Márciustól a rendőrség veszi át azoknak a szabálysértési ügyeknek a kezelését, amelyek eddig a kormányhivatalokhoz tartoztak. Ezeknek a kisebb súlyú kihágásoknak a vizsgálata, szankcionálása jelentős pluszfeladatot ad a testületnek, és mivel a rendőrség már most is túlterhelt, kérdés, hogyan tudja majd ellátni a többletmunkát. Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) arra a kérdésünkre, hogy a feladatokkal együtt áthelyeznek-e dolgozókat is a kormányhivatalokból, azt írta: „A rendőrség számít a járási (fővárosi kerületi) hivataloknál szabálysértési hatósági feladatot végző személyekre. A jogi szabályozás is azt hivatott biztosítani, hogy az állomány átkerülése zökkenőmentes legyen.” Mindez azt jelenti, hogy az átszervezés valójában átcsoportosítás: az egyik állami apparátustól áttesznek feladatokat és embereket egy másikba, hogy ott pontosan ugyanazt csinálják, mint korábban.
Úgy tudjuk, hogy országszerte mintegy 2000 olyan ügyintéző van, aki most a kormányhivataloknál szabálysértési ügyekkel foglalkozik. A sors fintora, hogy forrásaink szerint köztük akadnak olyanok is, akik most, évtizedes kört leírva térnek vissza a rendőrségre. Többen a rendőrségnél kezdtek foglalkozni szabálysértési esetekkel, majd amikor azok egy részét az önkormányzati jegyzőkhöz, aztán onnan a kormányhivatalokhoz helyezték át, mindig mentek ők is tovább az ügyekkel.
Az ORFK arról is írt lapunknak: „A járási, kerületi hivataloktól a rendőrséghez kerülő létszámhelyek és személyek tekintetében az egyeztetés folyamatban van.” Erről azonban az érintettek egyelőre nem tudnak. Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke ugyanis azt mondta: bár korábban lehetett híreket hallani arról, hogy kormányhivatali dolgozókat is áthelyeznének, konkrét lépésekről, döntésekről nem tudnak.
A szakszervezeti vezető szerint egyébként az áthelyezés felvet egy sor kérdést. Mindenekelőtt azt, hogy az érintett dolgozók szabadon dönthetnek-e, érzékelnek-e majd bármiféle pressziót. Boros Péterné szerint például egy vidéki kisvárosban erős az egzisztenciális kényszer, kérdés, maradhat-e a kormányhivatalnál az, aki nemet mond a rendőrségnek. Emellett azt sem tudni, milyen feltételekkel vennék át az embereket.
Az MKKSZ elnöke kérdésünkre elmondta: tudomása szerint azok, akik a kormányhivataloknál most szabálysértési ügyekkel foglalkoznak, más feladatkört nem látnak el, vagyis áthelyezésük elviekben nem növelné a maradók munkaterheit. Az már más kérdés, hogy így az átalakítással nem is nyer semmit az ágazat: levesznek ugyan egy terhet, de közben tovább csökkentik a dolgozók számát. Vagyis marad, ami volt: a most még 30-32 ezres hivatali állomány óriási túlterheltsége. Boros Péterné arra is kitért: tarthatatlan állapot, hogy tíz éve tart a permanens átszervezés. Példaként épp a szabálysértési ügyeke említette: azok egy része a rendőrségtől az önkormányzatok jegyzőihez, onnan a kormányhivatalokhoz, majd most ismét a rendőrséghez kerületek.
Az ORFK-t megkérdeztük arról is, hogy felmérték-e, milyen terhet jelent a szabálysértési ügyek átvétele, és kap-e pluszpénzt a testület a többletfeladatokhoz. A rendőrség kitérő választ adva csak annyit közölt: „a kormány döntése értelmében a rendőrséghez kerülő szabálysértési feladatok átadása a feladat ellátásához szükséges személyi, valamint dologi feltételek biztosításával történik.” A Független Rendőr Szakszervezetnél érdeklődésünkre azt közölték, egyelőre nincs tudomásuk olyan kormányrendeletről, amely a szabálysértési ügyek átvételének többletköltségeit konkretizálná és annak fedezetéről rendelkezne.
