Karácsony helyretette klímaügyben Áder Jánost

Publikálás dátuma
2020.01.05. 12:49
Karácsony Gergely főpolgármester
Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Valami gond lehet az elnök úr ismereteivel – üzente a főpolgármester, aki megmutatta, miért nem csak retorikai fogás a klímavészhelyzet fővárosi meghirdetése.
A Facebookon válaszolt Áder János pofonnal felérő kézfogási kísérletére Karácsony Gergely. Mint korábban beszámoltunk róla, a köztársasági elnök szimpla politikai húzásnak minősítette, hogy Budapest ellenzéki vezetéke nemrég klímavészhelyzetet hirdetett - mindezt ráadásul úgy, hogy Áder a Kossuth rádió vasárnapi műsorában elvileg éppen összefogást sürgetett a politikai erők között, mondván, nincs baloldali vagy jobboldali klímavédelem.
„Nem először keveredem vitába a köztársasági elnök úrral – legutóbb a szerintem súlyosan igazságtalan tb-törvény ügyében -, és nem először van az a zavarba ejtő érzésem, hogy valami gond van azzal a tudásmennyiséggel, amit elnök úr megkap. Most azt mondta, hogy Budapest részéről a klímavészhelyzet kihirdetése politikai retorikai fogás” -írta bejegyzésében Karácsony, melyet az Index vett észre.
A főpolgármester emlékeztetett rá, hogy már 1250 szervezet – kormányok, városok, egyetemek, civil szervezetek és például az Európai Parlament – hirdetett klímavészhelyzetet, az érintettek pedig közel 800 millió ember érdekeit képviselik.

Az aláírók folyamatosan bővülő listája itt elérhető, Áder János számára is - tette hozzá Karácsony, aki szerint a klímaváltozás kapcsán retorikai fogást emlegetni „egészen furcsa ez a megközelítés egy, magát a zöld ügyek élharcosaként láttatni igyekvő államfőtől. „Nincs bal- és jobboldali klímaválság, ebben egyetértek Áder Jánossal, itt nincs különbség. Felelősség és felelőtlenség, továbbá tájékozottság és tájékozatlanság tekintetében azonban van” - írta a főpolgármester.
Ami a tájékozatlanságot illeti, Áder valóban laikus megjegyzéseket tett a rádióműsorban: szerinte például klímavédelemnem érinti például a "fenyegető vízválságot", a műanyaghulladék újrahasznosítását, a termőföld védelmét, a biodiverzitást, az élővilág sokszínűségének megőrzését.  
Hogy ez miért óriási tévedés, arról itt írtunk részletesebben.
Szerző
Frissítve: 2020.01.05. 13:07

Klímavédelmi összefogást sürgetett Áder, aztán nekiment a fővárosi vezetésnek

Publikálás dátuma
2020.01.05. 09:56
Áder János köztársasági elnök
Fotó: Kisebnedek Attila / AFP
Nincs jobboldali vagy baloldali klímaváltozás, vélte a köztársasági elnök – ám ha Karácsony Gergelyék beszélnek vészhelyzetről, az szerinte csak politikai fogás.
Nincs jobboldali és baloldali klímaváltozás - hangsúlyozta Áder János köztársasági elnök a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában, amelyben közmegegyezést, nemzeti minimumot sürgetett a kérdésben.

Áder: a klímavédelemnek nincs köze a vízválsághoz

Az államfő a rádióinterjúban kiemelte: újévi köszöntőjében tudatosan nem használta a klímavédelem szót, mert a teremtett világ megőrzésének csak egy kis szelete a klímavédelem problémája - idézi szavait az MTI. A klímavédelem Áder János szerint nem érinti például a "fenyegető vízválságot", a műanyaghulladék újrahasznosítását, a termőföld védelmét, a biodiverzitást, az élővilág sokszínűségének megőrzését. 
Áder állítása józan paraszti ésszel is könnyen cáfolható, hiszen az ökoszisztéma olyan összetett rendszer, amelyben minden beavatkozás változások sorát indítja el.
  • A globális felmelegedés egyértelműen kihat a vízhelyzetre: Juhász Árpád geológus szerint jelenleg is 17 ország küzd a vízhiánnyal, részben a klímaváltozás és a túlöntözés miatt. A szíriai menekültválságot például a polgárháborús helyzet mellett éppen az elapadó ivóvízkészletek generálták.
  • A felmelegedés miatt olvadásnak induló sarki jégtakarók és édesvíz-tartalmú gleccserek idővel megemelik az óceánok vízszintjét – magában csak ez több tízmillió, partvidéken élő ember otthonát veheti el - és megváltoztatják vagy éppen megszüntetik az óceáni áramlatok éghajlatot is befolyásoló munkáját.
  • A tengereket szennyező műanyagok állatfajok sorát pusztítják ki vagy betegítik meg, és ez is kihat az ökoszisztémára. Az amazonasi esőerdők faanyagért és termőföldért történő kiirtása pedig a Föld tüdejét semmisíti meg, és ami közvetlenül hat a klímaváltozásra.

