Előfizetés

Megvan a pénz, de lassan fizetnek Gyöngyöspatán

Doros Judit
Publikálás dátuma
2020.01.08. 07:00

Fotó: Facebook
Gyöngyöspata közel egymilliárdos költségvetéséből ki lehetne fizetni a cigány gyerekek szegregációja miatt megítélt 80 milliós kártérítést, ám erre nem mutatkozik szándék.
Hosszú évek pereskedése után tavaly szeptemberben a Debreceni Ítélőtáblán jogerősen pert nyert a szegregált és alacsonyabb színvonalú oktatásban részesített gyöngyöspatai roma gyerekeket képviselő Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) az alperes önkormányzat és az állami tankerület ellen. Az érintett gyerekeknek egyenként így milliós kártérítés járna, s azt hamarosan meg is kellene kapniuk. Horváth László, a térség fideszes országgyűlési képviselője – aki 2011-2014 között a területileg illetékes Heves Megyei Kormányhivatal vezetője volt, így ő maga is kapott segítséget kérő petíciót a patai romáktól – az elmúlt hét végén egy sajtótájékoztatón drámai hangot ütött meg. Bejelentette, Gyöngyöspata önkormányzatának megmentéséért a kormányhoz fordult, mert a várost csődbe viszi, ha ki kell fizetniük a kártérítést. A településre háruló 80 millió forintos összegrész szavai szerint pontosan kétszer annyi, mint az önkormányzat egész éves saját bevétele, kormánypárti lapok pedig egyenesen arról cikkeztek, hogy a település teljes költségvetésének kétszerese az összeg. A tények mást mutatnak. A Nemzeti Jogszabálytárban fellelhető adatok szerint a 2500 lelkes, 2013-ban, az Orbán-kormány idején városi rangot kapott mátrai település – amely 2011-ben azzal híresült el, hogy a romákat megfélemlítve, vegzálva az úgynevezett Véderő szabadcsapatai masíroztak az utcákon Eszes Tamás vezetésével – nagyjából egymilliárd forintos éves költségvetéssel rendelkezik. A település 2019-re körülbelül 400 millió forintos céltartalékot tervezett, míg az azt megelőző évben, 2018-ban közel félmilliárd forintnyi költségvetési pénzmaradvánnyal indított. A polgármesteri hivatalban azt a tájékoztatást kaptuk, hogy ezek a számok csak előrejelzésnek tekinthetők, nem különíthetőek el bennük a fejlesztésekre félretett összegek. Hivatkoztak arra is, hogy a végleges adatok idén májusban derülnek majd ki, s „nem szakértő szemmel” szavaik szerint amúgy is nehéz felmérni egy település költségvetési számait. A saját bevételeikről sem akartak nyilatkozni, mondván: hiába terveztek például több tízmillió forintos iparűzési adóbevételt, ha netán valamelyik vállalkozás év közben csődbe megy, annak vissza kell fizetniük a pénzt, s emiatt is változnak a számok. Mohácsi Erzsébet, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány korábbi elnöke, jelenlegi kuratórium tagja a Népszavának azt mondta: noha jogerősen jár a kártérítés a szegregált roma gyerekeknek, s az alperesek Kúriánál indított, általuk még nem ismert felülvizsgálati kérelme ennek kifizetését nem befolyásolja, egyelőre minden jel arra utal, hogy sem az állam, sem az önkormányzat nem szándékozik gyorsan kifizetni a pénzt az érintett családoknak. Mint lapunk korábban megírta, 2004 és 2012 között a gyöngyöspatai Nekcsei Demeter Általános Iskolában etnikai alapon szegregálták a gyerekeket, ami miatt egész életre szóló hátrány érte őket, így jogosan illeti meg őket kártérítés. Ennek összegét az érintett közel 60 gyerek esetében első fokon összesen 89 millió forintban állapította meg a bíróság, másodfokon azonban még emeltek is rajta, így az összeg immár valamivel a 100 millió forintot is meghaladja. Az alperesek felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be a Kúriához az ítélet ellen, s kérték a kártérítés kifizetésének felfüggesztését – az előbbiben még nem született döntés, és tárgyalást sem tűztek ki, ám a kártérítés esetében a testület nem tartotta szükségesnek felfüggeszteni a jogerős ítélet végrehajtását. Az alapítvány korábbi elnöke szerint a Kúria döntéséig talán mégis érdemes várni, bár semmilyen jel, illetve racionális indok nem utal arra, hogy ez a testület megváltoztatná a korábbi ítéleteket. A Kúria végső verdiktje után azonban az alpereseknek – amelyek felelőssége egyetemleges, vagyis nem feltétlenül a gyöngyöspatai önkormányzatnak kell állnia az összeg nagy részét – mindenképp fizetniük kell. Azt azonban Mohácsi Erzsébet nem zárta ki, sőt, mint mondta, leginkább arra készülnek, hogy a jogosan járó kártérítést is úgy kell majd „kiperelniük” a felelősökből, akár végrehajtást kezdeményezve az önkormányzat, illetve az államot képviselő tankerület ellen. Horváth László közben a Facebook-oldalán egyebek mellett azt írta, „a Kúria MTI-hez eljuttatott hétfő esti közleményében, és az alább olvasható hivatalos végzésben is egyértelmű a helyzet: január 17-én végrehajtható a 100 millió forintos kártérítés.” „A Kúria majd valamikor nyilván napirendjére tűzi a felülvizsgálat tárgyalását, de ettől függetlenül január 17-től 100 millió forint fizetési kötelezettsége van Gyöngyöspata önkormányzatának és a tankerületnek. A kiadásra nincs fedezet, a döntés a csőd szélére sodorja a várost. Minden más csak mellébeszélés. Persze megszoktuk már ezt a Soros-szervezetektől és a balliberális médiától is” – fogalmazott. A közösségi oldalán a Kúria végzését is publikálta.

