Előfizetés

M85: kisajátítás féláron, ami még a kormányhivatalnak is sok

Soproni H. Lajos írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2020.01.06. 08:40

Fotó: DS Konzorcium
Legtöbbször vesztesként élik meg az állami beruházással érintett földterületük kisajátítását a lakosok. Különösen így van ez Sopron környékén.
Alighanem a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatalnak is feltűnt, hogy az állami beruházó Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt. (Nif Zrt.) az M85-ös gyorsforgalmi út megépítéséhez több értékes soproni magáningatlant mélyen áron alul szeretne megszerezni. A kisajátításban érintettek azért jutottak erre a következtetésre, mert a hivatal kivételesen nem az állami cégnek készített értékbecslést fogadta el, hanem egy másikat, és az abban szereplő magasabb összeg kifizetését találta indokoltnak. Emiatt a Nif Zrt. beperelte a megyei kormányhivatalt, és kéri a közigazgatási határozat felülvizsgálatát. Az állami cég az útépítés miatt egy harminc hektáros területből több mint három hektár kisajátítását indította el. Ez három tulajdonost érint, eltérő arányban. - Az ilyen helyzetben különösen fontos a reális értékbecslés, mert legalább némi vigaszt nyújt a kényszereladás kárvallottjainak – mondta Edit, a nemzetközi ingatlanszakértő, aki, mert érintett, nem kívánt teljes névvel szerepelni. Szakmabéliként kíváncsi volt az infrastruktúrafejlesztő ügyvédje által megbízott értékbecslő szakvéleményére, amiben kiugró hibákat fedezett fel, és ezeket a megyei kormányhivatal is kifogásolta. A leginkább szembetűnő az volt, hogy a külterületi ingatlant belterületivel hasonlította össze. Aztán elkövette azt a baklövést is, hogy az ezer négyzetméterest összevetette a negyvenszer nagyobb területtel. Ezt figyelembe véve már nem is annyira meglepő, hogy a Nif Zrt. az egyik kisajátított terület gazdájának négyzetméterenként mindössze 1200 forintot kínált, amit a tulajdonosok nem fogadtak el. Mivel a felek között nem jött létre megállapodás, a kormányhivatal elindította a kisajátítási eljárást, ennek keretében minden tulajdonos új értékbecslő kijelölését kérheti, már ha van erre százezer forintja, mert pontosan ennyi a szakértő díja. Az érintettek többségének sajnos nincs, és aki így jár, annak lezárják az ügyét. Ám aki kifizeti a díjat, az sem biztos, hogy jobban jár. - Idestova két éve kiemelt beruházás az M85-ös, azóta az építtető rendelkezhet az ingatlannal. Pénzt eddig mégsem láttunk, most viszont a kisajátított terület egyik részéért fizettek – folytatja Edit. – A megismételt értékbecslés szerencsére eredményt hozott, négyzetméterenként 4000 forintot állapított meg a szakértő, ami a tulajdonosoknak is megfelelt, és a kormányhivatal is jóváhagyta. Sajnos, hiába reménykedtünk abban, hogy ezzel vége lesz az ügynek, mert a Nif Zrt. sokallja az összeget, és megtámadta a határozatot. Amennyiben a pert is megnyeri a hivatal ellen, akkor a pénzt vissza kell fizetni - tette hozzá a telektulajdonos. A tárgyalás várhatóan január 14-én lesz, de ez már a harmadik módosított időpont, és egyelőre nagy talány, hogy mi lehet a huzavona oka. A harminc hektárból kihasított másik rész birtokba adása is igen lassú folyamat. Az mindenesetre meglepő, hogy ebben az ügyben a Nif Zrt.-t képviselő ügyvédi iroda azt a szolnoki kft.-t kérte fel értékbecslésre, amelyik előzőleg a 4000 forintos ajánlatot készítette, és amiről hamarosan a bíróság dönthet.
Furcsa fejlemény az is, hogy ennek a szakértőnek Sopronba érkezésétől nem kevesebb mint egy év telt el, amikor a még távolabbi Debrecenből jelentkezett valaki azzal, hogy ő is ugyanarról a telekről szeretne szakvéleményt készíteni. Az utóbbi valószínűleg alacsonyabb árat szabott meg, és minden bizonnyal ez az összeg - négyzetméterenként 2000 forint - szerepel az állami infrastruktúrafejlesztő cég vételi ajánlatában. Ám az nem, hogy milyen indokok alapján esett erre a cégre a választás. Ezt a tulajdonosok máig nem tudják, csak találgathatnak, mert bár különös, de a szakvéleményeket nem láthatták. Az elsőt kizárólag az ügyvédnek adhatta át a szakértő, a másodikat pedig azért nem ismerhették meg az érintettek, mert ezt a Nif Zrt. megtiltotta – panaszkodtak a tulajdonosok. Az ajánlatot egyébként nem fogadták el, mivel kevesellték a felkínált vételi összeget. Egyezség tehát ebben az esetben sem született, így indulhat egy újabb kisajátítási eljárás, százezer forintért új értékbecslővel, sajátos módon már a harmadikkal, a terület gazdái ugyanis ezt kérik a kormányhivataltól. Aztán a helytálló vételárról ismét az intézmény apparátusa dönt. A kérdés persze az, hogy egy megyei hivatal meddig, vagy hányszor teheti meg azt, hogy szembehelyezkedik a nagy állami céggel.

