A Köves Slomó rabbi vezette Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) tulajdonába és működtetésébe kerül a Sorsok Háza – ezt még tavaly szeptemberben jelentette be Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Ehhez képest az átadás-átvétel mindmáig nem történt meg: a Népszava által kikért földhivatali papírok tanúsága szerint a tulajdonosi jogokat az állam képviseletében ma is a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) gyakorolja.
A magyarázatra a Sorsok Házáról szóló 2018-as kormányhatározatban találtunk rá. Ennek egyik eldugott mondatából derült ki, hogy az EMIH csak a kiállítás elkészülte után veheti tulajdonba az ingatlant. Márpedig erre még jócskán várni kell.
Bár a holokauszt áldozatainak emlékére létesítendő új múzeum és oktatási központ építése évekkel ezelőtt befejeződött Józsefvárosban, az emlékezetpolitikai viták miatt azóta is üresen áll a 7,5 milliárd forintból kialakított ingatlankomplexum. A tavalyi kormányhatározatban rögzített dátum szerint a Sorsok Házának 2019 végéig meg kellett volna kezdenie működését (eredetileg 2014-ről volt szó), ám ebből még 2020-ban sem lesz semmi.
Reményeink szerint a tervezés 2020 első félévében befejeződik, és a múzeum 2021-ben megnyílhat – nyilatkozta lapunknak Köves Slomó. Az EMIH által összeállított múzeumfejlesztési, történész és oktatási szakemberekből álló csapat az elmúlt több mint egy évben „teljes autonómiát élvezve” dolgozik a Sorsok Háza állandó kiállításának tartalmi fejlesztésén. Ehhez – jegyezte meg a rabbi – minden szükséges segítséget megkapnak a kormányhatározatban megjelölt Miniszterelnökségtől, a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központjától és az MNV-től.
A kormányhatározat arról is rendelkezett, hogy a költségvetés összesen kétmilliárd forintot biztosít a kiállítási koncepció megvalósításához és kivitelezéséhez. Kérdésünkre, hogy az EMIH megkapta-e már a pénzt, Köves Slomó közölte: a kormányhatározat értelmében „a fejlesztés fázisában a fejlesztéshez szükséges anyagi forrásokat az MNV, és nem az EMIH kezeli”.
Köves Slomó korábban többször is kinyilvánította, hogy Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója – szemben a kormányhatározattal és Gulyás Gergely állításával – nem vesz részt a Sorsok Háza koncepciójának kidolgozásában. Lapunk úgy értesült, hogy Schmidt Mária erősen zokon vette a mellőzéséről szóló kijelentéseket. Megkeresésünkre a főigazgató nem reagált, a rabbi pedig kitérő választ adott: „az EMIH mandátuma a tartalmi fejlesztésre, majd pedig a múzeum működtetésére és fenntartására szól, így anyagi és személypolitikai kérdések kapcsán nem lenne sem hiteles, sem előremutató, ha nyilatkozatokat tennénk”.
Információink szerint a Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetség (IHRA) egyik képviselője írásban is figyelmeztetett rá, hogy a Sorsok Házából nem maradhat ki a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz). Köves Slomó kérdésünkre azzal érvelt, hogy a fejlesztés során az EMIH megkereste a témában releváns hazai zsidó szervezeteket és közösséget, köztük a Mazsihisz azon képviselőit is, akik nem tanúsítottak „ab start elutasítást a projekt, illetve az EMIH irányába”. Több szervezettel jelenleg is aktív együttműködés folyik. A holokauszt méltó emlékének ügye közös feladatunk, így mindenkit, a Mazsihisz egyes jelenleg elutasító vezetőit is az inkluzív (ebben az értelemben: a sokszínűséget elfogadó) együttműködésre biztatunk – konstatálta Köves Slomó.
Megjegyzendő, hogy a kormány és az EMIH számára kifejezetten jól jött volna, ha a konfliktusokat is felvállaló Heisler Andrást idén tavasszal nem választják újra a Mazsihisz elnökévé. Csakhogy megválasztották, méghozzá nagy többséggel. Heisler András nyáron találkozott Gulyás Gergellyel, és magával vitt egy javaslatot, amely szerinte alkalmas rá, hogy feloldja a Sorsok Háza körül kialakult patthelyzetet. Bár ennek tartalmáról Heisler nem árult el részleteket, különösebb fantázia nélkül kitalálható, hogy a Mazsihisznek is szerepet szán az emlékközpont kialakításában. Ezt Heisler András megerősítette lapunknak. A hazai és nemzetközi szakértői vélemények – állapította meg – megegyeznek abban, hogy „a Mazsihisz, a legnagyobb magyarországi legitim zsidó szervezet nem maradhat ki a Sorsok Házából”. Csak éppen Gulyás Gergelytől eddig semmiféle reakció nem érkezett a javaslatra, pedig a találkozó óta több mint négy hónap telt el. Ráadásul a Mazsihisz és az EMIH között sincs tárgyalás a Sorsok Háza koncepciójáról.
Kormányzati berkekből már az előző törvényhozási ciklusban lehetett olyan szkeptikus hangokat hallani, hogy le kellene állítani az egész projektet, és más funkciót találni az ingatlannak. A Mazsihisz elnöke elmondta, mivel a Sorsok Háza a kormány projektje, ez a kérdés a kabinet kompetenciájába tartozik. Ugyanakkor hozzátette: a Mazsihisz abban érdekelt, hogy egy hiteles, nemzetközileg elismert intézmény jöjjön létre a Józsefvárosi pályaudvar helyén.