Szolgálnak és utaznak – Vidéki zsaruk őrzik Budapestet

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2020.01.08. 06:00

Fotó: Markoszov Szergej / Népszava
A képzés után átvezényelt fiatalok tartják életben a fővárosi rendőrséget. A kerületi kapitányságoknál dolgozó egyenruhások csaknem kétharmada nem budapesti.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) központi szerveinél és az alá tartozó kapitányságoknál 2019-ben a hivatásos állomány 64 százalékának az állandó lakcíme vidéki volt – válaszolta a Népszava kérdésére a szervezet. Van olyan fővárosi kerület, ahol a rendőrök háromnegyede vidéki, többségében két éven belül végzett fiatal. A legrosszabb helyzetben a dunai vízirendészek vannak, ahol majdnem 83 százalékos a vidéki munkatársak aránya, de még a legjobbnak tekinthető XXI. kerületben is majdnem 54 százalék. Mivel vidéken is sok rendőr hiányzik, a számok és átvezénylések alapján úgy tűnik: a budapesti létszámhiányt tartják aggasztóbbnak a parancsnokok.
Az erők átcsoportosítása azért is kérdéseket vet fel, mert szakértők szerint egy elfogásnál, üldözésnél a szakmai alapok mellett a helyismeret is elengedhetetlen. Ennek a tudásnak a megszerzése nagyjából öt év alatt lehetséges, de az alacsony bérek és a nehezen megoldható lakhatás miatt a rendészeti szakgimnázium után kötelező kétéves szolgálati idő leteltével a legtöbben visszamennének szülőföldjükre. Ha ez nem sikerül, tömegesen szerelnek le, tavaly a BRFK hivatásos állománya 638 fővel csökkent, miközben 368 helyet tudtak betölteni.
A rendészeti szakgimnázium után a végzettek kinevezést kapnak valamelyik fővárosi kerületi kapitányságra és abban reménykednek, hogy hamarosan oda kérhetik magukat, ahonnan származnak. Szakszervezeti vezetők szerint viszont ez csak hosszabb idő elteltével sikerül, és akkor sem mindenkinek. Nem elég, hogy van üres álláshely az adott megyében – hisz mindenhol vannak betöltetlen helyek – és az ottani kapitány kiállítja a befogadó nyilatkozatot, a létszámhiány miatt Budapesten rendszerint késik az engedély az elengedésre. Ebben a helyzetben a legnagyobb gondot az jelenti, ha a fővárosban szolgálatot teljesítő fiatal rendőr nősülni akar, netán már megtette és esetleg gyermeke is született. Ekkor már normális lakás kellene, de ennek megfizetése szinte elképzelhetetlen az érdekvédők szerint 150 ezres, a BRFK adatai alapján tavaly már valamivel magasabb nettó bérekből. Így kevesen tudnak élni a lehetőséggel, hogy havi 40 ezer forintos vissza nem térítendő támogatást kaphatnának, ha Budapesten vagy annak 50 kilométeres körzetében új vagy használt lakást, netán házat vennének. A lehetőség azért sem vonzó, mert aki kilép a szervezetből, vagy csak más szolgálati helyre kéri magát, annak azonnal vissza kell fizetnie az addig kiutalt összeget. Két éves munkaviszony után igényelhetnek kamatmentes hitelt is a rendőrök vásárlásra, építésre, bővítésre vagy felújításra, ám ehhez rendelkezniük kell 20 százalékos önrésszel, ami egy húszmilliós lakásnál négymillió forint lenne. Mivel a faluról indult fiataloknak ritkán van ennyi pénzük, marad az albérlet vagy a belügyi szálláshelyek igénybe vétele. Előbbit drágítja, hogy az albérleti támogatáshoz be kell mutatni a kifizetett díjról szóló számlát. A BRFK leveléből kiolvasható, hogy több kerület is átengedi a bérlőkijelölés jogát a rendőrkapitányságoknak egyes bérlakások esetében, de ez a lehetőség korlátozott. A BRFK rendelkezik saját szállással és bérel is helyeket, de többre lenne szükség. Új szállásokat lehetne kialakítani a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezetének (BRDSZ) elnöke, Bárdos Judit szerint a Városligeti fasorban 2007 óta üresen álló BM kórház épületében. Bárdos Judit és Pongó Géza, a Független Rendőr Szakszervezet főtitkára is úgy fogalmazott lapunknak, hogy a szolgálati lakások felszámolása óta nincs valódi megoldás az állomány lakásgondjaira, s ez növeli az elvándorlást. A kiesők pótlása pedig egyre nehezebb, a mostani tanévben már csak 400 diák kezdte tanulni a szakmát az országban, míg korábban csak a miskolci iskolába ezer fölötti létszám jelentkezett.