Ha Karácsony mondja, akkor az csak retorika

Áder szerint ezek a kihívások nem egy kormányzati vagy önkormányzati ciklus időszakára jelentenek feladatot helyi vagy országos ügyekkel foglalkozó politikusoknak, hanem ciklusokon túlnyúló, a következő generációk jövőjét alapvetően meghatározó kérdésekről van szó, amelyeknek "mindannyian érintettjei vagyunk".  
Miért ne lehetne közmegegyezés, nemzeti minimum, konszenzus, hogy ebben a kérdésben értsünk egyet és közösen dolgozzunk? - tette fel a kérdést az államfő, hogy aztán következő mondatával egyből felrúgja a konszenzus lehetőségét.

Áder ugyanis pusztán politikai retorikai fogásnak nevezte azt, hogy főváros új vezetése klímavészhelyzetet hirdetett ki. A elnök szerint amikor vészhelyzet van - például most Ausztráliában a tűzvészek miatt -, akkor evakuálják az embereket és rendkívüli intézkedéseket kell bevezetni, ám Budapesten ilyen nem történt. A jelek szerint tehát Áder János csak azt tartja igazi vészhelyzetnek, amikor egy egész ország ég, a katasztrófához vezető körülmények már nem érik el az ingerküszöbét.
Az államfő szavaira Karácsony Gergely is válaszolt - a főpolgármester üzenetét itt olvashatja el. 
A szén-dioxid-mentes áramtermelésről szólva Áder úgy vélekedett: ez Magyarországon leegyszerűsödött a paksi atomerőmű bővítésének kérdésére, pedig atomenergia nélkül a párizsi klímacélokat nem lehet teljesíteni, ezt mondja az ENSZ tudományos tanácsadó testülete, az OECD és a Nemzetközi Energia Ügynökség is. A köztársasági elnök szerint ha megépül a két új paksi erőműblokk és a másik négy is működni fog, a Magyarországon előállított áram több mint kilencven százaléka szén-dioxid-mentes lesz.  

Mészárosék jól jártak vele, innentől az állam gondja lesz

A hazai szén-dioxid termelés 15 százalékáért a széntüzelésű Mátrai Erőmű felelős. Mint Áder János megjegyezte, az Európai Unióban döntés született az unió ötven szénrégiójának átalakítására - a hírek szerint százmilliárd eurós forrással -, és az ötven régió egyike lesz a Mátrai Erőműhöz tartozó lignitbányarendszer.  Itt a tervek szerint részben gázerőmű, részben hulladék-, illetve biomassza-égetés történik majd, a rekultivált területekre pedig naperőműparkot építenek - mondta. Ennek eredményeként a Mátrai Erőmű energiatermelése fontos része marad a magyar energiarendszernek, munkahelyeket tudnak megőrizni, egy fontos infrastrukturális fejlesztéssel pedig megoldják, hogy lényegesen kevesebb szén-dioxid-kibocsátás történjen 2030-tól, mint napjainkban - foglalta össze Áder János, aki szerint mindezek megvalósításához szükség van az állami felelősségvállalásra.
Azt Áder János már nem tette hozzá, hogy az állam Mészáros Lőrinc érdekeltségétől venné meg az erőművet, ami előzőleg már alaposan leürítette a vállalat széfjét.

A Népszava információi szerint a Mészáros- cégcsoport más kisebb befektetőkkel 11 milliárd forintért vehette meg korábban az erőművet a német és cseh tulajdonosoktól, majd gyakorlatilag azonnal kivettek belőle 11 milliárd forintnyi osztalékot – ebből legalább 8 milliárd Mészárosékat gazdagíthatta. Ha az Orbán-kormány 4-5 milliárd forintért vagy ennél magasabb összegért veszi majd meg tőlük az erőművet, az újabb több milliárdos hasznot hoz az ország leggazdagabb gázszerelőjének. Az államnak viszont csak terhet jelent a mára veszteségessé vált erőmű és kérdéses, hogy az átalakítási költségeket fedezik-e a lehívható uniós források. 
Szerző
Frissítve: 2020.01.05. 13:45

Rengett a föld Nagykanizsa környékén

Publikálás dátuma
2020.01.05. 07:17
Képünk illusztráció
Fotó: Muhammad Fauzy / AFP
Azért nem volt nagyon durva.
Kisebb földrengés volt vasárnapra virradó éjjel Nagykanizsától 11 kilométerre délre - közölte a Magyar Tudományos Akadémia szeizmológiai obszervatóriuma. Az éjjel 2.13 perckor keletkezett földmozgás 3,5-ös volt a Richter-féle skála szerint, esetleges hatásairól, károkról nem érkezett bejelentés az obszervatóriumba - tájékoztatott a CSFK GGI Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium.
Szerző
Témák
földrengés