Klímaügyi konzultáció: bepanaszolták a kormányt az ombudsmannál

Publikálás dátuma
2020.01.09. 12:25
Klímavédelem - tüntetés
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Az Energiaklub korábbi szakmai igazgatója szerint ezzel az eljárással a kormány megsértette az emberek véleménynyilvánítási szabadságát és áttételesen az egészséges környezethez való jogát.
November végén derült ki, hogy a kormány suttyomban internetes konzultációt kezdett a klímavédelemről, de szinte sehol sem tájékoztatták erről az embereket. Csupán az ITM klímapolitikai államtitkárságának hírei között (és egy kapcsolódó Facebook-oldalon) közölték a dokumentumot, és mindössze egy hetet adtak kitöltésére. Azt, hogy végül mégis közismert lett, a Másfél fok nevű tematikus Facebook-oldalra befutó olvasói hozzászólásnak köszönhető, a kérdőívet ezután találta meg és népszerűsítette az országos sajtó, végül pedig több mint 200 ezren töltötték ki. A kérdőívről az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) később azt mondta, nem is nemzeti konzultáció, csak „a Brüsszel által előírt tájékoztatási formának” tettek eleget. Végül Hollik István kormányszóvivő tette még világosabbá a dolgot, amikor azt mondta: „Ennek nem az a célja, hogy az emberek átfogó véleményét megtudja a kormány, hanem egy Brüsszel által előírt kötelezettség, amelynek a kormány eleget tesz”. A 444.hu most azt írja: Fülöp Orsolya, az Energiaklub korábbi szakmai igazgatója szerint ezzel az eljárással a kormány megsértette az emberek véleménynyilvánítási szabadságát és áttételesen az egészséges környezethez való jogát. Ezért Bakos Gáborral – aki többek közt az ARC kiállítás szervezője is – úgy döntöttek, magánemberekként az alapvető jogok biztosához fordulnak. Az őket segítő Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint nem szabadna, hogy „olyan esetekben, amikor jogszabályok garantálják a polgárok számára a véleménynyilvánítás szabadságát, ez formalitássá váljon”. A portál összefoglalója szerint az ombudsmannak szóló beadvány szerint
  • nehéz rájönni, mihez akart kezdeni a kérdésekkel a kormány: volt köztük olyan, ami teljesen nyilvánvaló tudományos tény, felesleges rákérdezni, és olyan is, amit egy kutató könnyen ki tud számítani.
  • feltettek olyan kérdéseket is, például a klímavédelem járulékos előnyeiről, vagy a közlekedés kibocsátáscsökkentéséről, amiknek a megválaszolásához elég összetett tudásra van szükség. Fülöp és Bakos úgy véli, a közvélemény nagy része biztosan nem rendelkezik ilyennel, „például azért nem, mert az állam az elmúlt évtizedben egyszer sem folytatott le semmilyen tájékoztatási kampányt annak érdekében, hogy a lakosság szakszerű és érdemi információt kapjon” a klímaváltozásról. Ugyanígy a konzultációt sem egészítették ki semmilyen közérthető tájékoztatóval,és nem tették közzé a készülő stratégia tartalmát sem.
  • a kormány még az általa hivatkozott uniós előírásnak sem felelt meg, ebben ugyanis szerepel, hogy észszerű időkeretet kell megadni, hagyni kell lehetőséget a tájékozódásra és a részvételre.
Bár az alapvető jogok biztosa nem tud szankciókat kivetni, 
Fülöp és Bakos szeretnék, ha legalább ajánlásokat tenne a minisztériumnak arra, hogyan kell lefolytatni rendesen egy ilyen konzultációt.

Beadványukban azt is összefoglalták, hogy más országokban hogyan folytatták le a konzultációt.
Szerző

