Megvan a pénz, de lassan fizetnek Gyöngyöspatán

Gyöngyöspata közel egymilliárdos költségvetéséből ki lehetne fizetni a cigány gyerekek szegregációja miatt megítélt 80 milliós kártérítést, ám erre nem mutatkozik szándék.

Hosszú évek pereskedése után tavaly szeptemberben a Debreceni Ítélőtáblán jogerősen pert nyert a szegregált és alacsonyabb színvonalú oktatásban részesített gyöngyöspatai roma gyerekeket képviselő Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) az alperes önkormányzat és az állami tankerület ellen. Az érintett gyerekeknek egyenként így milliós kártérítés járna, s azt hamarosan meg is kellene kapniuk. Horváth László, a térség fideszes országgyűlési képviselője – aki 2011-2014 között a területileg illetékes Heves Megyei Kormányhivatal vezetője volt, így ő maga is kapott segítséget kérő petíciót a patai romáktól – az elmúlt hét végén egy sajtótájékoztatón drámai hangot ütött meg. Bejelentette, Gyöngyöspata önkormányzatának megmentéséért a kormányhoz fordult, mert a várost csődbe viszi, ha ki kell fizetniük a kártérítést. A településre háruló 80 millió forintos összegrész szavai szerint pontosan kétszer annyi, mint az önkormányzat egész éves saját bevétele, kormánypárti lapok pedig egyenesen arról cikkeztek, hogy a település teljes költségvetésének kétszerese az összeg. A tények mást mutatnak.

A Nemzeti Jogszabálytárban fellelhető adatok szerint a 2500 lelkes, 2013-ban, az Orbán-kormány idején városi rangot kapott mátrai település – amely 2011-ben azzal híresült el, hogy a romákat megfélemlítve, vegzálva az úgynevezett Véderő szabadcsapatai masíroztak az utcákon Eszes Tamás vezetésével – nagyjából egymilliárd forintos éves költségvetéssel rendelkezik. A település 2019-re körülbelül 400 millió forintos céltartalékot tervezett, míg az azt megelőző évben, 2018-ban közel félmilliárd forintnyi költségvetési pénzmaradvánnyal indított. A polgármesteri hivatalban azt a tájékoztatást kaptuk, hogy ezek a számok csak előrejelzésnek tekinthetők, nem különíthetőek el bennük a fejlesztésekre félretett összegek. Hivatkoztak arra is, hogy a végleges adatok idén májusban derülnek majd ki, s „nem szakértő szemmel” szavaik szerint amúgy is nehéz felmérni egy település költségvetési számait. A saját bevételeikről sem akartak nyilatkozni, mondván: hiába terveztek például több tízmillió forintos iparűzési adóbevételt, ha netán valamelyik vállalkozás év közben csődbe megy, annak vissza kell fizetniük a pénzt, s emiatt is változnak a számok.

Mohácsi Erzsébet, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány korábbi elnöke, jelenlegi kuratórium tagja a Népszavának azt mondta: noha jogerősen jár a kártérítés a szegregált roma gyerekeknek, s az alperesek Kúriánál indított, általuk még nem ismert felülvizsgálati kérelme ennek kifizetését nem befolyásolja, egyelőre minden jel arra utal, hogy sem az állam, sem az önkormányzat nem szándékozik gyorsan kifizetni a pénzt az érintett családoknak.

Mint lapunk korábban megírta, 2004 és 2012 között a gyöngyöspatai Nekcsei Demeter Általános Iskolában etnikai alapon szegregálták a gyerekeket, ami miatt egész életre szóló hátrány érte őket, így jogosan illeti meg őket kártérítés. Ennek összegét az érintett közel 60 gyerek esetében első fokon összesen 89 millió forintban állapította meg a bíróság, másodfokon azonban még emeltek is rajta, így az összeg immár valamivel a 100 millió forintot is meghaladja. Az alperesek felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be a Kúriához az ítélet ellen, s kérték a kártérítés kifizetésének felfüggesztését – az előbbiben még nem született döntés, és tárgyalást sem tűztek ki, ám a kártérítés esetében a testület nem tartotta szükségesnek felfüggeszteni a jogerős ítélet végrehajtását. Az alapítvány korábbi elnöke szerint a Kúria döntéséig talán mégis érdemes várni, bár semmilyen jel, illetve racionális indok nem utal arra, hogy ez a testület megváltoztatná a korábbi ítéleteket. A Kúria végső verdiktje után azonban az alpereseknek – amelyek felelőssége egyetemleges, vagyis nem feltétlenül a gyöngyöspatai önkormányzatnak kell állnia az összeg nagy részét – mindenképp fizetniük kell. Azt azonban Mohácsi Erzsébet nem zárta ki, sőt, mint mondta, leginkább arra készülnek, hogy a jogosan járó kártérítést is úgy kell majd „kiperelniük” a felelősökből, akár végrehajtást kezdeményezve az önkormányzat, illetve az államot képviselő tankerület ellen.

Horváth László közben a Facebook-oldalán egyebek mellett azt írta, „a Kúria MTI-hez eljuttatott hétfő esti közleményében, és az alább olvasható hivatalos végzésben is egyértelmű a helyzet: január 17-én végrehajtható a 100 millió forintos kártérítés.”

„A Kúria majd valamikor nyilván napirendjére tűzi a felülvizsgálat tárgyalását, de ettől függetlenül január 17-től 100 millió forint fizetési kötelezettsége van Gyöngyöspata önkormányzatának és a tankerületnek. A kiadásra nincs fedezet, a döntés a csőd szélére sodorja a várost. Minden más csak mellébeszélés. Persze megszoktuk már ezt a Soros-szervezetektől és a balliberális médiától is” – fogalmazott. A közösségi oldalán a Kúria végzését is publikálta.