A lojalitás csak addig tart a politikában, amíg értelme van - interjú Török Gáborral

Publikálás dátuma
2020.01.04. 07:30

Fotó: Béres Márton / Népszava
Ma nem mondhatjuk biztosan, hogy Orbán Viktor kormányfő három év múlva is meghatározó szereplője lesz a magyar politikának – véli a politológus.
Orbán Viktor elvesztette a varázsát? Többen gondolják úgy, hogy igen, mint korábban. Az önkormányzati választás a Fidesz helyzetének megítélésében hozta a legnagyobb változást, azt viszont túlzónak érzem, hogy az ellenzéki oldalon hurráoptimizmus uralkodik, a kormánypártban pedig válsághangulat jelent meg. Elképesztő látni, hogy a Fideszben sokan úgy vélik, már el is bukták a 2022-es választást. Szerintem nem veszítette el varázsát Orbán Viktor, nagy esélye van, hogy a helyzeten és a köpönyegén is fordítson egyet. Lázár János korábbi miniszter és több fideszes polgármester is bírálta a kormánypárt vezetését, szerintük ugyanis a döntéshozók elszakadtak a valóságtól és nincsenek tisztában az ország valós állapotával. Ilyen nyílt kritikát régóta nem hallottunk a kormánypárton belülről. Lázár János sokak véleményét fogalmazta meg. A párt csúcsvezetői között is van olyan vélemény – ezt személyesen is tapasztaltam – miszerint ha nem változtatnak, akkor a 2022-es választást is bukják. És van egy nagyon erős törés a Fideszt irányító fővárosi csoport és az alapvetően az eredményeket hozó, a párt derékhadát képező vidéki politikusok között, akik szerint a központ nem látja, milyen helyben a véleményklíma. Tud változtatni Orbán Viktor? Ha a Fideszben akarnak valamin változtatni, akkor az év elején kell lépni. Hogy tudnak-e? A tehetetlenségi erő a legnagyobb a politikában. Egy viszonylag jó helyzetből nehéz radikálisan változtatni. A Fidesz ma is a legnagyobb párt, most is megnyerné a választást, így nehéz más pályára állni, apró kis lépéseknek pedig - akár a kommunikációban, akár személyi téren - nem lenne sok értelme. Mi az, ami változhat? Politikai témákban nehéz újat mutatni, mert ezek eleve leértékelődtek, vezérközpontú-, emberközpontú lett a politika, narratívákra épül. A szuverenitás, a migráció, az Európai Unióval szembeni konfliktusok olyan mértékben vannak felépítve, hogy nem lenne értelme módosítani rajtuk. A leglátványosabb üzenet nyilván a személyi változás lenne. Az elmúlt években jól látszott, kik azok, akik kifelé tartanak a Fideszből és kik, akik szinte monopolizálják a vezetést. Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszternek kulcsszerepe van ebben, ő szimbolizálja és fogja össze az Orbán Viktor köré kiépült vezetői kört. Vagyis, ha a miniszterelnök azt akarja kommunikálni, hogy megértette a változtatás szükségességét, akkor alapvetően Rogán Antallal és a csapatával lehet kezdeni a folyamatot. Úgy tűnik, a Fidesz nem tudja majd folytatni azt a stratégiát, amelynek lényege az volt, hogy a saját tábort elvitte szavazni, míg a többiek kedvét megpróbálta elvenni a politikától. Ez valóban felveti a Kubatov Gábor -féle politikai kampányszervezés kérdéseit. Hallok ezzel kapcsolatban is nagyon erős kritikákat a párton belül, de azért a választási eredmény alapján nem lehet azt mondani, hogy mozgósítási problémák lettek volna. A belső kritikák szerint Rogán Antalnak és Kubatov Gábornak mennie kellene, de ez felveti azt a kérdést is, hogy van-e alternatív politikai elitje a Fidesznek. Ebből a szempontból pedig elég siralmas a kép. Valamilyen fiatalítás elindult azért a pártban, elég Varga Judit igazságügyi miniszterre vagy Novák Katalin családügyi államtitkárra gondolni. Igen, és ők minden kritika ellenére valóban tehetségesek, nyelveket beszélnek és értik a politikai logikát. Ugyan még nincsenek azon a szinten, hogy ők valódi kulcspozíciókat kapjanak, de sok ellenzéki párt boldog lenne, ha ilyen új politikusai lennének. Kik jöhetnek az esetleg távozók helyére? Navracsics Tibor volt uniós biztos, Lázár János, és azok, akik teljesen más stílust képviselnek. De azért ez sem hozhatna feltétlenül pozitív változást a Fidesznek, a tábort ugyanis a mostani témák, a mostani vezetők tartották eddig össze. Az ellenzéki térfélen milyen változások várhatók? Teljesen új helyzetet hozott 2019 az ellenzéki pártoknak. Persze mindig lehet hülyének lenni, de nehezen tudom elképzelni, hogy 2022-ben nem egyeznek meg minden egyéni választókerületben, ez pedig nagyon jelentős újdonság. Kitart ez a szövetség 2022-ig? A Fideszben abban bíznak, hogy „majd úgyis összevesznek”. A kormánypárt ebben reménykedett az önkormányzati választás előtt is. Az együttműködés szerves módon jött létre, ezért