Szombat délután ismét "történelmi" esemény tanúi voltak a belfastiak, amikor kerek három év után először ült össze a stormonti parlament. 2017. januárjában a nacionalista Sinn Féin egyik meghatározó személyisége, Martin McGuinness volt az, aki különböző nézeteltérésekre, köztük egy zöld projekttel kapcsolatos állítólagos visszaélésekre hivatkozva lemondott miniszterelnök-helyettesi pozíciójáról és ezzel össze is omlott a helyi kormány. Az azóta eltelt időszakban Ulstert közvetlenül Westminsterből irányították. Számos határidő-hosszabbítás és többszöri brit-ír kormányfői kezdeményezés után az elmúlt héten áttörésre került sor a legnagyobb katolikus formáció, a Sinn Féin és a protestáns koronahű Demokratikus Unionista Párt között. A szombaton megalakult részleges autonóm kormány feje Arlene Foster, a DUP első számú vezetője, míg helyettese a Sinn Féin második embere, Michelle O'Neill lett.
Az 1998-as nagypénteki egyezmény nyomán létrejött "normál üzletmenet" visszaállítása kapcsán Arlene Foster "óriási megtiszteltetésnek" nevezte, hogy visszakapta pozícióját. Hozzátette, hogy a "múlt megítélésében soha nem fog egyetérteni a Sinn Féinnel, de a zavargások idejének sok szenvedése után Stormontnak előre kell lépnie és megmutatnia, a két közösség együttesen erősebb és mindenki érdekeit tudja képviselni". Az ír egység megvalósításáért küzdő Sinn Féin nevében Michelle O'Neill kifejtette, hogy mindent meg kell tenni a bizalom visszanyeréséért, az egészségügy és az oktatás színvonalának emelése és a foglalkoztatottság növelése terén.
A két közösség kompromisszumokon alapuló együttműködését segíti az a tény, hogy egyformán rosszul szerepeltek a decemberi parlamenti választáson. A DUP a tízből két képviselői helyet bukott, korábbi frakcióvezetője Nigel Dodds is elvesztette mandátumát. A Konzervatív Párt fölényes győzelmét követően már nincs szüksége a DUP támogatására. 2017-es szereplésükkel összehasonlítva az unionisták a szavazók 5,4, míg a Sinn Féin 6,7 százalékuk rokonszenvétől esett el. Az északír pártok közötti viszály enyhítésében segített, hogy Westminster a megállapodáshoz kötötte a tartománynak nyújtott jelentős pénzügyi segítség folyósítását. Mind Boris Johnson brit, mind Leo Varadkar ír kormányfő "történelminek" nevezte a hatalommegosztásra épülő végrehajtó intézmény újraéledését. Megszólalt Bill Clinton is, akinek 1998-ban meghatározó szerepe volt a megegyezés létrejöttében. A volt amerikai elnök Twitter-üzenetben jelezte: "mélyen a lelkén viseli az északírek sorsát". Clinton beavatkozott a brit politikába, amikor reményét fejezte ki, hogy a "Brexit tiszteletben fogja tartani a nagypénteki megállapodást".
Az elmúlt napokban Harry herceg és Meghan, Sussex hercegnéjének drámai bejelentése a királyi család hivatalos funkcióiból való részleges visszavonulásukról ellopta a reflektorfényt az igazi kilépési sztoritól, a január 31-én éjfélkor esedékes Brexitről. Az indokoltnál talán kevesebb figyelmet kapott, hogy az alsóházi képviselők 99 fős többséggel hagyták jóvá Brüsszel és Boris Johnson megállapodását, jóváhagyásra továbbítva a Lordok Házába. A közelgő királyi szentesítés után megkezdődhet a kilépési egyeztetések második szakasza. A Brexitre ráállított "háborús kabinet" a következő két hétben véglegesíti az Egyesült Királyság tárgyalási pozícióját és prioritásait. Mint ismert, a kormányfő kizárta annak lehetőségét, hogy az alkudozások elhúzódása esetén meghosszabbítsa az ez év december végéig tartó átmeneti időszakot. Ahogy a The Sunday Times politikai főszerkesztője, Tim Shipman tréfálkozva írja, az egyetlen "kiterjesztési" eshetőség a kocsmák január 31-én éjfélig való nyitvatartásának engedélyezése, hogy a brit állampolgárok emelkedett hangulatban köszönthessék a 47 éves EU-tagság befejeződését. Az ikonikus pillanatot követően alapos átrendeződés várható a Whitehallban a Kilépési Minisztérium megszűnésével, a Külügy- és Nemzetközösségi, illetve a Nemzetközi Fejlesztési Minisztérium összevonásával, esetleg a kereskedelmi tárcák átrendezésével.
A 2016. június 23-án 62 százalékos arányban az Unióban maradásra szavazott Skócia érthetően kevéssé várja január végét. Szombaton rendkívül zord időjárási körülményekkel dacolva sok tízezer ember vett részt a Glasgowban az All Under One Banner (Egy zászló alatt) elnevezésű szervezet függetlenségi felvonulásán. A Skót Nemzeti Párt kiemelkedő választási eredményére (59 lehetséges mandátumból 48 megszerzése) építve a tartományban felerősödtek az önállósodási törekvések. Boris Johnson első menetben visszautasította a hollyroodi kormány feje, Nicola Sturgeon hivatalos kérelmét egy újabb népszavazás kiírására. Az indok, hogy a 2014-es, az egység mellett döntött referendumot egy nemzedék szándéknyilatkozatának tekinti.
