Előfizetés

A közepes jövedelmezőség csapdájában

Bonta Miklós
Publikálás dátuma
2020.01.06. 11:10

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Hiába volt kiemelkedő mértékű az ország tavalyi növekedése és gyarapodása, a beérkező pénzek jelentős része nem növelte a termelékenységet - mondja Győrffy Dóra egyetemi tanár.
Mind gyakoribb vád, hogy nálunk rendszerszintű a korrupció, a közbeszerzések odaítélése során sérülnek jogállamiság követelményei. Ez a Magyarország ellen folyó úgynevezett 7-es cikkelyes eljárásban is felvetődött. Kihathat ez a vita az ország gazdasági teljesítményére? 
A kettő között nincs lineáris kapcsolat. Nem lehet azt mondani, hogy minél rosszabb a jogállamiság állapota valahol, annál gyengébb az ország gazdasági teljesítménye. Kevésbé fejlett államok számára számos lehetőség van arra, hogy gyors növekedési pályára álljanak.  Zökkenőmentes az ilyen fejlődés? Korántsem, mert később az országok könnyen bekerülhetnek a közepes jövedelem csapdájába, amely egy olyan szakasz, amikor a fejlődés miatt a munkaerő elkezd drágulni. Egy ilyen állam a legszegényebb országok olcsó munkaerejével már nem lesz annyira versenyképes, mint amilyen korábban volt. Saját fejlesztései viszont még nem nagyon vannak, és emiatt a legfejlettebb, innovációban is erős országokkal még nem tud versenyezni. Emiatt a közepes jövedelem csapdájába bele lehet ragadni. Miképpen függ ez össze a jogállamisággal?  Ha valaki nagy erőkkel létrehoz egy innovatív vállalkozást és az sikeres lesz, de később tartania kell attól, hogy nem tarthatja meg a tulajdonának a hasznát, esetleg el is veszik tőle a cégét, akkor ezerszer is meggondolja, hogy folytassa-e ezt a tevékenységét. Magától értetődő a kérdés: ne menjen-e el inkább egy másik országba a vállalkozó, ahol  biztos lehet abban, hogy a kockázatvállalásáért cserébe haszonra tehet szert. 
Ebben a tekintetben Magyarországnak hol a helye?  Hazánk egyik legfontosabb gondja a kivándorlás. A számok bizonytalanok, de az OECD adatai alapján körülbelül 600 ezer magyar dolgozik külföldön. Sokan közülük magasan képzettek. A tehetséges emberek pedig nem érzik jól magukat egy olyan környezetben, ahol nem a tudás és a szorgalom, hanem a kapcsolatok határozzák meg az előrejutást. Összességében amikor a gazdaság ebből az extenzív növekedési szakaszból átkerül az intenzív, a hatékonyság által vezérelt, és minőségi jellemzőkkel leírható növekedési szakaszba, akkor válik fontossá a jogállamiság, a bíróságok függetlensége és pártatlansága. Ezek biztosítják az élet kiszámíthatóságát, a kockázat és felelősségvállalás megfelelő egyensúlyát.  Mennyiben befolyásolja a befektetőket, hogy a jogállamiság sérül Magyarországon? A nagybefektetők  erőpozíciója más, mint az átlagos kisvállalkozásoké. A multinacionális cégek közül különösen azok, amelyek könnyen el tudnak menni az országból, kiváló tárgyalási pozícióban vannak, külön is megegyezhetnek a kormánnyal, őket kevésbé érinti a jogállamiság gyengeségének a problémája. Viszont a magyar kkv-knak szükségük van arra, hogy megbízhatóan és hatékonyan működjenek a bíróságok, kiszámítható legyen a jogszabályi környezet. Ők nem tudnak hová menekülni, a tárgyalási pozíciójuk is sokkal gyengébb, mint a kormányé. Nekik lenne leginkább szükségük fejlődési lehetőségre, mert Magyarországon a legnagyobb a különbség a multinacionális cégek és a hazai tulajdonú vállalatok teljesítménye között.      Mennyiben látszik az uniós támogatások termelékenységre gyakorolt hatása? Egyáltalán nem! A termelékenység majdnem tíz éven keresztül stagnált, és csak 2016-tól érezhető egy kisebb mértékű emelkedés. Viszont azt látjuk, hogy elköltöttek rengeteg uniós pénzt, olyan nem igazán hatékony beruházásokra, amelyek később sem tesznek lehetővé nagyobb termelékenységet. Például  lyukakat tömtek be az önkormányzatok vagy az oktatási intézmények költségvetésében. A támogatásoknak elsősorban a keresletnövelő hatása kimutatható, a vállalati versenyképességre gyakorolt hatásuk nem egyértelmű. Ez azt jelenti, hogy amikor ezeket a pénzeket elköltik, akkor az hozzáadódik a magyar nemzeti össztermékhez (GDP-hez), ám hogy később ettől hatékonyabb lesz-e a magyar gazdaság, az azonban kérdéses.