is volt ilyen hosszú ez a folyamat, de éppen emiatt nehezen tudom elképzelni, hogy ebből olyan könnyen visszalépnének az ellenzéki pártok. Nem találkoztam olyan ellenzéki politikussal, aki szerint nem lesz megállapodás legalább az egyéni választókerületekben. Ez pedig már a siker reményét adja majd. Ezen túl persze nyilván csak vitás kérdések vannak, mert nem egyesült az ellenzék, maradnak a partikuláris érdekek, amelyek gyakran ütköznek. Nagy csata várható például amiatt, hogy a DK rá tudja-e kényszeríteni a többiekre a „közös lista, közös miniszterelnök”- koncepciót, amelynek nagy valószínűséggel Gyurcsány Ferencék lennének a vezetői. A kérdés, hogy azok a pártok, amelyek ebben nem érdekeltek, képesek lesznek-e valami újat kitalálni. Azt látom, hogy a Momentum és a Jobbik megpróbál egy „régi-új ellenzék” narratívával ellensúlyozni ebben a helyzetben. Több fideszes forrásunk is arról beszélt, hogy az önkormányzati választásnak annyi előnye volt, hogy „feljött az ellenzék a színpadra”. Már nem egy romjaiban heverő társaságot kell rugdalniuk, hanem valós politikai cselekvéseket, döntéseket bírálhatnak majd. Ez így van. Végre van ellenfél. De mivel ez szokatlan, alkalmazkodást igényel és ezt nem látom a Fideszben. Borkai Zsolt, Simonka György, Boldog István – a hatóságok mintha a korábbiaknál aktívabbak lennének fideszesekhez köthető korrupciós ügyek feltárásában. Lehet ennek oka?
Nem hiszem, ez csak azt mutatja, hogy nincsenek kivételek. De ezek az emberek mellékszereplők, ráadásul az ellenzéki tábor már így is meg van róla győződve, hogy az egész Fidesz úgy korrupt, ahogy van, ezek beárazott történetek. Csak egy bizonyítékokkal alátámasztott, a Fidesz szíve közepét érintő ügy változtathatna ezen, ilyet azonban szerintem rövid távon nem fognak feltárni. Milyen hosszú távú hatása lesz a tavaly kirobbant szexbotrányoknak? A demokratikus politikai rendszerekben ez a jelenség előbb-utóbb mindenhol felüti a fejét, én inkább azt tartom meglepőnek, hogy a magyar politikai elit két évtizeden keresztül tabuként kezelte ezt a témát. De szerintem ez sem hat már erősen a politikára, vagy a választókra. Korábban is találkoztam már ilyen ügyekkel, akár bizonyítékokkal is, de a politika nem hozta nyilvánosságra. Most ez a tabu ledőlt és ilyenkor ömlik ki a szennyes. Karácsony Gergely eddigi városvezetői szereplését hogyan értékeli? Nagyon nehéz helyzetben van, két ellentétes szerepnek kell megfelelnie. Amit látunk tőle, az egy klasszikus pávatánc, ami hosszú távon nehezen lesz folytatható. Nem lehet egyszerre harcosan védeni Budapestet a kormánnyal szemben és közben várospolitikusként a megbékélés fontosságát hangsúlyozni. Hogyan látja a Fidesz esélyeit az Európai Néppártban? Szerintem ez a kérdés eldőlt: nem maradnak. Az elmúlt fél év eseményei abba az irányba mutatnak, hogy a Fidesz nem várja meg, amíg távozásra szólítják fel, hanem kilép. Belpolitikai következményei lesznek ennek? Nem hiszem, ez is egy beárazott történet már. A Fidesz nemzetközi érdekérvényesítő képességét gyengíti majd erősen. Más az EU-t irányító legerősebb politikai családon belül - akár annak belső ellenzékeként – dolgozni, mint szövetségesek nélkül, páriaként érdeket érvényesíteni. Ez nem egy tragikus helyzet, a lengyel kormány is hasonlóban van. Azoknak a tavaszi Fidesz-nyilatkozatoknak azonban semmi alapjuk sem volt, amelyek arról szóltak, hogy Orbán Viktornak rengeteg alternatívája van a néppárton kívül. Az öt-tíz évvel ezelőttiihez képest azért nagyon radikálisan megváltozott a Fidesz helyzete Európában. Öt-tíz éves távlatban eljuthatunk így oda, hogy Orbán Viktor megkérdőjelezi Magyarország uniós tagságát? Nem hiszem, de nem is vagyunk olyan helyzetben, hogy öt-tíz éves távlatokban gondolkozzunk, elvégre egészen eddig arról beszéltünk, hogy milyen fontos és nyitott lehet a 2022-es választás. Ma nem mondhatjuk biztosan, hogy Orbán Viktor három év múlva is meghatározó szereplője lesz a magyar politikának: akár egy önkéntes váltással még 2022 előtt, akár a választók akaratából.  Leváltható a rendszer választás útján? Bármilyen stabilnak is látszik most a rendszer, a politikában a stabilitás gyakran addig tart, amíg – hogy visszakanyarodjak a beszélgetés elejére – a varázs is körbeveszi a vezetőket. Ha azzal egyetértünk, hogy a választás megadja a lehetőséget a kormány leváltására, azt is elfogadhatjuk, hogy az új helyzet új szereplőket hoz. Nagyon sok rendszer gondolta már magát leválthatatlannak és nagyon sok rendszert gondoltak elmozdíthatatlannak. A lojalitás a politikában addig tart, amíg értelme van.

