Elinflálja a kormány a budapesti egészségügy pluszpénzét

Hiába alkudott ki 50 milliárd forintnyi pótlólagos forrást a főváros az Orbán-kabinetnél a járóbeteg-ellátás fejlesztésére, a támogatást elviheti a már korábban betervezett fejlesztések árának emelkedése. Szinte minden tételnél 30-40 százalékos drágulás várható.

Áremelések vihetik el a főváros ötven milliárdos egészségügyi extrapénzének egy részét – tudta meg a Népszava. Amint arról lapunkban már beszámoltunk, öt év alatt 50 milliárd forintot kapnak a fővárosi kerületek a járóbeteg-ellátás fejlesztésére a kormánytól annak az alkufolyamatnak a részeként, amelyben Budapest hozzájárult az atlétikai világbajnokság megrendezése. Az említett összeg papíron valóban pluszpénznek számít: az Egészséges Budapest Program (EBP) keretein belül 2021-ig mintegy 55 milliárd forintot költene a kormány a saját tervei szerint a fővárosi és a Pest megyei járóbeteg-ellátó helyek fejlesztésére, a főváros pedig a meglévő a keretre emelt rá körülbelül még egyszer ennyit. A plusz 50 milliárd felhasználásáról még nem tudni konkrétumokat, de Gulyás Gergely ígérete szerint még az idén megjelenik az a rendelet, amelyből kiderül, hogy a kormány az egyes kerületek rendelőfejlesztései közül mihez ad többlet forrást.

Hogy az egyes kerületekben milyen projekteket terveznek, arról december elején Fürjes Balázs Budapestért és a fővárosi agglomerációért felelős államtitkár maga kérte be a polgármesterektől az információkat. Valószínűleg az általa begyűjtött adatokra épít majd a kormány a miniszter által ígért kormányhatározatban is.

A kormány eredeti tervei szerint a fővárosban és Pest megyében 32 járóbeteg-szakrendelő újul meg 2021-ig, ennek a tervezett költsége jelenleg 55,5 milliárd forint. Ugyanakkor, ahogyan azt lapunknak Gilly Gyula egészségpolitikai szakértő elmondta, a régebben megtervezett projektek építési költségei a tervezettnél biztosan magasabbak lesznek majd. Példaként a hegyvidéki szakrendelőt említette, amelyről 2016-ban készült az előterjesztés: az akkori adatok szerint 9,3 milliárd forintra lett volna szükség az építkezéshez. Ez lényegében a Kútvölgyi úti szakrendelő részben már elindított felújítását jelenti, ami még további néhány éves program. Itt látják majd el a Szent János kórház felnőtt járóbetegeit és az ütemezhető ellátások pácienseit. Idén nyáron azonban a kórházfenntartó újraszámolta a költségeket, és az összeg 11 milliárd forintra nőtt, amelyben még nincs benne a műszerek és a szükséges egyéb felszerelések ára, utóbbiakhoz további 3-4 milliárdra van szükség. Hasonló költségnövekedés várható a második kerületi Frankel Leó úton zöldmezős beruházásként épülő több emeletes integrált szakrendelőnél is. Összességében legalább tucatnyi szakrendelő fejlesztés drágulhat az építési költségek legalább 30 százalékos növekedése miatt. Ez pedig elviheti a főváros által kért többlet, vagyis az 50 milliárd forint jelentős részét – mondta a Gilly Gyula. Megjegyezte: jó, hogy megjelent ez az igény, mert az elfogadott projekteknek költségnövekedésére így van fedezet (vagyis nem állnak le, illetve nem maradnak el a korábban eltervezett fejlesztések).

Hogy mely kerület milyen arányban részesülhet az összegből azon is múlik majd, hogy hol mennyivel nőnek majd a tervezett projektek költségei. A főváros információink szerint egyelőre azzal számol, hogy elsősorban eszközökre és a szakemberekre költené a megmaradó többletpénzt.