Tragédiába torkollott a meggyilkolt iráni Kászim Szulejmáninak a temetése. A tábornok holttestét az elmúlt három napban városról-városra vitték, az emlékére rendezett gyászszertartásokon milliók tisztelegtek előtte. A búcsúztatás utolsó állomásán, az iráni Kermánban – Szulejmáni szülővárosában – azonban drámai fordulatot vett a temetési menet. A zsúfoltság miatt tömegpánik tört ki, amely során több mint félszáz embert tapostak halálra.
A szerencsétlenség valószínűleg csak még jobban feltüzeli az indulatokat a perzsa államban, a kémfőnököt likvidáló Egyesült Államok ellen. Irán bosszút esküdött. A válaszcsapás szerda hajnalban megtörtént, Irán két, Irakban lévő amerikai támaszpont ellen indított rakétatámadást. Erbílben ne okoztak károkat, az Ain al-Aszad légitámaszpontot azonban lerombolták - legalábbis iráni közlések szerint - és egy iraki katonát megöltek, n égyet pedig megsebesítettek..
A nemzetközi közösség attól tart, hogy az adok-kapok nyílt konfliktussá szélesedik. Márpedig ebből az Egyesült Államok szövetségesei is szeretnének kimaradni. A NATO-főtitkár kiemelte például, hogy Szulejmáni megölése amerikai döntés volt. Jens Stoltenberg ugyanakkor hangsúlyozta: a NATO tagállamai egységesen elítélik, hogy a perzsa állam „terrorszervezeteket támogat” a Közel-Keleten. Ezt Mesterházy Attila, a NATO Parlamenti közgyűlésének ügyvezető elnöke is megerősítette, és a berlini kormány is – tőle szokatlan módon – pellengérre állította Teheránt. Annegret Kramp-Karrenbauer német védelmi miniszter azt mondta: kizárólag Irán a felelős a kialakult helyzetért, és ezért nekik is kell lépéseket tenniük a feszültség oldásáért.
Irakban a leginkább kiélezett a helyzet, mivel Szulejmáni kifejezetten jó kapcsolatot ápolt sok iraki síita politikai és vallási vezetővel. Az ország vezetését pedig az is felháborította, hogy az Egyesült Államok a hozzájárulásuk nélkül végzett az iráni kémfőnökkel a bagdadi reptéren és vele együtt Abu Mahdi al-Muhandiszt iraki milícia vezért is megölték. A parlament ezért vasárnap határozatot fogadott el a külföldi csapatok hazaküldéséről, az pedig csak tovább növelte a Washingtonnal szembeni ellenérzéseket, hogy Donald Trump válaszul szankciókkal fenyegette meg Irakot, ha anélkül tessékelik ki az amerikai katonákat, hogy kompenzálják eddigi kiadásaikat. Ádil Abdel Mahdi ügyvezető iraki miniszterelnök azonban jelezte, komolyan gondolják a nemzetközi erők hazaküldését. A kormányfő az amerikai nagykövettel folytatott hétfői megbeszélésen azt mondta, a jelenlegi körülmények veszélyesek és Irak mindent megtesz, hogy elkerülje a nyílt háborút.
Máhdi nem túlzott: valóban pattanásig feszült a helyzet. A nemzetközi erőknek, hiába volt kulcsszerepe az Iszlám Állam önjelölt kalifátusának felszámolásában, Szulejmáni és Muhandisz meggyilkolása a lakosság egy jelentős részében is felszínre hozta az amerikai csapatokkal szembeni ellenérzéseket. Az iraki milícia vezér temetésén tízezrek skandáltak Amerika és Izrael ellenes jelszavakat. A legnagyobb parlamenti blokk, egyben az egyik jelentős síita félkatonai csoport vezetője, Muktada Asz-Szadr pedig azt üzente Washingtonnak: ha az amerikai katonák nem hagyják el az országot, akkor Irak lesz számukra az „új Vietnám”. Egyelőre csak azért nem szabadult el az erőszak, mert a feldühödött milícisták abban bízhatnak, hogy a kormány békés úton is elérheti a külföldi erők távozását. Az Egyesült Államok szövetségesei mindenesetre már óvintézkedéseket tettek: a NATO átmenetileg csökkentette missziójának létszámát, Németország kivonta csapatainak egy részét Irakból, az Egyesült Királyság pedig hazarendelte a bagdadi nagykövetség alkalmazottainak többségét.
Hazajöjjenek-e a magyarok?