A Kúriáig is elmennek

Aki tehette már ügyvédhez fordult a vitatható kisajátítási eljárások miatt. Többen a legfelsőbb bírói fórumot, a Kúriát is megkeresték, és várják a testület válaszát, amire bizonyára az érdemi döntéseket halogató bíróságok is kíváncsiak. Annak igazolását várják a telektulajdonosok, hogy a kisajátítási törvény egyoldalú, mert nemigen veszi figyelembe a kisajátítással érintettek szempontjait.

329,77 forinton az euró

MTI
Publikálás dátuma
2020.01.06. 07:20
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Gyengült a forint a főbb devizákhoz képest a nemzetközi bankközi piacon hétfő reggel.
Reggel hét órakor az eurót 329,77 forinton, a dollárt 295,39 forinton, a svájci frankot 304,08 forinton, a japán jent pedig 2,7341 forinton jegyezték. A pénteki záráshoz képest az euró 0,03 százalékkal, a dollár 0,04 százalékkal, a frank 0,19 százalékkal, a jen pedig 0,02 százalékkal erősödött. Az euró 1,1162 dolláron forgott, a pénteki záráshoz képest 0,04 százalékkal erősödött. A svájci frankhoz képest 0,14 százalékkal gyengült a közös európai fizetőeszköz, 1,0842 frankon jegyezték. Egy dollárért 0,9713 frankot adtak, 0,12 százalékot veszített értékéből az amerikai deviza. A jenhez képest 0,02 százalékkal gyengült a dollár, 108,06 jenen jegyezték hétfő reggel. Az angol font árfolyama 0,08 százalékkal erősödött az euróhoz képest, 0,8534 fonton jegyezték a közös európai fizetőeszközt. A dollárhoz viszonyítva 0,04 százalékkal gyengült a font, 1,3081 dolláron forgott reggel. 

