Balogh Melinda;népzene;Fonó Budai Zeneház;

2020-01-11 14:00:00

Sebesen guruló Napkerék

Balogh Melinda első szólólemeze, az erdélyi cigány folklórkincset bemutató Napkerék novemberben felkerült a World Music Charts Europe (WMCE) toplistájára. Pályájáról, különleges repertoárjáról kérdeztük a kiváló népdalénekest.

„Szerencsés voltam, hogy táncos éveimet a Jászság Népi Együttesben tölthettem, ahol Szűcs Gábornak köszönhetően nagyon komoly szakmai munka folyik. Fontosnak tartják, hogy a megtanult tánc- és zenei anyag hiteles forrásból táplálkozzon, így rengeteg lehetőségünk adódott az adatközlő zenészekkel, táncosokkal való találkozásra – erdélyi gyűjtőutak vagy a Csángó Fesztivál keretében. Az együttesben munkálkodó Busai Norbi–Busai Zsuzsi párosnak köszönhetően találkoztam először az erdélyi cigány népzenével. Megtapasztalhattam Magyarpalatkán, halottak napján a világítást, amikor a cigány zenészek naplemente után a gyertyáktól fénylő temetőben muzsikálnak a sírok mellett, vagy hallhattam a csávási Lunka Erzsitől cigány keservest” – idézi fel a kezdeteket Balogh Melinda. A másik meghatározó muzsikus pályáján Hegedűs Máté prímás, akivel húsz éve ismerik egymást, és számtalan koncerten, lakodalomban, bálban játszottak együtt.

„Amikor Bari Károly gyűjtése a kezembe került, teljesen elvarázsolt, hiszen a terjedelmes zenei anyag mellett az összes cigány nyelvű dal szövege és magyar nyelvű fordítása is része a kiadványnak. Megtalálható benne egy vonós banda tipikus muzsikája, de az asztalon való dobolással kísért ének is” – folytatja Melinda. „A Hagyományok Háza Folklórarchívumában eltöltött egy év alatt lehetőségem volt számos népzenei gyűjtéshez hozzáférni és belehallgatni. Később Kelemen László főigazgató asszisztense lettem, s mivel neki is régi vágya volt egy cigány népzenét feldolgozó kiadvány, engem pedig a népzenén belül ez fogott meg a legjobban, elkezdtünk dolgozni a Napkerék lemezen. A repertoár válogatása hosszas folyamat volt: nagyon sok anyag állt rendelkezésre a Hagyományok Háza Folklórarchívumában, viszont Kalotaszegről – amit semmiképp nem akartunk kihagyni – igen kevés énekes felvételt találtam. Felkerestem a táncházmozgalomból jól ismert kalotaszegi zenészeket, Árus Béla harmonikást és Tóni Rudi brácsást, akik jó szívvel fogadtak, így együtt mentünk Elekes János énekeshez. A gyűjtés során olyan cigány dalszövegek is előkerültek, amiket még a két helyi zenész sem hallott soha. Nagyon nagy élmény volt az első önálló gyűjtés.”

Hat tájegységet érint a program: Kővár-vidék (Nagybánya), Felső-Maros-mente (Vajdaszentivány), Kalotaszeg (Méra), Szilágyság (Szilágynagyfalu), Kelet-Mezőség (Nagysármás), Vízmellék (Csávás). A dallamok egy része Erdély-szerte ismert, amelyeket magyarok, cigányok egyaránt énekelnek, ki-ki a maga nyelvén. A különbségek a dallamok díszítésében a hangszerek játékmódjában és a tájnyelvi különbségekben fedezhetők fel. A lemezen szereplő összes muzsikus több népzenei, világzenei, valamint jazz-formációban is részt vesz, de mindenkinek van saját zenekara is.

„Pontosan attól lett izgalmas a zenei folyamat, hogy ez a sokféleség keveredik, akárcsak a cigány népzenében. A két prímás egyike klasszikus-népzenei alapokkal rendelkezik, míg a másik az erdélyi adatközlő zenészektől tanulta hegedűjátékát. A magyar népzenét játszó brácsás és bőgős, a délszláv harmonikás, a jazztanszakon végzett fúvós, a klasszikus alapokkal rendelkező cimbalmos és a balkáni dobos a legjobb csapatot alkotta, amiért azóta is hálás vagyok” – méltatja társait Balogh Melinda, aki mostanában már felvidéki, vajdasági, kárpátaljai cigány népzenével is ismerkedik.

Infó:

Balogh Melinda: Napkerék ((Erdélyi cigány népzene)

Fonó Budai Zeneház, 2019