Névjegy

Török Gábor 1971-ben született Szombathelyen. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) diplomázott történelemből, majd politológiából. Politikatudományból az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán PhD (doktori) címet szerzett. 2004 után a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) Politikatudományi Intézetének egyetemi adjunktusa, 2012 júniusában kapta meg egyetemi docensi kinevezését. 1998 és 2000 között a Politikai Szakértői Intézet igazgatója, 2001 és 2006 között pedig a Magyar Politikatudományi Társaság főtitkára volt. A 2010. évi helyi önkormányzati választáson független helyi képviselő lett Aszófőn. A 2014-es önkormányzati választáson nem indult. 2013 márciusában a Magyar Labdarúgó-szövetség női bizottságának elnökévé választották. 2015-ben az MLSZ elnökségi tagja lett.

Balatoni újhullám: árnyékkormányként irányítja a régiót egy hatalomhoz közeli üzleti kör

Publikálás dátuma
2020.01.04. 07:00
A Mészáros Lőrinc érdekeltségében lévő keszthelyi Helikon Szálló évek óta üresen áll
Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
A szakpolitikusok eltűntek, a fejlesztési tanács díszletté vált, és már a helyi fideszesek szava sem számít.
A tóparti önkormányzatokat tömörítő Balatoni Szövetség Lombár Gábort, Balatonfenyves polgármesterét választotta elnökének decemberben. Az új elnök terveiről keveset tudni, ezt a hiányosságot mégsem vetették a szemére. A térséget ismerők ugyanis úgy látják, ma már nem lehetnek komolyabb víziói az egykor befolyásos, 116 éve alapított Balatoni Szövetség elnökének. A térség jelenéről, jövőjéről szóló kérdésekben ugyanis már nem a tó körüli önkormányzatok és helyi szervezetek határoznak: lassan, szisztematikusan kiszorították őket a döntéshozói körből. – Ezerszer többet számít a helyi önkormányzatok akaratánál az, hogy mi az érdeke néhány balatoni vállalkozónak – állította egy forrásunk. – A legtöbben rögtön Mészáros Lőrincre és Tiborcz Istvánra gondolnak, hiszen érdekeltségeik sorra vásároltak fel üdülőket, szállodákat, kikötőket, és a Balaton-törvényt is éppen úgy módosította a parlament kormánypárti többsége, hogy ők húzták belőle a legnagyobb hasznot. Ennél azonban összetettebb a kép - fogalmazott. A tónál ma tényként kezelik: a térségben a Balatoni Körnek a legnagyobb a lobbiereje. Ezt az egyesületet 2014-ben ismert borászok és vendéglátósok alapították, és a tó turizmusának fejlesztését tűzték ki célul. A kör elnöke a badacsonyi borász és étterem-tulajdonos Laposa Bence, akit tavaly Orbán Viktor miniszterelnök a legkomolyabb kormányzati turisztikai elismeréssel, a Pro Turismo-díjjal tüntetett ki. A vállalkozó az idén 173 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott panzióépítésre. Az egyesület alapító tagja mások mellett a balatonszemesi Kistücsök étterem tulajdonosa, Csapody Balázs is, aki a Magyar Turisztikai Ügynökség tanácsadója. Azt, hogy ő jól mozog