Orbánék már ásnák Paks 2 gödrét

Marnitz István
Publikálás dátuma
2020.01.04. 06:00

Fotó: Bodajki Ákos / Paksi Atomerőmű
A kormány a Paks 2-es blokkok engedélyezése előtti gödörásást kifejezetten tiltó rendelet módosításával gyorsítaná a munkálatokat. Ennek uniós vizsgálata csak nemrég indult.
A nukleáris biztonsági szabályzat jelenleg kifejezetten tiltja, hogy az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) az új paksi blokkok engedélyezése előtt hozzájáruljon a munkagödör kiásásához – derül ki a hatóság kérdéseinkre adott válaszaiból. A kormány ugyanakkor jelenleg is dolgozik a tilalom feloldásán – erősítették meg. Más szakértők szerint ezt csak azért tehetik meg, mert bár az engedélyezés főbb szabályait az Atomtörvény rendezi, a kiadás sorrendjét csak a Nukleáris Biztonsági Szabályzatokat tartalmazó kormányrendelet határozza meg. Vagyis ez esetben kikerülhető a parlamenti "macera". Bár az ügyről már tavalyelőtt élénk megbeszélések zajlottak, információink szerint a magyar kormány csak nemrég kezdeményezte ennek három hónapig tartó hivatalos uniós vizsgálatát.  Lapunkat atompárti szakértők is figyelmeztették: a rendelet nem véletlenül szabályozza szigorúan a hatósági hozzájárulások lehetséges sorrendjét. Semmi sem biztosítja ugyanis, hogy egy később engedélyezett erőmű pontosan „illeszkedjen” egy korábban már jóváhagyott gödörre. Süli János Paks 2 beruházásért felelős tárca nélküli miniszter december közepén lapunknak a probléma élét azzal igyekezett elvenni, hogy a gödörásási papírokat az erőmű létesítési engedélykérelmének benyújtása után három hónappal adnák be az OAH-hoz. A munkagödörre vonatkozó kérelmet a hatóság a létesítési engedélynél jóval rövidebb idő, három hónap alatt bírálhatja el. A miniszter szerint tehát az OAH ennyi ideig párhuzamosan vizsgálhatja – így akár összefésülve – a gödör és a majdan fölé építendő erőmű terveit. Támpontul szolgálhatnak a hatóság számára az akkorra szerinte már elkészülő, Paks 2-höz hasonló orosz atomerőművek is - vélekedett. Szakértők ennek kapcsán felvetik, felmerül-e felelősség vagy akár kártérítés kérdése, ha az OAH egy, a gödörre kiadott engedély után mégse engedélyezi az atomerőművet, vagy ha mégis, az nem követi a gödör körvonalait.
Fichtinger Gyula, az OAH főigazgatója már tavaly év elején beavatta az ötletet elsőként megszellőztető Direkt36-ot az ügyben lefolytatott 2018-os egyeztetéseik részleteibe. Bár már akkor hajlott a gödörtervek előzetes vizsgálatára, rögzítette: a létesítési engedély kiadása előtt megszerzett más hozzájárulások alapján a munkálatokat a megrendelő, vagyis a Paks II. Zrt. saját felelősségére és kockázatára kezdheti meg. A létesítési kérelem teljes ismerete híján a gödör engedélyét nem lehet teljes mértékben az új erőműhöz szabni - tette hozzá. (Bizonyára emiatt került azóta a három hónapos közös vizsgálat az ütemtervbe.) Akkor a főigazgató úgy fogalmazott, hogy az Európai Bizottságnak három hónapja van a javaslat véleményezésére. A portál a munkálatokat mind inkább siettető beruházó, az orosz állami Roszatom két évvel ezelőtti munkagödör-pályázatának jelentkezői között fellelte a kormányfői strómannak tartott Mészáros Lőrinc gyakori üzlettársa, Szíjj László jegyezte Duna Aszfaltot is. Ehhez képest értesülésünk szerint az ezt lehetővé tévő uniós vizsgálat csak tavaly év végén indult el. Süli János a Világgazdaságnak tavaly november végén azzal érvelt, hogy a Roszatom – Paks 2-vel sok szempontból párhuzamosan haladó – finn beruházásánál már most, a létesítési engedélykérelem beadása előtt ássák a gödröt. Így annak előzetes engedélyezésében nem lát semminemű enyhítést. Emellett arra is többször kitért, hogy az EU a – jelenleg már építés alatt álló – felvonulási épületek kialakításához is előzetes áldását adta. Az OAH lapunknak most megerősítette: jelenleg is zajlik a gödörásással kapcsolatos módosítási javaslat uniós vizsgálata. Bár az Atomtörvény szerint a beadott kérelmek párhuzamosan is vizsgálhatók, a kormányrendeletben rögzített Nukleáris Biztonsági Szabályzatok nem teszik lehetővé, hogy a létesítési hozzájárulás kiadása előtt a hatóság engedélyezze a talajmunkákat. A kormány a nukleáris biztonságot szabályozó rendelet módosításával teremtene több kivételt – teszik hozzá. Ilyen a „talajszilárdítást, -kiemelést, vízkizárást célzó munkákra, különösen a résfalazásra”, valamint a „hosszú gyártási idejű berendezések" előállítására kiadott engedély. Szerintük ezek az általuk előzetesen megvizsgált módosítások nem hatnak kedvezőtlenül a jövőbeni létesítmény nukleáris biztonságára. Egyszersmind rögzítik: a munkálatok ezután is csak az engedélyes saját kockázatára végezhetők, mivel a későbbi jóváhagyások még változhatnak. Igaz, a már kiadottak is módosíthatók. Szintén megjegyzik: a tervezett szabálymódosítások nem érintik a felvonulási épületek kérdését. Az OAH utoljára tavaly januárban járult hozzá egy százfős étteremhez és főzőkonyhához, de további felvonulási épületek kérelmeire is készül ütemterv. A Paks II. Zrt. jelzése szerint létesítési engedélykérelmüket 2020. június 30-ig adják be – közölte a hatóság.

Késnek a biztonságnöveléssel

Az OAH 2021-2022 végére tolta ki annak az öt biztonságnövelő intézkedésnek a határidejét, amit a 2011-es fukusimai atombaleset miatt elrendelt 51-ből a jelenlegi Paksi Atomerőmű a 2018 végi határidőig nem hajtott végre - írja a Világgazdaság. A késlekedés miatti kockázat elviselhető mértékű és az intézkedések nyomán végtére is bővültek az atomerőmű biztonsági tartalékai - állapította meg a hivatal.