Kövér László a kazánházban

Korábban a nemzet nem kedveskedett rezidenciával a képviselőház elnökének.

Hogy ki volt Tisza Lajos? Tisza Kálmán öccse, aki az 1879-ben pusztító nagy szegedi árvíz után a város helyreállítását irányította, pályája alkonyán pedig a király személye körüli miniszter posztján szolgált. Esetleg ha önök tudják, hogy ezen tulajdonságai közül melyik kvalifikálta őt arra, hogy róla nevezzék el a magyar Országgyűlés elnökének rezidenciáját, kérem, feltétlenül írják meg nekem. Az mindenesetre tény, hogy meglehetős csendben ugyan, de 2019 végén átadták a majd’ hárommilliárdért felújított Tisza Lajos Irodaházat a Balassi Bálint utcában.

Az épület tulajdonképpen az Országház része, még akkor is, ha több mint kétszáz méterre fekszik tőle. Steindl Imre úgy tervezte meg a Parlamentet, hogy fenséges látványát ne rontsák holmi kémények – fűtésre azonban így is szükség volt, így a gőzfűtés kazánjainak felépítettek egy önálló, de ugyancsak neogót stílben fogant épületet az akkori Személynök utcában, a gőzt pedig egy földalatti alagúton keresztül vezették be a törvényhozás palotájába.

Az 1899-re elkészült ház pincéjében húsz vagon szén fért el, földszintjén volt a kazánház (egy 1934-es leírás szerint „rendkívül tiszta helyiség, melyet akár hófehér ruhában, a beszennyeződés legkisebb veszélye nélkül bejárhat az ember”), ugyanitt kapott helyet a tűzbiztonsági berendezés, az emeleteken pedig az Országház tisztviselői laktak. A háború után viszont az emeleteken és a visszabontott tető helyén kialakított plusz szinten is bérlakásokat alakítottak ki.

A Tisza Lajos Irodaház megalkotásakor először is ki kellett vásárolni a lakókat – ez 300 millióba került. További 2,5 milliárd volt az eredeti tető és homlokzat rekonstruálása, a gépészeti felújítás és a 450 fős parlamenti őrség öltözőinek, irodáinak kialakítása. No meg a házelnöki rezidenciáé: Kövér László és családja kényelmét mostantól egy négy hálószobás, két fürdőszobás, konyhát, étkezőt és nappalit is tartalmazó lakás szolgálja, miközben a házelnök reprezentációs térsora egy 12 személyes tárgyalóból, egy könyvtárból és egy dolgozószobából áll.

Ami egyébként közjogi újításként is felfogható, hiszen korábban a nemzet nem kedveskedett rezidenciával a képviselőház elnökének. Kövér két elődjére kerestem rá találomra: Justh Gyula 1906-ben a Reviczky utca 4-ben, Zsitvay Tibor 1928-ban a Liszt Ferenc tér 10. alatt lakott.