Két rakétatámadást indított Irán Irakban lévő amerikai támaszpontok ellen

Publikálás dátuma
2020.01.08. 06:45
Iráni rakéták útban Ain al-Aszad légitámaszpont felé
Fotó: AFP
Ezzel Irán letudta a Szulejmáni likvidálása miatt kilátásba helyezett válaszcsapásokat.
Irán rakétákat lőtt ki szerda hajnalban az amerikai erők által használt Ain al-Aszad iraki légitámaszpontra, megtorlásul amiért Washington egy dróncsapásban megölte Kászim Szulejmánit, az iráni Forradalmi Gárda tábornokát, egyúttal figyelmeztette az Egyesült Államokat és minden régióbeli szövetségeseit, hogy ne próbálják az iráni támadást megtorolni. Az iráni Forradalmi Gárda közlése szerint a rakétacsapásai "teljesen lerombolták" az amerikai erők által használt iraki Ain al-Aszad légitámaszpontot. Amerikai tisztségviselők megerősítették a támaszpontot ért légicsapásokat, a Pentagon közlése szerint amerikai katonák nem sebesültek meg a támadásban. A Sky News - Arabíja tévécsatorna szerint az iraki hadsereg egy tisztje meghalt, további öt katonája pedig megsebesült.   Az Irak nyugati, Anbár tartományában található légibázisra mért csapást, a Forradalmi Gárda "minden tekintetben teljes sikernek" minősítette. Az állami IRNA hírügynökségben kiadott nyilatkozatban a Forradalmi Gárda azt írta: "Figyelmeztetjük Amerika minden szövetségesét, aki rendelkezésére bocsátotta saját területén lévő bázisait, hogy Irán célpontnak fog tekinteni bármilyen területet, ahonnan támadó cselekményt indítanak ellene." A nyilatkozatban Izraelt is megfenyegették. Az Irak nyugati, Anbár tartományában található Ain al-Aszad légitámaszpontot az amerikai erők először a Szaddám Huszein iraki diktátor megdöntésére indított 2003-as invázió idején használták, de később a Iszlám Állam terrorszervezet ellen folytatott iraki és szíriai hadműveleteikhez is igénybe vették. Nem sokkal később Irán  két ballisztikus rakétát lőtt a kurdisztáni Erbílre is. A CNN kurd biztonsági tisztektől származó értesülései szerint az egyik rakéta a kurdisztáni Erbíl nemzetközi repülőtere mellett csapódott be, de nem robbant fel. A másik rakéta pedig Erbíltől mintegy 33 kilométernyire nyugatra csapódott be, és nem okozott sebesüléseket. Szintén a CNN jelentette elsőként, hogy Mike Pompeo amerikai külügyminiszter telefonon egyeztetett Maszúr Barzánival, az autonóm iraki Kurdisztán miniszterelnökével. Az iraki válság fejleményeit vitatták meg, és az amerikai sajtó információi szerint Barzáni javaslatokat tett arra, hogyan lehetne enyhíteni a kialakult feszültségeket. A telefonbeszélgetés után Barzáni a Twitteren közölte: "egyetértettünk az iraki feszültség visszafogottság és párbeszéd révén történő enyhítésének fontosságában".
Szerző

