Klímavédelmi összefogást sürgetett Áder, aztán nekiment a fővárosi vezetésnek

Nincs jobboldali vagy baloldali klímaváltozás, vélte a köztársasági elnök – ám ha Karácsony Gergelyék beszélnek vészhelyzetről, az szerinte csak politikai fogás.

Nincs jobboldali és baloldali klímaváltozás - hangsúlyozta Áder János köztársasági elnök a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában, amelyben közmegegyezést, nemzeti minimumot sürgetett a kérdésben.

Áder: a klímavédelemnek nincs köze a vízválsághoz

Az államfő a rádióinterjúban kiemelte: újévi köszöntőjében tudatosan nem használta a klímavédelem szót, mert a teremtett világ megőrzésének csak egy kis szelete a klímavédelem problémája - idézi szavait az MTI.

A klímavédelem Áder János szerint nem érinti például a "fenyegető vízválságot", a műanyaghulladék újrahasznosítását, a termőföld védelmét, a biodiverzitást, az élővilág sokszínűségének megőrzését.

Áder állítása józan paraszti ésszel is könnyen cáfolható, hiszen az ökoszisztéma olyan összetett rendszer, amelyben minden beavatkozás változások sorát indítja el.

Ha Karácsony mondja, akkor az csak retorika

Áder szerint ezek a kihívások nem egy kormányzati vagy önkormányzati ciklus időszakára jelentenek feladatot helyi vagy országos ügyekkel foglalkozó politikusoknak, hanem ciklusokon túlnyúló, a következő generációk jövőjét alapvetően meghatározó kérdésekről van szó, amelyeknek "mindannyian érintettjei vagyunk".

Áder ugyanis pusztán politikai retorikai fogásnak nevezte azt, hogy főváros új vezetése klímavészhelyzetet hirdetett ki. A elnök szerint amikor vészhelyzet van - például most Ausztráliában a tűzvészek miatt -, akkor evakuálják az embereket és rendkívüli intézkedéseket kell bevezetni, ám Budapesten ilyen nem történt. A jelek szerint tehát Áder János csak azt tartja igazi vészhelyzetnek, amikor egy egész ország ég, a katasztrófához vezető körülmények már nem érik el az ingerküszöbét.

Az államfő szavaira Karácsony Gergely is válaszolt - a főpolgármester üzenetét itt olvashatja el.

A szén-dioxid-mentes áramtermelésről szólva Áder úgy vélekedett: ez Magyarországon leegyszerűsödött a paksi atomerőmű bővítésének kérdésére, pedig atomenergia nélkül a párizsi klímacélokat nem lehet teljesíteni, ezt mondja az ENSZ tudományos tanácsadó testülete, az OECD és a Nemzetközi Energia Ügynökség is. A köztársasági elnök szerint ha megépül a két új paksi erőműblokk és a másik négy is működni fog, a Magyarországon előállított áram több mint kilencven százaléka szén-dioxid-mentes lesz.

Mészárosék jól jártak vele, innentől az állam gondja lesz

A hazai szén-dioxid termelés 15 százalékáért a széntüzelésű Mátrai Erőmű felelős. Mint Áder János megjegyezte, az Európai Unióban döntés született az unió ötven szénrégiójának átalakítására - a hírek szerint százmilliárd eurós forrással -, és az ötven régió egyike lesz a Mátrai Erőműhöz tartozó lignitbányarendszer. Itt a tervek szerint részben gázerőmű, részben hulladék-, illetve biomassza-égetés történik majd, a rekultivált területekre pedig naperőműparkot építenek - mondta. Ennek eredményeként a Mátrai Erőmű energiatermelése fontos része marad a magyar energiarendszernek, munkahelyeket tudnak megőrizni, egy fontos infrastrukturális fejlesztéssel pedig megoldják, hogy lényegesen kevesebb szén-dioxid-kibocsátás történjen 2030-tól, mint napjainkban - foglalta össze Áder János, aki szerint mindezek megvalósításához szükség van az állami felelősségvállalásra.

A Népszava információi szerint a Mészáros- cégcsoport más kisebb befektetőkkel 11 milliárd forintért vehette meg korábban az erőművet a német és cseh tulajdonosoktól, majd gyakorlatilag azonnal kivettek belőle 11 milliárd forintnyi osztalékot – ebből legalább 8 milliárd Mészárosékat gazdagíthatta. Ha az Orbán-kormány 4-5 milliárd forintért vagy ennél magasabb összegért veszi majd meg tőlük az erőművet, az újabb több milliárdos hasznot hoz az ország leggazdagabb gázszerelőjének. Az államnak viszont csak terhet jelent a mára veszteségessé vált erőmű és kérdéses, hogy az átalakítási költségeket fedezik-e a lehívható uniós források.