A kormányhivatalokból kap erősítést a rendőrség, de az egész értelmetlen

Publikálás dátuma
2020.01.06. 06:35

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Úgy veszi át a szabálysértési ügyeket a rendőrség a kerületi és járási apparátusoktól, hogy vinné az ügyintézőket is. A csapatmozgatásra emlékeztető lépés kétezer embert érinthet.
Márciustól a rendőrség veszi át azoknak a szabálysértési ügyeknek a kezelését, amelyek eddig a kormányhivatalokhoz tartoztak. Ezeknek a kisebb súlyú kihágásoknak a vizsgálata, szankcionálása jelentős pluszfeladatot ad a testületnek, és mivel a rendőrség már most is túlterhelt, kérdés, hogyan tudja majd ellátni a többletmunkát. Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) arra a kérdésünkre, hogy a feladatokkal együtt áthelyeznek-e dolgozókat is a kormányhivatalokból, azt írta: „A rendőrség számít a járási (fővárosi kerületi) hivataloknál szabálysértési hatósági feladatot végző személyekre. A jogi szabályozás is azt hivatott biztosítani, hogy az állomány átkerülése zökkenőmentes legyen.” Mindez azt jelenti, hogy az átszervezés valójában átcsoportosítás: az egyik állami apparátustól áttesznek feladatokat és embereket egy másikba, hogy ott pontosan ugyanazt csinálják, mint korábban. 
„Ez így értelmetlen” – fogalmazott egy közigazgatásban jártas forrásunk.

Úgy tudjuk, hogy országszerte mintegy 2000 olyan ügyintéző van, aki most a kormányhivataloknál szabálysértési ügyekkel foglalkozik. A sors fintora, hogy forrásaink szerint köztük akadnak olyanok is, akik most, évtizedes kört leírva térnek vissza a rendőrségre. Többen a rendőrségnél kezdtek foglalkozni szabálysértési esetekkel, majd amikor azok egy részét az önkormányzati jegyzőkhöz, aztán onnan a kormányhivatalokhoz helyezték át, mindig mentek ők is tovább az ügyekkel. Az ORFK arról is írt lapunknak: „A járási, kerületi hivataloktól a rendőrséghez kerülő létszámhelyek és személyek tekintetében az egyeztetés folyamatban van.” Erről azonban az érintettek egyelőre nem tudnak. Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke ugyanis azt mondta: bár korábban lehetett híreket hallani arról, hogy kormányhivatali dolgozókat is áthelyeznének, konkrét lépésekről, döntésekről nem tudnak. A szakszervezeti vezető szerint egyébként az áthelyezés felvet egy sor kérdést. Mindenekelőtt azt, hogy az érintett dolgozók szabadon dönthetnek-e, érzékelnek-e majd bármiféle pressziót. Boros Péterné szerint például egy vidéki kisvárosban erős az egzisztenciális kényszer, kérdés, maradhat-e a kormányhivatalnál az, aki nemet mond a rendőrségnek. Emellett azt sem tudni, milyen feltételekkel vennék át az embereket. Az MKKSZ elnöke kérdésünkre elmondta: tudomása szerint azok, akik a kormányhivataloknál most szabálysértési ügyekkel foglalkoznak, más feladatkört nem látnak el, vagyis áthelyezésük elviekben nem növelné a maradók munkaterheit. Az már más kérdés, hogy így az átalakítással nem is nyer semmit az ágazat: levesznek ugyan egy terhet, de közben tovább csökkentik a dolgozók számát. Vagyis marad, ami volt: a most még 30-32 ezres hivatali állomány óriási túlterheltsége. Boros Péterné arra is kitért: tarthatatlan állapot, hogy tíz éve tart a permanens átszervezés. Példaként épp a szabálysértési ügyeke említette: azok egy része a rendőrségtől az önkormányzatok jegyzőihez, onnan a kormányhivatalokhoz, majd most ismét a rendőrséghez kerületek. Az ORFK-t megkérdeztük arról is, hogy felmérték-e, milyen terhet jelent a szabálysértési ügyek átvétele, és kap-e pluszpénzt a testület a többletfeladatokhoz. A rendőrség kitérő választ adva csak annyit közölt: „a kormány döntése értelmében a rendőrséghez kerülő szabálysértési feladatok átadása a feladat ellátásához szükséges személyi, valamint dologi feltételek biztosításával történik.” A Független Rendőr Szakszervezetnél érdeklődésünkre azt közölték, egyelőre nincs tudomásuk olyan kormányrendeletről, amely a szabálysértési ügyek átvételének többletköltségeit konkretizálná és annak fedezetéről rendelkezne.
Szerző
Témák
rendőrség