Magyar katonák a bosszú tűzvonalában

Publikálás dátuma
2020.01.08. 06:35

Fotó: Fatemeh Bahrami / AFP / Anadolu Agency
A mártírnak tekintett meggyilkolt kémfőnök meggyilkolása miatt Irakban is pattanásig feszült a helyzet, a külföldi katonák maradása kérdéses. A magyar haderőt közvetlen veszély nem fenyegeti, de nem tudni, egy átlag iraki meg tudja, meg akarja-e különböztetni az amerikai és az európai katonát, ha bosszúra készül.
Tragédiába torkollott a meggyilkolt iráni Kászim Szulejmáninak a temetése. A tábornok holttestét az elmúlt három napban városról-városra vitték, az emlékére rendezett gyászszertartásokon milliók tisztelegtek előtte. A búcsúztatás utolsó állomásán, az iráni Kermánban – Szulejmáni szülővárosában – azonban drámai fordulatot vett a temetési menet. A zsúfoltság miatt tömegpánik tört ki, amely során több mint félszáz embert tapostak halálra. A szerencsétlenség valószínűleg csak még jobban feltüzeli az indulatokat a perzsa államban, a kémfőnököt likvidáló Egyesült Államok ellen. Irán bosszút esküdött. A válaszcsapás szerda hajnalban megtörtént, Irán két, Irakban lévő amerikai támaszpont ellen indított rakétatámadást. Erbílben ne okoztak károkat, az Ain al-Aszad légitámaszpontot azonban lerombolták - legalábbis iráni közlések szerint - és egy iraki katonát megöltek, n égyet pedig megsebesítettek..  A nemzetközi közösség attól tart, hogy az adok-kapok nyílt konfliktussá szélesedik. Márpedig ebből az Egyesült Államok szövetségesei is szeretnének kimaradni. A NATO-főtitkár kiemelte például, hogy Szulejmáni megölése amerikai döntés volt. Jens Stoltenberg ugyanakkor hangsúlyozta: a NATO tagállamai egységesen elítélik, hogy a perzsa állam „terrorszervezeteket támogat” a Közel-Keleten. Ezt Mesterházy Attila, a NATO Parlamenti közgyűlésének ügyvezető elnöke is megerősítette, és a berlini kormány is – tőle szokatlan módon – pellengérre állította Teheránt. Annegret Kramp-Karrenbauer német védelmi miniszter azt mondta: kizárólag Irán a felelős a kialakult helyzetért, és ezért nekik is kell lépéseket tenniük a feszültség oldásáért. Irakban a leginkább kiélezett a helyzet, mivel Szulejmáni kifejezetten jó kapcsolatot ápolt sok iraki síita politikai és vallási vezetővel. Az ország vezetését pedig az is felháborította, hogy az Egyesült Államok a hozzájárulásuk nélkül végzett az iráni kémfőnökkel a bagdadi reptéren és vele együtt Abu Mahdi al-Muhandiszt iraki milícia vezért is megölték. A parlament ezért vasárnap határozatot fogadott el a külföldi csapatok hazaküldéséről, az pedig csak tovább növelte a Washingtonnal szembeni ellenérzéseket, hogy Donald Trump válaszul szankciókkal fenyegette meg Irakot, ha anélkül tessékelik ki az amerikai katonákat, hogy kompenzálják eddigi kiadásaikat. Ádil Abdel Mahdi ügyvezető iraki miniszterelnök azonban jelezte, komolyan gondolják a nemzetközi erők hazaküldését. A kormányfő az amerikai nagykövettel folytatott hétfői megbeszélésen azt mondta, a jelenlegi körülmények veszélyesek és Irak mindent megtesz, hogy elkerülje a nyílt háborút. Máhdi nem túlzott: valóban pattanásig feszült a helyzet. A nemzetközi erőknek, hiába volt kulcsszerepe az Iszlám Állam önjelölt kalifátusának felszámolásában, Szulejmáni és Muhandisz meggyilkolása a lakosság egy jelentős részében is felszínre hozta az amerikai csapatokkal szembeni ellenérzéseket. Az iraki milícia vezér temetésén tízezrek skandáltak Amerika és Izrael ellenes jelszavakat. A legnagyobb parlamenti blokk, egyben az egyik jelentős síita félkatonai csoport vezetője, Muktada Asz-Szadr pedig azt üzente Washingtonnak: ha az amerikai katonák nem hagyják el az országot, akkor Irak lesz számukra az „új Vietnám”. Egyelőre csak azért nem szabadult el az erőszak, mert a feldühödött milícisták abban bízhatnak, hogy a kormány békés úton is elérheti a külföldi erők távozását. Az Egyesült Államok szövetségesei mindenesetre már óvintézkedéseket tettek: a NATO átmenetileg csökkentette missziójának létszámát, Németország kivonta csapatainak egy részét Irakból, az Egyesült Királyság pedig hazarendelte a bagdadi nagykövetség alkalmazottainak többségét.

Hazajöjjenek-e a magyarok?