kormányzati körökben jelzi: rendre meghívják a kötcsei piknikre, korábban pedig biztosi posztot ajánlottak neki, ám ő végül nem élt ezzel a lehetőséggel. A Kistücsökben gyakori vendég volt korábban a Rogán-család és a kormányfő lánya, Orbán Ráhel is, aki szintén a Magyar Turisztikai Ügynökség tanácsadója. Csapody egyébként 315 millió forintnyi vissza nem térítendő támogatáshoz jutott a Magyar Turisztikai Ügynökségtől szemesi panziójához. Nem tagja a Balatoni Körnek, de tagadhatatlanul jó fideszes kapcsolatokkal rendelkezik a siófoki női kézilabdacsapat tulajdonosa, Fodor János, akinek a neve polgármesterjelöltként is felmerült, vélhetően nem függetlenül a felcsúti Pancho Aréna VIP-páholy tagságától. Korábban nehéz volt elképzelni, hogy a tó körüli három megye – Somogy, Zala, Veszprém – elnöke, a három meghatározó parti város, Keszthely, Siófok és Füred, vagy épp a nagy balatoni cégek, például a hajózási társaság megkérdezése nélkül történjen bármi a régióban. A megyék kiüresítésével párhuzamosan aztán megszűnt a megyei elnökök érdekérvényesítő képessége, és előbb Keszthely, majd Siófok, végül Füred is elvesztette befolyását, a hajózási céget pedig visszavette az állam a térségi önkormányzatoktól. A hatalmi gócpontok átrendeződésére jó példa a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) kiüresítése is. Ma már jobbára főleg másod- és harmadvonalbeli pártemberek jutnak szerephez a tanácsban, amelynek szerepe valójában csak formális. – A BFT elveszítette korábbi jelentőségét – mondta egy balatoni település polgármestere. – A 2010 előtti elnök, Suchman Tamás az MSZP erős emberének számított, elnöksége idején hangsúlyos szerep jutott a településeknek is. Most egyetlen valóban balatoni ember ül benne, az elnök, Bóka István. Balatonfüred Fidesz-KDNP-s polgármestere, a korábbi országgyűlési képviselő 2010 decembere óta vezeti a BFT-t. Bókáról viszont forrásunk azt mondta: „túl rendes ember, nem lehet bevonni mutyikba, így mára körön kívül találta magát, s visszaszorult Füredre.” A tóparti választókerületek képviselői sem számítanak komoly tényezőnek – pedig mind az öten a Fidesz-KDNP színeiben győztek. A balatonfüredi Kontrát Károly ugyan belügyi parlamenti államtitkár és miniszterhelyettes, ám forrásaink szerint sokkal inkább a hatalom, mintsem a tó érdekeit képviseli egy-egy ügyben. Balatoni kérdésekben csak a keszthelyi Manninger Jenő szava számít, míg a tapolcai Fenyvesi Zoltán, a marcali Móring József Attila és a siófoki Witzmann Mihály erősen másod-harmadvonalbeli a Fidesz-KDNP-ben. Volt, olyan forrásunk, aki a balatoni erőviszonyok átrendeződése kapcsán azt rögzítette: – Hiába vette át a hatalmat az új vállalkozói kör, ahogy eddig, most is késnek azok a nagy, a tó idegenforgalmát alapvetően meghatározó beruházások, amelyeket évek óta ígérgetnek. Árulkodó, hogy még Mészáros Lőrinc több, évekkel ezelőtt felvásárolt ingatlana is csak üresen pusztul.
Szerző

