A változások sorát a horvát elnökválasztás vasárnapi második fordulója vezetheti be. Valójában a közvélemény-kutatók rendkívül visszafogottak függetlenül attól, hogy az Ipsos Puls december 24-én kelt felmérése szerint a baloldali-centrista Zoran Milanovic volt szociáldemokrata miniszterelnök jóval hibahatáron túl, hét százalékkal vezet a hivatalban lévő elnökasszonnyal, Kolinda Grabar-Kitaroviccsal szemben. A közvélemény-kutatók megállapították, hogy az első fordulóban Milanovic ugyanott szerepelt jól, mint öt évvel ezelőtt Ivo Josipovic akkori szociáldemokrata államfő, utóbbi aztán a második fordulóban hajszállal, 32 ezer vokssal, mégiscsak a jobboldali jelölt mögött végzett.
Persze azért akad különbség is a két választás között. Egyrészt az, hogy a jelenlegi elnökasszony sok hibát vétett az első forduló előtt. Olyan kijelentéseket tett, amelyek saját híveit is megrendítették. Másrészt érezhető a közhangulatban a győzteshez húzás jelensége: Milanovic tábora folyamatosan bővül. harmadrészt nem mellékes a jobboldal megosztottsága sem. Abban nincs vita a közvélemény-kutatók között, hogy a második forduló eredménye attól függ, hogyan viselkednek majd az első felvonásban a harmadik helyen végzett jobboldali radikális jelölt, Miroslav Skoro szavazói. Az ugyanis nem tekinthető készpénznek, hogy az ultrajobboldali zenész, politikus, menedzser támogatói automatikusan Grabar-Kitarovic neve mellé teszik az ikszet. Ankica Mamic elemző a Vecernji List napilapban úgy vélte, hogy Skorót Zágrábban elsősorban nem is szélsőjobboldali jelöltnek tartják, hanem olyasvalakinek, aki a változásokért lép fel. Ezért is tartja elképzelhetetlennek azt, hogy az elnökasszony az utolsó napokban megváltoztatja a trendet és sikerül megelőznie Milanovicot. Ehhez a volt miniszterelnöknek valami nagyon súlyos hibát kellene elkövetnie, ő azonban nem számít erre, szerinte Milanovic az utolsó pillanatig képes lesz uralni a kampányát. Úgy véli, nagyon is valószínű forgatókönyv tartja, hogy a második körben Skoro szavazói inkább Milanovicra voksolnak majd.
A volt szociáldemokrata kormányfő esetleges győzelme Magyarország számára is rossz hír lenne, Orbán Viktor ugyanis elveszítené egyetlen komolyabb horvátországi szövetségesét, Grabar-Kitarovicot. Milanoviccsal közismerten igen hűvös a magyar kormányfő viszonya, Andrej Plenkovic miniszterelnök jobboldali ugyan, de nem támogatja az illiberális politikusokat. 2020-ban egyébként még az sem kizárt, hogy az év végén esedékes parlamenti választáson a jobboldali kormánypárt, a HDZ második helyre szorul.
Váratlan változások várhatóak Csehországban is. Andrej Babis miniszterelnök hatalma ugyan nem forog veszélyben, hiába a vele szembeni tömegmegmozdulások, ám az utóbbi napban olyan váratlan fejlemény történt, amire talán senki sem számított. Az egyértelműen oroszbarát, és euroszkeptikus elnök, Milos Zeman összerúgta a port a Kremllel. December 27-én a Csehország belügyeibe való súlyos beavatkozásnak minősítette, hogy Oroszország élesen bírálta azt a rendeletet, amellyel emléknappá minősítették augusztus 21-ét, a Varsói Szerződés csapatai 1968-as bevonulásának napját. „Nemrégiben elfogadtam Vlagyimir Putyin orosz elnök meghívását a győzelem napjára, most azonban alaposan megfontolom, legközelebb elmenjek-e” – fejtette ki Zeman, aki valóban szívesen látott vendég volt az orosz fővárosban. A cseh parlament decemberben fogadta el azt az előterjesztést, amely augusztus 21-et emléknappá nyilvánította, ezt az államfő december 13-án látta el kézjegyével. Kíváncsian várjuk, mindezek után Milos Zeman más változásokra is hajlamos lesz-e politikájában.
Márciusban rendezik meg a szlovák parlamenti választást. Északi szomszédunknál már 2019 is a változás éve volt, hiszen a liberális jelölt, Zuzana Caputová nyerte meg az elnökválasztást. Az igazi változást azonban az jelentené, ha a Smer kikerülne a következő kabinetből. Hiába a mérsékelt Peter Pellegrini a miniszterelnök, a Smer erős embere továbbra is Robert Fico, aki jó kapcsolatokat ápol Orbán Viktorral. A pozsonyi kormány pártjai a felmérések szerint – kiegészülve az ultrajobboldali Marián Kotleba pártjával, fej-fej mellett haladnak az ellenzékkel, ám szinte lehetetlen megjósolni a voksolás végkimenetelét, mert a szavazók mintegy harmada továbbra is bizonytalan.
Lengyelországban a 2019-es parlamenti választást megnyerte ugyan a jobboldali PiS, Jaroslaw Kaczynski pártja, májusban azonban elnökválasztást rendeznek. Ennek favoritja ugyan Andrzej Duda elnök, ám az ellenzék távolról sem esélytelen.