A magyar katonák iraki Kurdisztánban vannak, azon belül is egy Atrush nevű falu melletti kiképzőbázison, közel a török határhoz, valamint Erbilben, vagyis távol az iraki-kurd belső határtól. A biztonsági helyzet hagyományosan jó ebben a régióban, nagyon elvétve fordulnak elő terrortámadások. Az Iszlám Állammal – egy-egy rajtaütést leszámítva – pedig nincsenek összecsapások – mondta a Népszavának Wagner Péter. A biztonságpolitikai szakértő szerint ettől függetlenül természetesen az ott szolgálatot teljesítőket is érintik a történtek, több szempontból is. Egyrészt Kászim Szulejmáni meggyilkolásával az iraki közvélemény egy része az amerikaiak ellen fordult, bár a kurdok még így is a leginkább Nyugat-barátok. – De így is kérdés, egy iraki mennyire tud és akar különbséget tenni egy amerikai és más nyugati katona között – mondta Wagner Péter. Másrészt most mindenki latolgatja, marad-e egyáltalán a nyugati katonai jelenlét, és ha nem, hogy legyen vége, kivonulni ugyanis nem lehet csak úgy. – Vagyis bár a magyar katonák munkáját napi szinten nem veszélyezteti semmi, a stratégiai kontextus olyan gyorsan változik, hogy azzal a magyar vezetésnek foglalkoznia kell – mondta Wagner Péter.
A Demokratikus Koalíció már hétfőn közölte, hogy kezdeményezi az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottságának összehívását. Mint írták, „a honvédelmi tárca 2018 óta mind a hadsereg létszámát, mind a felszerelését illetően titkolózik, és kérésre se hajlandó érdemi információt adni a Magyar Honvédséggel kapcsolatban. A most kialakult veszélyhelyzetben ezért azt kezdeményezzük, hogy a bizottság vizsgálja meg: elővigyázatosságból haza kell-e hozni a magyar katonákat Irakból. A DK szerint a kormány felelőssége, hogy egyetlen magyar honvéd életét se kockáztassuk, ezért elvárjuk Benkő Tibor honvédelmi minisztertől, hogy adjon részletes tájékoztatást az ülésen”. – Azonnali hatállyal össze kellene hívni a honvédelmi bizottságot és a hadsereg, valamint a katonai titkosszolgálat vezetőinek részletes tájékoztatást kell adniuk arról, milyen biztonsági kockázatok merülhettek fel a magyar katonák helyzetével kapcsolatban – mondta a Népszavának a testület MSZP-s tagja is. Harangozó Tamás szerint amikor több szövetségesünk éppen felülvizsgálja, esetenként felfüggeszti iraki katonai tevékenységét, amikor az iraki parlament határozatára az ország kormányfője a világ legerősebb hadseregét kéri fel a távozásra az országból, senki nem gondolhatja komolyan, hogy ez nem lesz hatással a magyar katonák biztonságára, állítson bármit is a kormány. - A Jobbik decemberben azért szavazta meg a magyar kontingens mandátumának két éves meghosszabbítását, mert ez hozzájárul az egyébként nagyon negatív nemzetközi megítélésünk javításához. Nekem az elmúlt hónapokban több magas rangú amerikai katonai vezető is megköszönte a részvételünket. Másrészt a katonáink szívesen és önként mennek Irakba szolgálni – mondta lapunknak Varga-Damm Andrea, a bizottság jobbikos tagja. A képviselő szerint ugyanakkor „most nagyon nyilván nagyon komoly változás történt”. – Bár harcokban magyar katonák továbbra sem vesznek majd részt, nagyon kell figyelnünk, hogy semmiképpen ne legyenek nagyobb veszélyben, mint eddig. Ráadásul Németország Hollandiával együtt már májusban felfüggesztette a szerepvállalását Irakban (ez az iraki Kurdisztánra nem vonatkozik), most az iraki parlament szólította fel a nemzetközi egységeket, hogy vonuljanak ki. Ha mi egy szuverén ország parlamentjének döntését tiszteletben akarjuk tartani, el kell gondolkozni legalább a misszió felfüggesztésről – mondta Varga-Damm Andrea, hozzátéve, hogy ráadásul éppen a közeljövőben utazna ki menne ki a következő magyar kontingens. - Ebben a helyzetben nem kellene új katonákat kiküldenünk. Esetleg fel is függeszthetnénk a misszió működését. Ezzel kárt nem okoznánk és a tekintélyünk sem csökkenne, ellenben a választók látnák, hogy a kormány óvatosan kezeli a helyzetet – mondta a képviselő. Benkő Tibor honvédelmi miniszter a köztévé híradójában azt mondta, ha összehívják a Honvédelmi Bizottságot, elmegy és minden kérdésre felelni fog. A magyar katonák ugyanakkor egyelőre maradnak, bár folyamatosan elemzik a helyzetet és a távozásra is felkészülnek. – Magyarországnak Irakkal van együttműködési megállapodása. Ha azt kérik, hogy vonják ki a magyar katonákat, akkor megteszik, de addig a feladat megmarad – fogalmazott a honvédelmi miniszter. – Kósa András  

