90 ezer hordó nyersolajat termelnek ki. A névtelenül nyilatkozó tisztségviselők szerint a tüntetők azt skandálták, hogy „nincs haza, nincs olaj”. Ez az első alkalom, hogy a tiltakozók leállították egy teljes olajmezőn a kitermelést, bár korábban akadályozták már a hozzáférést olajfinomítókhoz és kikötőkhöz. Irak gazdasága nagyban függ az olajexporttól, amely az ország bevételeinek több mint 90 százalékát biztosítja. Külföldi cégek nincsenek jelen a nasszírijai olajmezőn. Október 1. óta tömegtüntetések bénítják meg Irakot, a tiltakozók – többségükben fiatalok – az általuk mélységesen korruptnak tekintett, és az irakiak többségét szegénységben tartó politikai elit távozását és független kormányfő kinevezését követelik. A véres tüntetések során eddig több mint 450 ember halt meg. Barhám Száleh iraki elnök nem volt hajlandó csütörtökön kormányfőnek jelölni az Irán támogatta parlamenti tömörülés emberét, Bászra tartomány kormányzóját, Asszád el-Aidit, s helyette inkább felajánlotta lemondását. Az utcára vonulók ugyanis előre tudatták, hogy elutasítják a bászrai kormányzó jelölését, és független politikust akarnak miniszterelnöknek. A korábbi kormányfő, Ádil Abdel Mahdi a tüntetések nyomására novemberben lemondott, de ügyvezetőként a helyén maradt. A politikai patthelyzetet azóta sem sikerült feloldani. 
Szerző
Témák
Irak tüntetés

„Kikötőink sohasem voltak zárva” – Megváltoztatják Salvini bevándorlásellenes csomagjait

Publikálás dátuma
2019.12.28. 17:46

Fotó: Gabriele Maricchiolo / AFP / NurPhoto
„Sok hűhó nélkül sikerült növelnünk teljesítményünket az elosztásban” – mondta az olasz miniszterelnök.
Az olasz kormány megváltoztatja a Matteo Salvini volt belügyminiszter irányításával elfogadott migrációs biztonsági csomagokat – jelentette be Giuseppe Conte olasz miniszterelnök szombaton év végi sajtótájékoztatóján, amelyet a Rai News 24 hírcsatorna közvetített. A bevándorlásellenes Ligát vezető Salvininek tárcavezetőként az illegális bevándorlást feltartóztatni hivatott két olyan törvénycsomagot sikerült a parlamentben elfogadtatnia, amelyek a többi között szigorú büntetésekkel sújtják az Olaszországba engedély nélkül migránsokat szállító civil hajókat, illetve kapitányaikat. A pártonkívüli Conte szerint a szeptemberben hivatalba lépett második kormányának eddig nem volt ideje a kérdéssel foglalkozni a karácsony előtt jóváhagyott 2020. évi költségvetés miatt. A miniszterelnök méltatta egyúttal a Földközi-tengeren kimentett bevándorlók elosztására vonatkozó, októberben kötött máltai megállapodást. Kiemelte, hogy Olaszország havonta 98 migránst oszt szét más tagállamok között. Ugyanakkor cáfolta, hogy megnövekedett volna az olasz partokat elérő menekültek száma, mióta új kormánykoalíció alakult a Liga részvétele nélkül. „Kikötőink sohasem voltak zárva. A különbség most az, hogy a migránsokat nem tartják napokig a tengeren” – hangoztatta Conte volt belügyminiszterének „zárt kikötők-politikájára” utalva.
„Sok hűhó nélkül sikerült növelnünk teljesítményünket az elosztásban”

– állította.

Salvini élesen bírálta a miniszterelnök kijelentéseit. Mint rámutatott, 2019-ben 11 439 migráns érkezett Olaszországba, ebből 6304 Conte második kormányának szeptember eleji hivatalba lépése óta. Leszögezte: vitathatatlan, hogy a délolasz partokra érkező menedékkérők száma növekedett. Conte bejelentette azt is, hogy új oktatási minisztert nevez ki Lucia Azzolina korábbi államtitkár személyében Lorenzo Fioramonti helyére, aki szerdán nyújtotta be lemondását. Fioramonti azzal indokolta lemondását, hogy tárcája nem kapja meg a jövő évre szóló költségvetésből a szükséges forrásokat. Azzolina szintén a baloldali Demokrata Párttal (PD) közös koalícióban lévő Öt Csillag Mozgalom (M5S) tagja. A kormányfő egyben közölte, hogy kettébontják a minisztériumot, s a jövőben a felsőfokú oktatási ügyekkel egy külön tárca fog foglalkozni Gaetano Manfredi vezetésével, aki jelenleg a Nápolyi II. Frigyes Egyetem rektora. Az olasz kormányfő kitért a líbiai konfliktusra is. Repüléstilalmi övezet létrehozását javasolta, ami szerinte elősegítheti a fegyvernyugvás létrejöttét.
„Próbáljuk a békés rendezés lehetőségéről meggyőzni azokat, akik úgy gondolják, hogy háborús úton el lehet érni a líbiai rendezést”

– mondta.

Conte beszélt arról is, hogy megpróbálta lebeszélni Recep Tayyip Erdogan török elnököt a líbiai katonai beavatkozástól. Erdogan ugyanis csütörtökön bejelentette, hogy a török parlament januárban napirendre tűzi török csapatok Líbiába küldését. Az olasz miniszterelnök szerint az ENSZ támogatását élvező, Tripoliban székelő líbiai egységkormánynak nyújtandó török katonai segítség következménye csak a helyzet további romlása lenne, ami újabb civil áldozatokkal járna. Conte támogatásáról biztosította a 2020 elején Berlinben tervezett Líbia-konferenciát. Kijelentette, hogy Olaszország a háttérben intenzív diplomáciai tevékenységet folytat. A Líbia déli és keleti részét ellenőrzése alatt tartó Halifa Haftar tábornok április 4-én indította meg csapatait az ENSZ által elismert kormány ellenőrzése alatt álló Tripoli elfoglalására. A hadművelet megakadt, ám december 12-én a tábornok bejelentette, hogy hamarosan döntő offenzívát indít a főváros elfoglalásáért. Conte azt bizonygatta, hogy az elmúlt hónapokban gyakran élesen megosztott kormánya egységes, és a 2023 tavaszán esedékes következő választásokig a helyén marad.