A román kormány az RMDSZ-szel egyeztet saját megbuktatásáról

Publikálás dátuma
2020.01.06. 15:40

Fotó: DANIEL MIHAILESCU / AFP
A kisebbségben kormányzó Nemzeti Liberális Párt apróságért cserébe nyerhet nagyot egy előrehozott választáson.
Román lapértesülések szerint saját megbuktatásáról és előrehozott parlamenti választásokról egyeztet a kormánypárt az RMDSZ-szel - írja az MTI.
Saját megbuktatásáról, és az abból következő előrehozott parlamenti választásokról egyeztet Romániában a kormányon lévő jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) abban a reményben, hogy a tavasszal megújítandó törvényhozás összetétele lehetővé tenné egy PNL-RMDSZ kormánykoalíció megalakítását - írta hétfői számában a liberális Adevarul című lap az MTI szerint. A bukaresti parlamentben jelenleg a novemberben ellenzékbe vonult Szociáldemokrata Párt (PSD) rendelkezik a mandátumok több mint 40 százalékával, míg az azóta kisebbségben kormányzó PNL-nek csak 20 százaléka van. A közvélemény-kutatások szerint azonban megfordulhatnak az erőviszonyok közöttük, ha a nagy többséggel újraválasztott Klaus Iohannis jobboldali államfő volt pártjának sikerülne előrehozott választásokat kiprovokálnia. Az Adevarul szerint Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke december végén folytatott megbeszélésükön azt mondta a PNL-t vezető Ludovic Orban miniszterelnöknek: az RMDSZ támogatja a parlamenti választások előrehozását azzal a feltétellel, hogy a kormány ne módosítsa a helyhatósági választási törvényt. A PNL és főleg a kisebb román pártok ugyanis az - RMDSZ által ellenzett - egyfordulós polgár-mesterválasztás bevezetését szorgalmazzák, azt remélve, hogy így könnyebb lesz a tavasszal megrendezendő önkormányzati választásokon meggátolni a helyhatóságok többségét vezető PSD elöljáróinak újraválasztását. A parlamentet - a kormány megbuktatása vagy lemondása után - akkor oszlathatja fel a román államfő, ha a törvényhozás két egymást követő alkalommal leszavazza miniszterelnök-jelöltjét. Az Adevarul kizártnak tartja, hogy a PNL a miniszterelnök lemondásával próbálná elindítani az előrehozott választások kiprovokálásának folyamatát, mivel ez azt jelentené, hogy az ehhez szükséges három hónapos átmeneti időszakban Ludovic Orban ügyvivő miniszterelnökként sem maradhatna a kormány élén. A lap úgy tudja: a PNL inkább azt szeretné elérni, hogy a szociáldemokrata ellenzék - a magyar érdekképviselet segítségével - buktassa meg a kormányt. Az RMDSZ már jelezte, hogy megszavazza a kormány ellen beterjesztendő bizalmatlansági indítványt, ha - az RMDSZ-szel kötött megállapodását megsértve - a PNL a parlament megkerülésével, úgynevezett kormányzati felelősségvállalással próbálná bevezetni a kétfordulós polgármester-választást. Egy ilyen forgatókönyvvel az Adevarul szerint minden érintett párt elérné célját: az előrehozott választásokon a PNL megduplázná parlamenti erejét, az RMDSZ és a PSD pedig meggátolná a választójog módosítását, vagyis azt, hogy a többi párt egy második fordulóban összefogjon az első fordulóban élen végzett polgármesterjelöltjükkel szemben. Az Adevarul elemzője szerint Iohannis és Orban szívesebben vonná be a kormánykoalícióba az RMDSZ-t és a (nem magyar) kisebbi frakciót, mint az utóbbi időben megerősödött jobbközép Mentsétek meg Romániát Szövetséget (USR), ha a PNL megszerzi a parlamenti helyek több mint 40 százalékát. Egy alkotmánybírósági határozat szerint a parlamenti és a helyhatósági választásokat nem lehet összevonni. Amennyiben azonban előrehozott parlamenti választások lesznek Romániában, az Adevarul szerint ezeket szintén májusban, vagy június elején, az önkormányzati választások előtt egy-két héttel rendezhetik meg.
Szerző

Már több mint félmillió állatot öltek le Romániában

Publikálás dátuma
2020.01.06. 15:08
Képünk illusztráció
Fotó: RAUL ARBOLEDA / AFP
Most egyetlen farmon 26 ezer jószággal végeznek a sertéspestis miatt, de állítólag javul a helyzet.
A romániai állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági szakhatóság megyei vezetője szerint meghozták a szükséges intézkedéseket a Gulianca településen működő sertéshizlalda elszigetelésére, a farmon nevelt 26 ezer állatot pedig elpusztítják a fertőzés terjedésének megelőzése érdekében. A farm tulajdonosai kártérítést kapnak. A hatóság legutóbbi, múlt kedden közzétett összesítése szerint
Romániában a sertéspestis megjelenése óta több mint 543 ezer állatot kellett leölni. És ebben még nincs benne az újabb 26 ezer.

