Nyilvánosságra hozta az Igazságügyi Minisztérium azt a jelentést, amit Varga Judit igazságügy miniszter utasítására készítettek a győri kettős gyerekgyilkosság ügyében - írja a 444.hu. (Ez volt az az eset, amikor egy korábban a felesége bántalmazásáért elítélt férfi feltételes szabadlábra kerülve megölte háromból két gyerekét, amikor ők a láthatási joga miatt nála voltak.)
Az igazságügyi miniszter a decemberi eset után a Belügyminisztériumtól, a Miniszterelnökségtől, az Országos Bírósági Hivataltól, a Kúriától, a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamarától és a Legfőbb Ügyészségtől kért be az üggyel kapcsolatos információkat. A kormány szerint súlyos, elfogadhatatlan hibák vezettek a tragédiához - a dokumentum ugyanakkor nem nevez meg felelősöket, csak az eset részleteit, és a későbbi megelőzés lehetséges eszközeit ismerteti.
Gyerekeik előtt támadt kalapáccsal feleségére
A 13 oldalas jelentésből kiderülnek részletek az elkövető, H. Gábor első, 2016-ban elkövetett bűncselekményéről is, amikor feleségét, Annamáriát először egy kalapáccsal többször fejen ütötte, majd egy szikével az arcán, a nyakán és a mellkasán is megvágta. Mindezt végignézték/-hallgatták a 3, 7 és 10 éves gyerekeik.
A jelentés legfontosabb része mégis az, amikor azt taglalja, milyen (utólag elhibázottnak bizonyuló) döntések vezettek oda, hogy a férfi a büntetése kétharmadának letöltése után feltételes szabadlábra kerülhetett, sőt, még a láthatási jogot is ítéltek neki a gyerekeihez.
Nem javasolták, mégis kiengedték
A büntetés-végrehajtási intézet, ahol H. Gábort fogva tartották, 2019. szeptember 12-én indította meg a feltételes szabadságra bocsátással kapcsolatos eljárást, mert az ekkor vált esedékessé az összesen 5 év büntetésre ítélt férfi ügyében.
Azt is leírták róla, hogy „tanulmányokat nem folytatott, továbbá érvényben lévő fenyítéssel nem rendelkezett”.
Az ügyészség is egyetértett a a BV-vel a kérdésben, és kikérték a férfi pártfogó felügyelőjének véleményét is, aki szintén nem javasolta a feltételes szabadlábra helyezést, mert szerinte H. Gábor rossz körülmények közé került volna, ha szabadlábra engedik. Egy volt zárkatársa tudott volna neki munkát és lakhatást adni, utóbbit is a cége telephelyén.
Ennek ellenére döntött úgy a büntetés-végrehajtási bíró, hogy mégis feltételes szabadlábra engedi H. Gábort. Ezt azzal indokolta, hogy
a BV intézet jelzése szerint az elítélt magatartásával gond, probléma nem volt,
reintegrációs tisztjével szemben tisztelettudó volt, dolgozott, munkájára nem érkezett panasz,
az elítélt kapcsolata rendeződött a volt feleségével és gyermekeivel,
a férfi lakhatását és munkavégzését is igazoltnak tekintette
a munkát és lakhatást kínáló volt zárkatárs és H. Gábor között nem volt bűnös kapcsolat, más bűncselekmények miatt kerültek börtönbe, vagyis a bűnismétlés veszélye sem állt fenn,
• az elítélt lakhatása, munkáltatása a volt családjától eltérő városban – Győrben – volt várható, ami a rendezett családi körülmények mellett tovább csökkentette a bűnismétlés veszélyét.
A gyerekek traumatizáltak voltak, de apjuk így is láthatta őket
A döntés ellen a Vas Megyei Főügyészség fellebbezést nyújtott be, de a másodfokú bíróság elutasította azt, így a férfit 2019. szeptember 27-én pártfogó felügyelete mellett feltételesen szabadlábra helyezték. Mindeközben a H. házaspár válófélben volt, és dönteni kellett a szülői felügyeleti jog kérdéséről. H. Gábor még büntetését töltötte, amikor a Szombathelyi Járásbíróság 2019. június 17-én jogerősen felbontotta a pár házasságát, a szülők pedig külön a polgári bíróság által jóváhagyott egyezségben megállapodtak abban, hogy közösen gyakorolják a gyerekek feletti szülői felügyeleti jogokat és kötelezettségeket, de a gyerekek az édesanyjukhoz kerülnek.
Az ügyészség viszont már egy hónappal később kérte H. Gábor szülői felügyeleti jogának megszüntetését, mondván, a férfi a 2016-ban elkövetett bűncselekménnyel a gyermekek erkölcsi, érzelmi fejlődését súlyosan veszélyeztette.
H. Gábor arra hivatkozva kérte a kereset elutasítását (és még az anya is mellette állt ki ebben), hogy az a trauma, amit H. Gábor bűncselekménye korábban okozott, a gyermekekben nem él már elevenen, nem kellett őket pszichológushoz vinni. Az együttélésük alatt a férfi alkoholfogyasztása, illetve féltékenysége okozott problémát, de ilyenkor kizárólag vele szemben volt agresszív, nem a gyermekekkel.
A vita vége az lett, hogy a bíróság ugyan visszavonta a férfi szülői felügyeleti jogát, a kapcsolattartási jogát viszont meghagyta - azaz a szülők döntésére bízta, hogy az apa mikor találkozhat a gyerekekkel. A továbbiak már a bűnügyi hírekből lehetnek ismerősek: a férfi megfojtotta a nála láthatáson lévő idősebb gyerekeket- 13 éves nevelt lányát és 10 éves fiát – majd másnap magával is végzett; a legkisebb gyermeket nem bántotta.
A jelentés alapján a minisztérium kezdeményezi a Kúria elnökénél, hogy hozzon létre joggyakorlat-elemző csoportot
a szülői felügyeleti joggal, a gyermekelhelyezéssel és kapcsolattartással összefüggő bírósági döntések,
a feltételes szabadságra bocsátással kapcsolatos bírósági döntések,
valamint a büntetés kiszabása során a középmérték alkalmazása, illetve az attól való eltérés bírósági gyakorlatával kapcsolatban.