Az Európai Unió gyengesége is megmutatkozik abban, hogy támogatásokat nem megfelelően költjük el? Az Európai Bizottság ellenőriz ugyan, de nem várható el, hogy minden egyes túlárazást észrevegyenek,  lepapírozást megkérdőjelezzenek. Ennek ellenére Magyarország ellen folyik a legtöbb eljárás a támogatásokkal való visszaélések miatt. Az Európai Bizottság azonban nem fogja megmondani, hogy konkrétan hogyan kell elkölteni a pénzeket, miképpen lehet ezt hasznosabban csinálni.  Melyek a legnagyobb problémák? A támogatásoknál a túlszámlázás mellett számos egyéb gond is van. A legsúlyosabb, amikor verseny nélkül adnak oda közpénzeket a kijelölt, kormányközeli szereplőknek. Éppen ezért akarják a jogállamiság feltételeinek teljesítését összekötni az uniós pénzekkel, mert más eszközök nemigen működnek megfelelően. Viszont a jogállamiság túlmutat az uniós transzfereken, de magán a gazdaságon is. Ennek végeredményben az életminőséget meghatározó jelentősége van. Az elmondottak ellenére a magyar gazdaság az elmúlt időszakban szépen teljesített. Mi magyarázza a növekedést? A világgazdaság hosszabb ideig egy növekedési pályán mozgott, de ez mostanra lelassult. Tudjuk, hogy ez a folyamat nem fog megállni a magyar határnál. A magyar gazdaság kiemelkedő növekedését számos tényező befolyásolta, ezek közül legfontosabb, hogy óriási pénz- és hitelbőség van ma hazánkban. Magyarország nemcsak a gazdasági növekedésével van az élvonalban, hanem a negatív reálkamatok kapcsán is. Ez serkenti a fogyasztást és a hitelfelvételt. Ha 3 százalék feletti az infláció, és alig fizetnek kamatot a betétek után, akkor muszáj elkölteni a pénzeket, mert az egy év múlva kevesebbet fog érni, mint most. Amikor hitelt veszünk fel a bankoktól, akkor reálértéken kevesebbet kell majd visszafizetni az időközben emelkedő infláció miatt. Még soha nem volt erre példa Magyarországon. Ez fűti a gazdaságot, és veszélyes helyzetet teremt. Ha bekövetkezik a már közelgő lassulás, akkor a jelenlegi 0,9 százalékos alapkamatszintről nem lenne hová vágni a 3,5 százalék körüli inflációs környezetben. Az anticiklusos gazdaságpolitika egyik eszköze így elveszik.
Mennyiben tekinthetők a pénzbőség forrásának az Európai Unióból származó transzferek? Az elmúlt tíz évben átlagosan a GDP 4 százaléka áramlott be Brüsszelből Magyarországra, ami jelentős keresletnövekedést eredményezett a gazdaságban. Emellett forrást jelentenek a gazdaság számára a külföldön dolgozó magyarok hazautalásai. Ennek mértékéről eltérő becslések vannak, a GDP 1-3 százaléka körüli arány lehet. Hogyha mindezt összeadjuk, akkor 5-7 százalékos az a külföldi transzfer, amit nem kell visszafizetni. Ez minden évben beáramlik az országba, és ebből állítunk elő egy nagyjából öt százalékos növekedést, minimális termelékenységnövekedés mellett. Az, hogy ez mennyire fenntartható, az erősen kétséges.    A stadionok sem erősítik a fenntarthatóságot. Azonban mi a véleménye, arról, hogy az atlétikai világbajnokságra újabb létesítmény készülhet. A kérdés nem véletlen, hiszen 2001 óta ön a magyar magasugrás csúcstartója 200 centiméterrel.  Húsz év atletizálás után nyilván elfogult vagyok. Mert életveszélyessé vált, lebontották Népstadiont/Puskás Ferenc stadiont, amely egyaránt alkalmas volt futballmérkőzésekre és atlétikai versenyekre is. Magam is sokszor versenyeztem ott, 13 éves koromban először. Felépült az új futballpálya, és az atléták elvesztették azt az egyetlen stadiont, ahol nemzetközi versenyt lehetett rendezni. Futballstadionokból már elég épült az országban, de az átlagos nézőszámot figyelembe véve ezeknek a kihasználtsága mérsékelt. Viszont nem tartom jogosnak, hogy ezeket összemossák az atlétikai stadion építésével, mivel az országban jelenleg nincs egyetlen létesítmény sem, ahol meg lehetne rendezni egy nemzetközi szabadtéri versenyt, bár Székesfehérváron van egy körülbelül 1500 fő befogadására alkalmas pálya. Amúgy pazarlásnak tartom a két stadion megépítését. Azt elfogadom, hogy a nemzetközi meccsen a nézőket közelebb kell ültetni futballpályához, és így nem lehet futópálya, de például mobillelátókkal talán meg lehetett volna oldani. Ugyanakkor az atlétika alapsportág, és Magyarországnak is fontos, hogy legyen egy nagyobb létesítménye a lebontott Népstadion helyett.