PDSZ: diktátum lesz az új alaptanterv

Publikálás dátuma
2020.01.09. 12:16
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke szerint azok alapján, amik eddig kiszivárogtak a Nemzeti alaptanterv módosításáról, nem lesz paradigmaváltás az oktatásban.
Ismét egy arcpirító, sőt felháborító gyakorlatnak lehetünk tanúi, a Nemzeti alaptanterv (Nat) átírása klasszikus példája a „rólunk döntenek nélkülünk” esetének – mondta Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke a Nat módosítása kapcsán. Az érdekvédő szerint aggályos, hogy az alaptantervet átdolgozó bizottság működéséről semmit nem lehet tudni, az elkészült dokumentumot a szakszervezetek nem véleményezhették, a pedagógusok azt „diktátumszerűen” fogják megkapni. Az alaptantervben várható változásokról a kormánypárti Magyar Nemzet közölt részleteket az elmúlt napokban, a hírek szerint a kormány által már elfogadott dokumentum – amely idén szeptemberben életbe is lép – bármelyik nap megjelenhet a Magyar Közlönyben. A Magyar Nemzet keddi számában arról írt, a Nat módosítása egyebek mellett pedagógiai paradigmaváltást, hangsúlyosabb iskolaelőkészítést, csökkenő óraszámokat ígér. A lap szerdai cikkében pedig arról lehetett olvasni, hogy a korábbinál hangsúlyosabban jelenik majd meg Wass Albert és Szabó Magda munkássága, előkerülnek Reményik Sándor művei, bekerül Vég Mihály, Kittenberger Kálmán, Széchenyi Zsigmond, illetve a Horthy-korszak egyik legnépszerűbb írója, Herczeg Ferenc munkássága is. Tantárgyösszevonásokra, minimális óraszámcsökkentésre is sor kerül majd. Szűcs Tamás szerint az eddig nyilvánosságra került információk alapján nem mondható el, hogy paradigmaváltás lesz az oktatásban. Szerinte az, hogy heti 35-ről csupán 34-re csökkentik a diákok óraszámát, visszalépést jelent a korábbi, Csépe Valéria akadémikus professzor csapata által kidolgozott, 2018 augusztusában kiadott Nat-koncepciótól, ami 20 százalékos óraszámcsökkentést fogalmazott meg. Wass Alberttel kapcsolatban úgy vélekedett: bár az író munkásságának megítélése a mai napig vitás terület, vannak olyan művei (például A funtineli boszorkány), amelyeket magyartanárként ő maga is szívesen ajánlana a diákoknak. A Magyar Nemzetben említett Adjátok vissza a hegyeimet című regénye azonban Szűcs Tamás szerint is tartalmaz olyan kijelentéseket, amelyek „feszültséget generálhatnak”. Összességében úgy vélekedett, ha az irodalom terén korszerű, a diákokat érdeklő tartalmakat szeretnének megjeleníteni, elsősorban nem az 50-100 évvel ezelőtti világ felé kellene nyitni. Hasonlóképp vélekedett Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke is, aki szakmai szempontból elkeserítőnek nevezte a Nat körül kialakult helyzetet. Szerinte ha széles körű társadalmi vita és különböző vizsgálatok, bemérések nélkül vezetik be a módosításokat, az újból a diákokkal való kísérletezést jelenti majd. Úgy véli, amíg a PISA-mérések szerint minden harmadik diák olvasási és szövegértési problémákkal küzd, addig felesleges arról vitatkozni, melyik szerzőt olvassák kötelezően többet a gyerekek. Hozzátette: nem tudni, a tartalmi követelmények vonatkoznak-e a szakképzésben tanulókra, s ha igen, a szakgimnáziumokban, technikumokban a csökkentett közismereti óraszámokkal mindennek hogyan tudnak majd megfelelni.  
Szerző
Frissítve: 2020.01.09. 14:03

Helsinki Bizottság: A kormány „úgy-ahogy” végrehajtja az ítéletet, sérelemdíj még nem érkezett

Publikálás dátuma
2020.01.09. 11:22

A kormánynak szerdától harminc napon át kell bocsánatot kérnie.
A kormány tegnap este úgy-ahogy elkezdte végrehajtani a bíróság jogerős ítéletét. Bocsánatot kért a Magyar Helsinki Bizottságtól az MTI-OS útján és a kormany.hu címlapján. Utóbbit 30 napon át kell ott tartania” – írja a Helsinki Bizottság a Facebook-oldalán. A bejegyzésben hozzátették: „egyelőre nem érkezett be még a kétmilliós sérelemdíj, amit azért kell megfizetnie, mert a 2017-es nemzeti konzultáció során civil jogvédő tevékenységünkkel kapcsolatban a Miniszterelnöki Kabinetiroda megtévesztette az ország lakosságát. Mi ezt a pénzt olyan magyar állampolgárok és menekülők jogi segítésére fordítjuk, akik áldozataivá váltak a kormány alapjogsértő, megfélemlítő és gyűlölködő politikájának.” 
Az ügy előzménye, hogy a Kúria novemberben mindenben fenntartotta a Fővárosi Ítélőtábla korábbi jogerős ítéletét: a kormány 2017-es nemzeti konzultációja valótlan és jó hírnevét sértő állításokat fogalmazott meg a Magyar Helsinki Bizottságról. Az ítélet kétmillió forintos sérelemdíjra kötelezte a Miniszterelnöki Kabinetirodát. A kormány bocsánatkérését pedig nem csak az MTI-nél kell közzétenni, hanem 30 napig a kormany.hu nyitóoldalának is ezzel kell majd kezdődnie, mivel a 8 millió választópolgárhoz eljuttatott hazugsággal ez az arányos elégtétel. Ezt január 8-án, szerdán 16:41-kor meg is kezdték. A Kormányzati Tájékoztatási Központ később kiadott egy közleményt, melyben az áll, „a kormány tudomásul veszi a Kúria döntését, ugyanakkor továbbra is úgy gondoljuk, hogy a bevándorlás súlyos kockázatokat jelent Magyarország és Európa jövője számára”. Egyebek mellett azt írták, „minden lehetséges eszközzel fel fogunk lépni a migráció, és minden olyan tevékenység ellen, amely azt ösztönzi. A népszavazás és a nemzeti konzultációk eredménye egyértelműen megmutatta, hogy a magyarok nem akarnak bevándorlást, és szeretnék megőrizni Magyarországot magyar országnak.”  Majd felsoroltak öt olyan alkalmat, amikor a Magyar Helsinki Bizottság „bevándorláspárti akciókat” kezdeményezett. A Magyar Helsinki Bizottság 2017. október 1-jén indított személyiségi jogi pert a Miniszterelnöki Kabinetiroda, a „nemzeti konzultáció” lebonyolítója ellen. A „Soros-tervről” szóló „kérdőívben”, az 5. kérdés magyarázataként szereplő szövegben azt írják a Magyar Helsinki Bizottságról, hogy a szervezet segíti a bevándorlást és védi a törvénytelenségeket elkövető bevándorlókat. A Miniszterelnöki Kabinetiroda védekezése szerint ez a „kormány véleménye”, ezt az érvet azonban az összes bíróság lesöpörte az asztalról, azzal, hogy ez tényállítás, amelyek a valós tevékenységétől eltérő, hamis színben tüntetik fel a Magyar Helsinki Bizottságot.  
Szerző