Hónapokon át küzdött ellene az ügyészség, mégis fogadhatta gyerekeit a győri családirtó

Tizenhárom oldalas dokumentum részletezi a jogi harcot, ami kevésnek bizonyult a tragédia megakadályozásához.

Nyilvánosságra hozta az Igazságügyi Minisztérium azt a jelentést, amit Varga Judit igazságügy miniszter utasítására készítettek a győri kettős gyerekgyilkosság ügyében - írja a 444.hu. (Ez volt az az eset, amikor egy korábban a felesége bántalmazásáért elítélt férfi feltételes szabadlábra kerülve megölte háromból két gyerekét, amikor ők a láthatási joga miatt nála voltak.)

Az igazságügyi miniszter a decemberi eset után a Belügyminisztériumtól, a Miniszterelnökségtől, az Országos Bírósági Hivataltól, a Kúriától, a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamarától és a Legfőbb Ügyészségtől kért be az üggyel kapcsolatos információkat. A kormány szerint súlyos, elfogadhatatlan hibák vezettek a tragédiához - a dokumentum ugyanakkor nem nevez meg felelősöket, csak az eset részleteit, és a későbbi megelőzés lehetséges eszközeit ismerteti.

Gyerekeik előtt támadt kalapáccsal feleségére

A 13 oldalas jelentésből kiderülnek részletek az elkövető, H. Gábor első, 2016-ban elkövetett bűncselekményéről is, amikor feleségét, Annamáriát először egy kalapáccsal többször fejen ütötte, majd egy szikével az arcán, a nyakán és a mellkasán is megvágta. Mindezt végignézték/-hallgatták a 3, 7 és 10 éves gyerekeik.

A jelentés legfontosabb része mégis az, amikor azt taglalja, milyen (utólag elhibázottnak bizonyuló) döntések vezettek oda, hogy a férfi a büntetése kétharmadának letöltése után feltételes szabadlábra kerülhetett, sőt, még a láthatási jogot is ítéltek neki a gyerekeihez.

Nem javasolták, mégis kiengedték

A büntetés-végrehajtási intézet, ahol H. Gábort fogva tartották, 2019. szeptember 12-én indította meg a feltételes szabadságra bocsátással kapcsolatos eljárást, mert az ekkor vált esedékessé az összesen 5 év büntetésre ítélt férfi ügyében.

Azt is leírták róla, hogy „tanulmányokat nem folytatott, továbbá érvényben lévő fenyítéssel nem rendelkezett”.

Az ügyészség is egyetértett a a BV-vel a kérdésben, és kikérték a férfi pártfogó felügyelőjének véleményét is, aki szintén nem javasolta a feltételes szabadlábra helyezést, mert szerinte H. Gábor rossz körülmények közé került volna, ha szabadlábra engedik. Egy volt zárkatársa tudott volna neki munkát és lakhatást adni, utóbbit is a cége telephelyén.

Ennek ellenére döntött úgy a büntetés-végrehajtási bíró, hogy mégis feltételes szabadlábra engedi H. Gábort. Ezt azzal indokolta, hogy

A gyerekek traumatizáltak voltak, de apjuk így is láthatta őket

A döntés ellen a Vas Megyei Főügyészség fellebbezést nyújtott be, de a másodfokú bíróság elutasította azt, így a férfit 2019. szeptember 27-én pártfogó felügyelete mellett feltételesen szabadlábra helyezték. Mindeközben a H. házaspár válófélben volt, és dönteni kellett a szülői felügyeleti jog kérdéséről. H. Gábor még büntetését töltötte, amikor a Szombathelyi Járásbíróság 2019. június 17-én jogerősen felbontotta a pár házasságát, a szülők pedig külön a polgári bíróság által jóváhagyott egyezségben megállapodtak abban, hogy közösen gyakorolják a gyerekek feletti szülői felügyeleti jogokat és kötelezettségeket, de a gyerekek az édesanyjukhoz kerülnek.

Az ügyészség viszont már egy hónappal később kérte H. Gábor szülői felügyeleti jogának megszüntetését, mondván, a férfi a 2016-ban elkövetett bűncselekménnyel a gyermekek erkölcsi, érzelmi fejlődését súlyosan veszélyeztette.

H. Gábor arra hivatkozva kérte a kereset elutasítását (és még az anya is mellette állt ki ebben), hogy az a trauma, amit H. Gábor bűncselekménye korábban okozott, a gyermekekben nem él már elevenen, nem kellett őket pszichológushoz vinni. Az együttélésük alatt a férfi alkoholfogyasztása, illetve féltékenysége okozott problémát, de ilyenkor kizárólag vele szemben volt agresszív, nem a gyermekekkel.

A vita vége az lett, hogy a bíróság ugyan visszavonta a férfi szülői felügyeleti jogát, a kapcsolattartási jogát viszont meghagyta - azaz a szülők döntésére bízta, hogy az apa mikor találkozhat a gyerekekkel. A továbbiak már a bűnügyi hírekből lehetnek ismerősek: a férfi megfojtotta a nála láthatáson lévő idősebb gyerekeket- 13 éves nevelt lányát és 10 éves fiát – majd másnap magával is végzett; a legkisebb gyermeket nem bántotta.

A jelentés alapján a minisztérium kezdeményezi a Kúria elnökénél, hogy hozzon létre joggyakorlat-elemző csoportot