Györffy Dóra

Politológus-közgazdász, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Corvinus Egyetem egyetemi tanára, az MTA doktora. Tanulmányait a Harvardon és a Közép-európai Egyetemen végezte. Négy könyv és számos folyóiratcikk szerzője angolul és magyarul, témái a jogállamiság, társadalmi bizalom és gazdasági fejlődés kapcsolata, az európai integráció és a pénzügyi válságok. Az MTA Közgazdaságtudományi Bizottságának alelnöke. 

Jövő héten elkezdődhet az amerikai-kínai kereskedelmi háború lezárása

MTI
Publikálás dátuma
2020.01.06. 09:25

Fotó: Mark RALSTON / AFP
Aláírhatják az erről szóló részmegállapodást.
A kínai kereskedelmi delegáció január 13-án Washingtonba utazik egy négy napos látogatásra, amelynek során aláírhatják az amerikai-kínai kereskedelmi háború lezárását célzó részmegállapodást – közölte bennfentes forrásokra hivatkozva internetes oldalán a South China Morning Post (SCMP) című hongkongi lap. Az SCMP beszámolója szerint a Liu Ho kínai miniszterelnök-helyettes vezette delegáció eredetileg korábbra tervezte a washingtoni utat, de halasztaniuk kellett, miután Donald Trump amerikai elnök szilveszter éjszaka közzétett Twitter-bejegyzésében azt állította, hogy a megállapodás első szakaszának aláírását január 15-én ejtik majd meg a Fehér Házban. A lap forrása szerint
a kínai fél nem számított arra, hogy Trump egyoldalúan tűzi ki az aláírás dátumát, mint ahogy arra sem, hogy arra Hszi Csin-ping kínai elnök személyes részvétele nélkül is hajlandó.

Az SCMP a megállapodás aláírásának részleteit illető tétovázást annak tulajdonítja, hogy Peking és Washington alapvetően máshogyan tekint az egyezségre: miközben Trump saját, illetve amerikai sikerként kívánja elkönyvelni a részmegállapodást, a kínai fél láthatóan nem akar felhajtást csinálni az aláírásból, amit a stabilitás biztosításának érdekében tesz meg. Trump Twitter-bejegyzésében arra is kitért, hogy a megállapodás első szakaszának aláírását követően egy későbbi időpontban Pekingbe utazik majd, hogy elindítsa a második szakaszról szóló tárgyalásokat. A kínai kormányzat részéről azonban egyelőre nem erősítették meg Trump látogatásának hírét. Liao Min kínai pénzügyminiszter-helyettes a múlt hónapban úgy nyilatkozott:
a megállapodás második szakaszáról szóló tárgyalásokat az első szakasz életbe léptetése határozza majd meg.

M85: kisajátítás féláron, ami még a kormányhivatalnak is sok

Soproni H. Lajos írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2020.01.06. 08:40