Politico: a Fidesz komolyan mérlegeli, hogy kilép a Néppártból, Kaczynskiékhoz csatlakoznának

Publikálás dátuma
2020.01.04. 06:59

Fotó: KENZO TRIBOUILLARD / AFP
A portál szerint a mindent eldöntő vita várhatóan a jövő hónap elején lesz a Politikai Gyűlésben.
Egy magas rangú fideszes politikus a Politiconak azt mondta: a párt komolyan mérlegeli, hogy kilép az Európai Néppártból (EPP), miután az csaknem egy éve felfüggesztette tagságát. A portál szerint az alternatíva az, hogy csatlakoznak a Konzervatívok és Reformerek frakciójához, ahol a lengyel PiS is van, de a prímet Orbán Viktor vinné az új helyen. Donald Tusk, az EPP új vezetője a következő hetekben terjeszti a tagpártok elé javaslatát arról, mi legyen a Fidesszel, miután megkapja a bölcsek tanácsának jelentését azzal kapcsolatban, hogy a magyar kormánypárt mennyire tartja tiszteletben a pártcsalád szabályait és értékeit. A mindent eldöntő vita várhatóan a jövő hónap elején lesz a Politikai Gyűlésben. Budapest hivatalos álláspontja az, hogy szeretne a Néppártban maradni. G. Fodor Gábor, a Századvég vezetője azonban azt fejtegette a héten, hogy szerinte válás lesz a dolog vége, mert az európai konzervatívok rossz irányba tartanak a migráció kérdésében. Gulyás Gergely pedig arról beszélt az ATV-ben, hogy a menni vagy nem menni kérdése azon múlik, akarnak-e magyar részről irányt váltani. Ugyanakkor a kormányfő lebegteti a várható döntést. Orbán az utóbbi hónapokban több olyan lépést is tett, ami az ellenfelek szerint ismét csak az igazságszolgáltatás és a tudomány szabadságát fenyegeti. Egy finn EP-képviselő úgy fogalmazott, hogy a Fidesz nem okult, a jelek szerint nem kíván változtatni felfogásán. Külföldi források viszont legújabban a Kreml növekvő magyarországi befolyása miatt aggódnak.

„Bármikor van a tanácskozás, mi annak örülünk”

A Fidesz még az Európai Néppárt februári gyűlése előtt eldönti, hogy tagja marad-e a pártcsaládnak – ezt Deutsch Tamás, a párt európai parlamenti képviselője mondta az ATV Híradónak. Lapunk pénteken számolt be arról, hogy az Európai Néppárt (EPP) február 3-4-ikén összeülő politikai gyűlése dönthet a tavaly márciusban felfüggesztett magyar tagpárt jövőjéről a pártcsaládban. Az EPP-hez közelálló források a Népszavát arról tájékoztatták, hogy elkészült a Fidesz politikáját értékelő háromtagú bizottság, az úgynevezett „bölcsek” jelentése, és már Donald Tusk pártelnök asztalán fekszik. A politikus egyeztet a tagpártokkal, német lapértesülés szerint hamarosan találkozót kezdeményez Orbán Viktor pártelnökkel. Ezzel kapcsolatban Deutsch az ATV-nek azt mondta: „Ha februárban van a tanácskozás nagyon jó, ha márciusban nagyon jó, ha áprilisban remek, ha májusban csodálatos. Bármikor van a tanácskozás, mi annak örülünk. A tanácskozás időpontjára nyilvánvalóan, tehát a tanácskozást megelőzően a Fidesz a saját maga politikai jövőjére vonatkozó politikai döntését meg fogja hozni.” A csatorna közölte: a magyar kormánypártban már azt elemzik, hogy kilépés vagy kizárás esetén mely pártokkal tudnának tárgyalni. „A legtöbb ilyen párt az Európai Néppártban van, úgyhogy nagyon reméljük, hogy velük továbbra is együtt fogunk működni. Hogy ez a Néppártban van, vagy azon kívül, hát ezt a döntést kell meghozni.” – fejtette ki Deutsch. (Népszava) 

Szerző
Frissítve: 2020.01.04. 13:30