A szomszédban már áll a bál

Vita alakult ki Szlovákiában Peter Pellegrini miniszterelnök és Andrej Danko a Szlovák Nemzeti Párt elnöke között, miután utóbbi „gyáva alibistának” nevezte a szlovák kormányfőt, amiért nem küldte el azonnal a szlovák kormánygépet a jelenleg Irakban tartózkodó hét szlovák katonáért – írta a pozsonyi Új Szó. „Felszólítom a miniszterelnököt, hogy ne várjon a szlovák parlament döntésére, hanem haladéktalanul cselekedjen. Viselkedjen férfiként, és tegye meg, amit miniszterelnökként kötelessége lenne, és hozza haza a katonáinkat” - írta közösségi oldalán Danko a lap szerint. Pellegrini válaszában azt hangsúlyozta, hogy a szlovák katonák jelenleg egy közös NATO-küldetés keretében tartózkodnak Irakban, az ottani kormány meghívására, és ennek a missziónak nincs köze az amerikai támadásokhoz. A kormányfő szerint nem szabad elhamarkodott lépéseket hozni, és várni kell a NATO tagállamainak közös döntésére. Ha a vezetőség úgy dönt, hogy a hadgyakorlatot befejezik, a miniszterelnök azonnal küldi a kormánygépet – írta az Új Szó, hozzátéve, hogy a kormányfő „érzelmi alapú, kissé primitív politikának” nevezte Andrej Danko lépését.

Frissítve: 2020.01.08. 06:51

Lezuhant egy ukrán Boeing Iránban, senki sem élte túl a balesetet

Publikálás dátuma
2020.01.08. 06:16

Fotó: Iranian Red Crescent/Handout / Anadolu Agency
A földre visszazuhanó gépen 168 utas és 9 fős személyzet tartózkodott a tragédia pillanatában.
Lezuhant Iránban szerda reggel egy Boeing 737-es típusú ukrán utasszállító repülőgép, adta hírül a Farsz iráni hírügynökség. Az iráni állami televízió később közölte, hogy a balesetben mindenki meghalt.  A félhivatalos hírügynökség Twitter-felületén közölte a hírt, hogy az Ukraine International Airlines repülőgépe nem sokkal a teheráni Khomeini Imám repülőtérről történt felszállás után, műszaki problémák következtében lezuhant; a Farsz szerint a gép fedélzetén 180 utassal és a gép személyzete utazott.  Az iráni média közlései szerint a Boeing 737-800-as gép az iráni főváros délnyugati elővárosa, Parand közelében csapódott a földbe. "A gép kigyulladt, de mentőket küldtünk a helyszínre ... és talán meg tudunk menteni néhány utast" - mondta az állami televíziónak Pirhuszein Kulivand, az iráni mentőszolgálatok vezetője.   Később az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács (RNBO) pontosította a halálozási adatokat: közlésük szerint a gépen 168 utas és 9 fős személyzet vesztette életét. A katasztrófa miatt Volodimir Zelenszkij ukrán államfő utasítására az RNBO operatív törzset hozott létre, amelynek tagja a többi között a kormányfő, a külügyminiszter, a védelmi és a belügyi tárca vezetője.       A légijáratokat követő Flightradar adatai alapján az ukrán fővárosba induló, 752-es számú járatnak a menetrend szerint hajnali 5 óra 15 perckor kellett volna felszállnia Teheránból, a járat indítása azonban majdnem egy órát késett, és a gép 6:12-kor emelkedett a magasba. 
Szerző
Frissítve: 2020.01.08. 10:10