Fotó: DS Konzorcium
Legtöbbször vesztesként élik meg az állami beruházással érintett földterületük kisajátítását a lakosok. Különösen így van ez Sopron környékén.
Alighanem a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatalnak is feltűnt, hogy az állami beruházó Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt. (Nif Zrt.) az M85-ös gyorsforgalmi út megépítéséhez több értékes soproni magáningatlant mélyen áron alul szeretne megszerezni. A kisajátításban érintettek azért jutottak erre a következtetésre, mert a hivatal kivételesen nem az állami cégnek készített értékbecslést fogadta el, hanem egy másikat, és az abban szereplő magasabb összeg kifizetését találta indokoltnak. Emiatt a Nif Zrt. beperelte a megyei kormányhivatalt, és kéri a közigazgatási határozat felülvizsgálatát. Az állami cég az útépítés miatt egy harminc hektáros területből több mint három hektár kisajátítását indította el. Ez három tulajdonost érint, eltérő arányban. - Az ilyen helyzetben különösen fontos a reális értékbecslés, mert legalább némi vigaszt nyújt a kényszereladás kárvallottjainak – mondta Edit, a nemzetközi ingatlanszakértő, aki, mert érintett, nem kívánt teljes névvel szerepelni. Szakmabéliként kíváncsi volt az infrastruktúrafejlesztő ügyvédje által megbízott értékbecslő szakvéleményére, amiben kiugró hibákat fedezett fel, és ezeket a megyei kormányhivatal is kifogásolta. A leginkább szembetűnő az volt, hogy a külterületi ingatlant belterületivel hasonlította össze. Aztán elkövette azt a baklövést is, hogy az ezer négyzetméterest összevetette a negyvenszer nagyobb területtel. Ezt figyelembe véve már nem is annyira meglepő, hogy a Nif Zrt. az egyik kisajátított terület gazdájának négyzetméterenként mindössze 1200 forintot kínált, amit a tulajdonosok nem fogadtak el. Mivel a felek között nem jött létre megállapodás, a kormányhivatal elindította a kisajátítási eljárást, ennek keretében minden tulajdonos új értékbecslő kijelölését kérheti, már ha van erre százezer forintja, mert pontosan ennyi a szakértő díja. Az érintettek többségének sajnos nincs, és aki így jár, annak lezárják az ügyét. Ám aki kifizeti a díjat, az sem biztos, hogy jobban jár. - Idestova két éve kiemelt beruházás az M85-ös, azóta az építtető rendelkezhet az ingatlannal. Pénzt eddig mégsem láttunk, most viszont a kisajátított terület egyik részéért fizettek – folytatja Edit. – A megismételt értékbecslés szerencsére eredményt hozott, négyzetméterenként 4000 forintot állapított meg a szakértő, ami a tulajdonosoknak is megfelelt, és a kormányhivatal is jóváhagyta. Sajnos, hiába reménykedtünk abban, hogy ezzel vége lesz az ügynek, mert a Nif Zrt. sokallja az összeget, és megtámadta a határozatot. Amennyiben a pert is megnyeri a hivatal ellen, akkor a pénzt vissza kell fizetni - tette hozzá a telektulajdonos. A tárgyalás várhatóan január 14-én lesz, de ez már a harmadik módosított időpont, és egyelőre nagy talány, hogy mi lehet a huzavona oka. A harminc hektárból kihasított másik rész birtokba adása is igen lassú folyamat. Az mindenesetre meglepő, hogy ebben az ügyben a Nif Zrt.-t képviselő ügyvédi iroda azt a szolnoki kft.-t kérte fel értékbecslésre, amelyik előzőleg a 4000 forintos ajánlatot készítette, és amiről hamarosan a bíróság dönthet.
Furcsa fejlemény az is, hogy ennek a szakértőnek Sopronba érkezésétől nem kevesebb mint egy év telt el, amikor a még távolabbi Debrecenből jelentkezett valaki azzal, hogy ő is ugyanarról a telekről szeretne szakvéleményt készíteni. Az utóbbi valószínűleg alacsonyabb árat szabott meg, és minden bizonnyal ez az összeg - négyzetméterenként 2000 forint - szerepel az állami infrastruktúrafejlesztő cég vételi ajánlatában. Ám az nem, hogy milyen indokok alapján esett erre a cégre a választás. Ezt a tulajdonosok máig nem tudják, csak találgathatnak, mert bár különös, de a szakvéleményeket nem láthatták. Az elsőt kizárólag az ügyvédnek adhatta át a szakértő, a másodikat pedig azért nem ismerhették meg az érintettek, mert ezt a Nif Zrt. megtiltotta – panaszkodtak a tulajdonosok. Az ajánlatot egyébként nem fogadták el, mivel kevesellték a felkínált vételi összeget. Egyezség tehát ebben az esetben sem született, így indulhat egy újabb kisajátítási eljárás, százezer forintért új értékbecslővel, sajátos módon már a harmadikkal, a terület gazdái ugyanis ezt kérik a kormányhivataltól. Aztán a helytálló vételárról ismét az intézmény apparátusa dönt. A kérdés persze az, hogy egy megyei hivatal meddig, vagy hányszor teheti meg azt, hogy szembehelyezkedik a nagy állami céggel.

A Kúriáig is elmennek

Aki tehette már ügyvédhez fordult a vitatható kisajátítási eljárások miatt. Többen a legfelsőbb bírói fórumot, a Kúriát is megkeresték, és várják a testület válaszát, amire bizonyára az érdemi döntéseket halogató bíróságok is kíváncsiak. Annak igazolását várják a telektulajdonosok, hogy a kisajátítási törvény egyoldalú, mert nemigen veszi figyelembe a kisajátítással érintettek szempontjait.