A fertőzés az ország 41 megyéje közül 36-ot érintett: 24 megyében vannak házi sertéseknél észlelt aktív, fertőző gócok, a többi 12 megyében pedig kizárólag vaddisznóknál mutatták ki a kórokozó jelenlétét. A legnagyobb számban a magyar és ukrán határ közelében lévő partiumi, illetve a déli, Duna-menti megyékben észleltek megbetegedéseket a vaddisznóknál: Szatmár megyében 170, Bihar megyében 222, Calarasi megyében 121, Teleorman megyében 195, Giurgiu megyében pedig 158 esetet regisztráltak.
Országszerte 626 aktív fertőzésgócról tud most a szakhatóság: ez több mint 30 százalékos csökkenést jelent a két hónappal ezelőtti állapothoz képest.

A betegség 2017. július 31-én jelent meg először Romániában, az ország észak-keleti térségében, a magyar-ukrán-román hármashatár közelében. Azóta 2257 fertőző gócot sikerült felszámolni. A román állam eddig 14 507 állattartó számára fizetett ki összesen 403 millió lej (27,8 milliárd forint) kártérítést.
Szerző

Trump Irán elleni műveleteit korlátozó törvényjavaslatot nyújtanak be a demokraták

Publikálás dátuma
2020.01.06. 14:11

Fotó: JIM WATSON / AFP
Elemzők szerint viszont kétséges, hogy ezt a republikánus többségű szenátusban is megszavazzák.
Donald Trump amerikai elnök Iránnal kapcsolatos katonai műveleteit korlátozó törvényjavaslat benyújtását jelentette be magyar idő szerint hétfő hajnalban Nancy Pelosi, a washingtoni képviselőház demokrata párti házelnöke. A héten benyújtandó törvényjavaslat megerősítené a kongresszust jogaiban, miszerint
ha a kongresszus nem ad külön felhatalmazást rá, Trumpnak harminc napon belül véget kell vetnie az Iránnal kapcsolatos hadműveleteinek.

Elemzők szerint noha a javaslatot a demokrata többségű képviselőház vélhetően elfogadja, kétséges, hogy megszavazzák a republikánus többségű szenátusban is, amelynek az elmúlt napokban több tagja jelezte: támogatja Trump Iránnal kapcsolatos intézkedéseit. Az amerikai elnök utasítására pénteken Bagdadban célzottan likvidálták Kászim Szulejmáni tábornokot, az iráni Köztársasági Gárda elit egysége, az al-Kudsz Brigád a parancsnokát. Néhány nappal később Trump Twitteren csapássorozattal fenyegette meg Iránt arra az esetre, ha Teherán bosszút állna Szulejmáni likvidálásáért. Pelosi az akciót követően arra figyelmeztetett, hogy a Szulejmáni elleni amerikai csapás „az erőszak veszélyes kiszélesedését” jelenti.
„Amerika – és a világ – nem engedheti meg magának a feszültségek olyan eszkalálódását, ahonnan nincs visszatérés”

– fogalmazott.

A házelnök egyúttal bírálta Trumpot, amiért a kongresszus hozzájárulása nélkül döntött a légicsapásról. Donald Trump vasárnap a Twitteren azt írta, hogy bejegyzés révén értesíti a kongresszust arról, hogy ha Irán amerikai állampolgárok vagy célpontok ellen intéz támadást, akkor Washington gyorsan visszavág, és „talán aránytalan mértékben”. Erre reagálva, a képviselőház külügyi bizottsága azt írta a közösségi oldalon, hogy „ez a bejegyzés emlékeztetőül szolgál, hogy a háborúval kapcsolatos jogokat az Egyesült Államok alkotmánya a kongresszusra ruházza, és (az elnöknek) el kellene olvasnia a háborús jogokról szóló törvényt. És, hogy Ön nem diktátor” – írta az elnöknek a külügyi bizottság. Az iraki parlament vasárnap megszavazta az Irakban állomásozó külföldi katonai erők jelenlétének megszüntetését célzó javaslatot. Válaszul Trump szankciókkal fenyegette meg Bagdadot.
Szerző