Senkiben sem bíznak

Azokra a rendőrségi dolgozókra – például autószerelőkre, biztonsági őrökre – is kiterjesztették az úgynevezett megbízhatósági vizsgálatokat, akik klasszikus munkavállalóként és nem hivatásosként vagy rendvédelmi igazgatási jogviszonyban dolgoznak. Ez derült ki a Zsaruellátó nevű Facebook-csoportban feltöltött december végi rendőrségi körlevélből. Ez egyébként sokakat meglepetett, pedig a törvény szerint már tavaly február óta indíthatnak minden rendőrségi dolgozónál megbízhatósági vizsgálatot. A körlevél arra utal, és a szakszervezeti vélemény is az, hogy most valójában csak sürgették a kapitányságokat, határrendészeti kirendeltségeket: január 20-ig tájékoztassák minderről az érintett munkavállalókat, szerezzék be a szükséges nyilatkozatokat. A megbízhatósági vizsgálat a Nemzeti Védelmi Szolgálat hatásköre: „a valóságban is előforduló élethelyzetek mesterséges kialakításával” ellenőrzik, hogy az érintett eleget tesz-e hivatali kötelezettségének, „a jogszerű, befolyásmentes feladatellátás követelményének.” Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy tesztelik például azt, megvesztegethető-e a vizsgált dolgozó. (Batka Zoltán)

Vékony jégréteg alakult ki a Balatonon

MTI
Publikálás dátuma
2020.01.07. 18:47
Napfelkelte a balatonfüredi Tagore sétányról fotózva 2020. január 6-án
Fotó: Vasvári Tamás / MTI
Azonban a tó jege sportolásra alkalmatlan.
A Balaton nyílt vízén többé-kevésbé összefüggő, vékony jégréteg alakult ki keddre az éjszakai fagyoknak köszönhetően, azonban érdemi jégvastagodásra nem lehet számítani a következő napokban – közölte Horváth Ákos, a siófoki obszervatórium vezetője kedden az MTI-vel, jelezve: a tó jege sportolásra alkalmatlan. A meteorológus kifejtette: a jégvastagság a nyílt vízen nem haladja meg a 2 centimétert, és bár egyes öblökben ennél valamivel több is lehet, sehol nem bír el embereket. A következő napokban még fagypont alatt lesz éjszakánként a hőmérséklet az üdülőrégióban, de a nappali felmelegedések miatt számottevően nem hízik tovább a Balaton jege, amit még a feltámadó szél is összetörhet – mondta a szakember.