Egerben is ledőlhet egy régi fideszes bástya

Publikálás dátuma
2020.01.06. 06:00
Habis László és Nyitrai Zsolt még egy biciklin
Fotó: Facebook/Habis László
A mosógépnél is nehezebben eladható Nyitrai Zsoltot várhatóan leváltják a választókerület éléről az önkormányzati választási vereség miatt.
A hevesi megyeszékhelyen szinte biztosan megtörténik majd a fideszes választókerületi elnökök cseréje, amiről hivatalosan a párt vezetősége, valójában azonban egy személyben Orbán Viktor dönthet majd – értesült lapunk. Mindez megerősíti a 24.hu karácsony előtti információját, amely szerint tizenöt-húsz választókerületén élén is lecserélhetik a vezetőt a vártnál rosszabb eredményt hozó önkormányzati választás után, a miniszterelnök akarata alapján. Egerben erős lehetőségként kezelik a jobboldalon, hogy Nyitrai Zsolt helyett Habis László korábbi polgármestert hozzák helyzetbe ezen a poszton. Nyitrai pozíciója már a 2018-as tavaszi országgyűlési választások idején megingott, személyesen magának a miniszterelnöknek kellett a segítségére sietni a kampányban. Ennek során Orbán Viktor eleresztett egy, az egriek fülében azóta is ottmaradt, emblematikus mondatatot, miszerint jelöltjét nehezebb eladni, mint egy mosógépet. A tavalyi önkormányzati választások előtt Nyitrai bizalmasáról, Oroján Sándorról szivárgott ki egy olyan felvétel, amelyben az időközben önkormányzati képviselővé választott jelölt arról beszél, hogy aki őket politikailag támadja, az abban a pillanatban ellenséggé válik. A városban egyébként az ellenzék közös jelölje, a jobbikos Mirkóczki Ádám nyerte a polgármester-választást, s a képviselő-testületbe is zömmel az összefogás jelöltjei jutottak. Talányos volt Habis László leköszönő polgármesterként tett egyik mondata is, miszerint ebben a kampányban ő volt a céltábla, amelyet sikerült eltalálni. A volt városvezető egyébként nem vonult vissza, az Egri Lokálpatrióta Egyesület elnökeként reaktiválta magát, sokat posztol a Facebookon, s ott van szinte minden jelentős városi eseményen.
Az ügyben kerestük Habis Lászlót és Nyitrai Zsoltot is, de nem válaszoltak az esetleges pozíciócserére vonatkozó kérdésünkre, s a Fidesz-központból sem reagáltak megkeresésünkre.
Szerző

Havi nettó 120 ezret is veszíthet egy tanár a szűkmarkú bérszámfejtés miatt

Publikálás dátuma
2020.01.05. 21:34
Képünk illusztráció
Fotó: ATTILA KISBENEDEK / AFP
A pedagógusok fizetését még mindig a 2014-es minimálbér alapján számolják ki, ez pedig hónapról hónapra óriási kiesést jelent.
Sokkal többet is kereshetnének a tanárok, ha nem a 2014-es minimálbér alapján számítanák ki a fizetésüket – állítja a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete. Az érdekvédő szervezet számításait az RTL Klub Híradója idézte.
Mint emlékeztettek rá, egy pályakezdő, egyetemi végzettséggel rendelkező tanár fizetése most bruttó 210 ezerre emelkedett a garantált bérminimum növelése miatt. 
Csakhogy a pedagógus béreket még mindig az öt évvel ezelőtti, 101 ezres nettó minimálbér alapján számítják, és nem az idei 161 ezres nettó szint szerint.

A PDSZ úgy számol, hogy: 
  • egy 20 éve pályán lévő, főiskolai végzettségű tanár havi nettó 106 ezer forinttal kereshetne többet,
  • az egyetemi végzettséggel húsz éve dolgozó tanár pedig nettó közel 120 ezer forinttal többet vihetne haza,
ha a tanári bérszámfejtés az aktuális minimálbéren alapulna. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a csatorna kérdésére úgy válaszolt, szerintük 2010 óta majdnem 50 százalékkal nőtt a pedagógusok bére, de készek a további bértárgyalásokra.
Szerző