Beindultak a bértárgyalások a versenyszférában, miután a tavalyi év utolsó előtti napján kiderült: mégsem nőnek az eredetileg tervezett 8 százaléknál nagyobb mértékben a legkisebb bérek. Most viszont már nincs olyan nap, hogy ne egyeztetnének a fizetések ügyében. Az érdekvédők beszámolóiból azonban már most látszik: az idén várhatóan nem érnek majd el olyan fényes sikereket, mint tavaly.
A 2019-es évet a győri audisok egyhetesre nyúlt sztrájkja alapozta meg, amellyel végül 18 százalékos, de minimum 75 ezer forintos béremelést harcoltak ki a dolgozók. Az ezen és a rabszolgatörvény elleni megmozdulások sikerén erőre kapott szakszervezeteknek a munkaerőhiány kicsúcsosodása közepette másutt is jelentős, 15-20 százalékos béremeléseket sikerült kicsikarniuk, de akadt példa 34 százalékos bérfejlesztésre is. Idén viszont úgy tűnik, a dolgozók már annak is örülhetnek, ha elérik 10 százalékos, vagy azt valamivel meghaladó fizetésemelést. A munkáltatói ajánlatok ugyanis a romló gazdasági környezetre, a kereslet csökkenésére hivatkozva jóval alacsonyabbak, mint tavaly.
A kereskedelem területén legutóbb a Spar jelentette be, hogy sikerült megállapodnia a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetével (KASZ). Ennek köszönhetően „az elérhető legalacsonyabb bruttó alapbér a legnagyobb létszámot kitevő áruházi munkakörökben a próbaidő alatt 235 ezer forint, próbaidő után 245 ezer forint” az idén – fogalmaz kissé ködösen közleményében az élelmiszerlánc. Hiszen az nem derül ki ebből, mindez hány százalékos béremelést jelent pontosan. A cég által korábban közölt bérstatisztikákból azonban ki lehet következtetni, hogy átlagosan 10 százalékot meghaladó bérnövekedésről van szó. Persze nem mindenki esetében, ezért is nem szeretne a cég konkrét százalékokat közölni, nehogy utána a dolgozók számon kérjék – magyarázza Karsai Zoltán, a KASZ elnöke.
Az alkalmazottak egyébként is jobban szeretik bérigényüket forintosítva megfogalmazni: a legtöbb cégnél minimum 20 ezer forintos emelést szeretnének a munkavállalók, a garantált bérminimum 15 600 forintos emelkedésénél kisebb pluszösszeget pedig senki nem szeretne kapni.
A munkaadók viszont tavalyhoz képest feleakkora ajánlatokkal állnak elő, mondván, a kiskereskedelem fellendülése kezd ellaposodni. Míg tavaly a boltosok többsége legalább 10 százalékos forgalomnövekedéssel számolt, az idén már csak 6,5-9 százalékos bővülést várnak. Ehhez igazítják a bérajánlatokat is: míg tavaly 8-10 százalékról indultak a tárgyalások, az idén van olyan munkáltató, aki csak 4,7 százalékot adott volna.
A KASZ szeretne ugyan mindenütt minimum 10 százalékot elérni, ám reális az esélye annak, hogy néhány helyen csupán 8-9 százalékos lesz az emelés a korábbi évek dinamikus növekedése után – fogalmazott Karsai Zoltán. A kereskedelemben egyébként eddig ez a második megállapodás – az OBI-val még tavaly sikerült megegyezni -, a többi nagy áruházlánccal a héten kezdődnek, illetve folytatódnak a tárgyalások.
A Vasas Szakszervezeti Szövetség működési területén eddig 9 megállapodást kötöttek, ezen cégeknél 9,3-13,5 százalékkal nőnek az idén a bérek – tudtuk meg László Zoltántól, a Vasas alelnökétől. A minimálbér 8 százalékos emelése többnyire igazodási pontnak számít a cégek részéről is, ám volt olyan munkáltató, amely csupán 4 százalékot akart adni. Ezek a bérfejlesztések azonban nem csupán elmaradnak a tavalyi 15-20 százalékos emelésektől, hanem jóval kisebb létszámmal is számolnak. Azok a 400-1800 fős cégek, amelyeknél eddig létrejött bérmegállapodás, rendre 150-300 fővel kevesebb dolgozóval működnek tavaly év elejéhez képest. A szektorban a gépgyártástól kezdve a szerszámgyártáson át az autóiparig ugyanis óriási a bizonytalanság. Még mindig nem lehet tisztán látni, hogy komoly visszaesés jön-e, vagy csak átmeneti megtorpanásról van szó. A cégek ezért - az Elektrolux és a Dunaferr kivételével - csoportos létszámleépítést ugyan nem terveznek, ám gyakorlatilag hagyják elmenni a munkaerőt: a megüresedett helyeket nem töltik fel, a lejárt szerződéseket nem hosszabbítják meg – magyarázza László Zoltán. Megjegyezte: van ugyanakkor olyan cég is, amely a várható gazdasági visszaesésre hivatkozva tesz nevetségesen alacsony ajánlatot, miközben nyilvánvaló, hogy az ő területüket nem fenyegeti válság. A Vasas viszont ragaszkodik a kétszámjegyű béremeléshez, hiszen például az élelmiszerárak is 15 százalékkal magasabbak lettek.
Székely Tamás, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (VDSZ) elnöke úgy fogalmazott érdeklődésünkre: nagyon veszélyes az a kormányzati propaganda, amely 9 százalékos bérnövekedést jósol az idei évre. A munkaadók ugyanis erőteljesen behúzták a féket, és a romló gazdasági környezetre reagálva infláció alatti, 3-3,5 százalékos béremelési javaslatokkal indítanak a tárgyalásokon, és mereven ragaszkodnak hozzá. Tavaly még 6-7 százalékról indultak az egyeztetések, végül a VDSZ-nek átlagosan átlagosan 10,5 százalékos bérnövekedést sikerült elérnie annál a mintegy 250 cégnél, ahol jelen van.
Székely Tamás az idén is elégedett lenne egy ilyen eredménnyel, ám most nem lát nagy esélyt rá, hogy a területek többségében teljesül a kétszámjegyű keresetemelkedés, legföljebb ott, ahol alacsonyak a bérek és még mindig nagy a munkaerőhiány. A VDSZ eddig alig két tucat vállalatnál állapodott meg az idei bérekről – igaz, több helyen már tavaly kétéves bérmegállapodást kötöttek. A múlt héten épp egy kelet-magyarországi cégnél egyeztek meg: minden dolgozónak legalább 20 ezer forinttal nő a fizetése, további 5 százalékot pedig differenciáltan kapnak meg. Ez összességében 14 százalékos emelést jelent, de a vállalatnál nagyon keveset keresnek a dolgozók. Az alacsonyabb kategóriákban így a 20 ezer forint százalékosan jóval nagyobb emelést jelent, mint a jobban keresőknél; a szakszervezet épp a bérfeszültség elkerülése érdekében állapodott így meg. Ennél kisebb mértékű emeléssel az idén 210 600 forintra emelt garantált bérminimum miatt az alsóbb kategóriákban ugyanis már alig lenne különbség a fizetésekben.