A magyar katonák iraki Kurdisztánban vannak, azon belül is egy Atrush nevű falu melletti kiképzőbázison, közel a török határhoz, valamint Erbilben, vagyis távol az iraki-kurd belső határtól. A biztonsági helyzet hagyományosan jó ebben a régióban, nagyon elvétve fordulnak elő terrortámadások. Az Iszlám Állammal – egy-egy rajtaütést leszámítva – pedig nincsenek összecsapások – mondta a Népszavának Wagner Péter. A biztonságpolitikai szakértő szerint ettől függetlenül természetesen az ott szolgálatot teljesítőket is érintik a történtek, több szempontból is. Egyrészt Kászim Szulejmáni meggyilkolásával az iraki közvélemény egy része az amerikaiak ellen fordult, bár a kurdok még így is a leginkább Nyugat-barátok. – De így is kérdés, egy iraki mennyire tud és akar különbséget tenni egy amerikai és más nyugati katona között – mondta Wagner Péter. Másrészt most mindenki latolgatja, marad-e egyáltalán a nyugati katonai jelenlét, és ha nem, hogy legyen vége, kivonulni ugyanis nem lehet csak úgy. – Vagyis bár a magyar katonák munkáját napi szinten nem veszélyezteti semmi, a stratégiai kontextus olyan gyorsan változik, hogy azzal a magyar vezetésnek foglalkoznia kell – mondta Wagner Péter.
A Demokratikus Koalíció már hétfőn közölte, hogy kezdeményezi az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottságának összehívását. Mint írták, „a honvédelmi tárca 2018 óta mind a hadsereg létszámát, mind a felszerelését illetően titkolózik, és kérésre se hajlandó érdemi információt adni a Magyar Honvédséggel kapcsolatban. A most kialakult veszélyhelyzetben ezért azt kezdeményezzük, hogy a bizottság vizsgálja meg: elővigyázatosságból haza kell-e hozni a magyar katonákat Irakból. A DK szerint a kormány felelőssége, hogy egyetlen magyar honvéd életét se kockáztassuk, ezért elvárjuk Benkő Tibor honvédelmi minisztertől, hogy adjon részletes tájékoztatást az ülésen”. – Azonnali hatállyal össze kellene hívni a honvédelmi bizottságot és a hadsereg, valamint a katonai titkosszolgálat vezetőinek részletes tájékoztatást kell adniuk arról, milyen biztonsági kockázatok merülhettek fel a magyar katonák helyzetével kapcsolatban – mondta a Népszavának a testület MSZP-s tagja is. Harangozó Tamás szerint amikor több szövetségesünk éppen felülvizsgálja, esetenként felfüggeszti iraki katonai tevékenységét, amikor az iraki parlament határozatára az ország kormányfője a világ legerősebb hadseregét kéri fel a távozásra az országból, senki nem gondolhatja komolyan, hogy ez nem lesz hatással a magyar katonák biztonságára, állítson bármit is a kormány.
- A Jobbik decemberben azért szavazta meg a magyar kontingens mandátumának két éves meghosszabbítását, mert ez hozzájárul az egyébként nagyon negatív nemzetközi megítélésünk javításához. Nekem az elmúlt hónapokban több magas rangú amerikai katonai vezető is megköszönte a részvételünket. Másrészt a katonáink szívesen és önként mennek Irakba szolgálni – mondta lapunknak Varga-Damm Andrea, a bizottság jobbikos tagja. A képviselő szerint ugyanakkor „most nagyon nyilván nagyon komoly változás történt”. – Bár harcokban magyar katonák továbbra sem vesznek majd részt, nagyon kell figyelnünk, hogy semmiképpen ne legyenek nagyobb veszélyben, mint eddig. Ráadásul Németország Hollandiával együtt már májusban felfüggesztette a szerepvállalását Irakban (ez az iraki Kurdisztánra nem vonatkozik), most az iraki parlament szólította fel a nemzetközi egységeket, hogy vonuljanak ki. Ha mi egy szuverén ország parlamentjének döntését tiszteletben akarjuk tartani, el kell gondolkozni legalább a misszió felfüggesztésről – mondta Varga-Damm Andrea, hozzátéve, hogy ráadásul éppen a közeljövőben utazna ki menne ki a következő magyar kontingens. - Ebben a helyzetben nem kellene új katonákat kiküldenünk. Esetleg fel is függeszthetnénk a misszió működését. Ezzel kárt nem okoznánk és a tekintélyünk sem csökkenne, ellenben a választók látnák, hogy a kormány óvatosan kezeli a helyzetet – mondta a képviselő.
Benkő Tibor honvédelmi miniszter a köztévé híradójában azt mondta, ha összehívják a Honvédelmi Bizottságot, elmegy és minden kérdésre felelni fog. A magyar katonák ugyanakkor egyelőre maradnak, bár folyamatosan elemzik a helyzetet és a távozásra is felkészülnek. – Magyarországnak Irakkal van együttműködési megállapodása. Ha azt kérik, hogy vonják ki a magyar katonákat, akkor megteszik, de addig a feladat megmarad – fogalmazott a honvédelmi miniszter.
– Kósa András
