Nincs jobboldali és baloldali klímaváltozás - hangsúlyozta Áder János köztársasági elnök a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában, amelyben közmegegyezést, nemzeti minimumot sürgetett a kérdésben.
Áder: a klímavédelemnek nincs köze a vízválsághoz
Az államfő a rádióinterjúban kiemelte: újévi köszöntőjében tudatosan nem használta a klímavédelem szót, mert a teremtett világ megőrzésének csak egy kis szelete a klímavédelem problémája - idézi szavait az MTI.
A klímavédelem Áder János szerint nem érinti például a "fenyegető vízválságot", a műanyaghulladék újrahasznosítását, a termőföld védelmét, a biodiverzitást, az élővilág sokszínűségének megőrzését.
Áder állítása józan paraszti ésszel is könnyen cáfolható, hiszen az ökoszisztéma olyan összetett rendszer, amelyben minden beavatkozás változások sorát indítja el.
A globális felmelegedés egyértelműen kihat a vízhelyzetre: Juhász Árpád geológus szerint jelenleg is 17 ország küzd a vízhiánnyal, részben a klímaváltozás és a túlöntözés miatt. A szíriai menekültválságot például a polgárháborús helyzet mellett éppen az elapadó ivóvízkészletek generálták.
A felmelegedés miatt olvadásnak induló sarki jégtakarók és édesvíz-tartalmú gleccserek idővel megemelik az óceánok vízszintjét – magában csak ez több tízmillió, partvidéken élő ember otthonát veheti el - és megváltoztatják vagy éppen megszüntetik az óceáni áramlatok éghajlatot is befolyásoló munkáját.
A tengereket szennyező műanyagok állatfajok sorát pusztítják ki vagy betegítik meg, és ez is kihat az ökoszisztémára. Az amazonasi esőerdők faanyagért és termőföldért történő kiirtása pedig a Föld tüdejét semmisíti meg, és ami közvetlenül hat a klímaváltozásra.
Ha Karácsony mondja, akkor az csak retorika
Áder szerint ezek a kihívások nem egy kormányzati vagy önkormányzati ciklus időszakára jelentenek feladatot helyi vagy országos ügyekkel foglalkozó politikusoknak, hanem ciklusokon túlnyúló, a következő generációk jövőjét alapvetően meghatározó kérdésekről van szó, amelyeknek "mindannyian érintettjei vagyunk".
Áder ugyanis pusztán politikai retorikai fogásnak nevezte azt, hogy főváros új vezetése klímavészhelyzetet hirdetett ki. A elnök szerint amikor vészhelyzet van - például most Ausztráliában a tűzvészek miatt -, akkor evakuálják az embereket és rendkívüli intézkedéseket kell bevezetni, ám Budapesten ilyen nem történt. A jelek szerint tehát Áder János csak azt tartja igazi vészhelyzetnek, amikor egy egész ország ég, a katasztrófához vezető körülmények már nem érik el az ingerküszöbét.
Az államfő szavaira Karácsony Gergely is válaszolt - a főpolgármester üzenetét itt olvashatja el.
A szén-dioxid-mentes áramtermelésről szólva Áder úgy vélekedett: ez Magyarországon leegyszerűsödött a paksi atomerőmű bővítésének kérdésére, pedig atomenergia nélkül a párizsi klímacélokat nem lehet teljesíteni, ezt mondja az ENSZ tudományos tanácsadó testülete, az OECD és a Nemzetközi Energia Ügynökség is. A köztársasági elnök szerint ha megépül a két új paksi erőműblokk és a másik négy is működni fog, a Magyarországon előállított áram több mint kilencven százaléka szén-dioxid-mentes lesz.
Mészárosék jól jártak vele, innentől az állam gondja lesz
A hazai szén-dioxid termelés 15 százalékáért a széntüzelésű Mátrai Erőmű felelős. Mint Áder János megjegyezte, az Európai Unióban döntés született az unió ötven szénrégiójának átalakítására - a hírek szerint százmilliárd eurós forrással -, és az ötven régió egyike lesz a Mátrai Erőműhöz tartozó lignitbányarendszer. Itt a tervek szerint részben gázerőmű, részben hulladék-, illetve biomassza-égetés történik majd, a rekultivált területekre pedig naperőműparkot építenek - mondta. Ennek eredményeként a Mátrai Erőmű energiatermelése fontos része marad a magyar energiarendszernek, munkahelyeket tudnak megőrizni, egy fontos infrastrukturális fejlesztéssel pedig megoldják, hogy lényegesen kevesebb szén-dioxid-kibocsátás történjen 2030-tól, mint napjainkban - foglalta össze Áder János, aki szerint mindezek megvalósításához szükség van az állami felelősségvállalásra.
A Népszava információi szerint a Mészáros- cégcsoport más kisebb befektetőkkel 11 milliárd forintért vehette meg korábban az erőművet a német és cseh tulajdonosoktól, majd gyakorlatilag azonnal kivettek belőle 11 milliárd forintnyi osztalékot – ebből legalább 8 milliárd Mészárosékat gazdagíthatta. Ha az Orbán-kormány 4-5 milliárd forintért vagy ennél magasabb összegért veszi majd meg tőlük az erőművet, az újabb több milliárdos hasznot hoz az ország leggazdagabb gázszerelőjének. Az államnak viszont csak terhet jelent a mára veszteségessé vált erőmű és kérdéses, hogy az átalakítási költségeket fedezik-e a lehívható uniós források.
