A fideszes szavazók több mint egynegyede, az ellenzékiek X készül arra, hogy hiába hangoztatja a Fidesz az együttműködést, valójában büntetni fogja a kormány az ellenzéki városokat, derül ki az IDEA felméréséből. Az október 13-i önkormányzati választásokat követően fontos kérdés volt, hogy vajon milyen irányba változik az Orbán-kormány és az újonnan megválasztott – országosan ellenzékinek számító – önkormányzatok és városvezetések viszonya. Az IDEA Intézet november 29. és december 3. között végzett közvélemény-kutatásának eredményei alapján
41 százalék szerint nem minden ellenzéki város lesz ugyanolyan mértékben vesztes, de 16 százalék ennél is pesszimistább: ők úgy vélik, hogy minden ellenzéki vezetésű város egyformán kimarad majd a pénzosztásból. Az ellenzéki pártpreferenciával bírók, illetve a pártpreferenciájukat nem vállalók, vagy abban bizonytalanok körében is lényegesen magasabb a retorziótól tartók aránya.
A kormánypártiakat leszámítva minden vizsgált rétegben domináns vélemény, hogy a főváros és a kormány viszonylatában csak a főváros lesz az együttműködésre törekvő fél. A kölcsönös együttműködésben nem különösebben bíznak a választók.
Az összes vizsgált csoport közül azonban a Fideszt támogatók körében a legnagyobb a bizonytalanság a témákat illetően. Ez nem is csoda: a kormánypárti politikusok a választást megelőzően hónapokig ismételgették, hogy semmi jóra nem számíthat az a település, amit elveszít a kormánypárt. A korábbi tapasztalatok is ezt mutatják, Hódmezővásárhely esetében például folyamatos harcot vívtak a kormánypárti politikusok az ellenzéki városvezetés ellen. Ugyanakkor a Fidesz-KDNP a jelentős októberi bukás óta azt hangsúlyozza, hogy együttműködésre törekszik.
- hívja fel a figyelmet az IDEA. A választók 2020-at illetően konfliktushelyzetekre készülnek a kormány és az országos ellenzék vezette önkormányzatok viszonyát illetően.
A vizsgálat végeredménye reprezentatív az ország felnőtt népességére nem, életkor, iskolai végzettség és településtípus tekintetében. Az 2000 fős minta hibahatára az alapmegoszlások esetében legfeljebb +/- 2,2 százalékpont.
