Rakétatámadás ért egy iraki légibázist, többen megsérültek

Publikálás dátuma
2020.01.12. 19:16
Illusztráció
Fotó: Rouzbeh Fouladi / NurPhoto
A Bagdadhoz közeli támaszpont megtámadását egyelőre nem vállalta magára senki.
Legalább hat rakéta csapódott be vasárnap este egy iraki légibázisra, ahol amerikai katonák is állomásoznak - írja az AlJazeera. Hivatalos és katonai forrásokból úgy értesültek,
négy iraki katona megsérült a támadás során.

A becsapódások egy része a kifutópályát érte, egy viszont a kaput; a sérült katonák ennél álltak őrt. Találat érte továbbá az étkezdét. A Bagdadtól nagyjából 80 kilométerre fekvő Al Balad támaszpontot többségében már elhagyták az Egyesült Államok katonái.
A támadást egyelőre nem vállalta magára senki, de annak vélhetően köze van az Irán és az Egyesült Államok közti feszült viszonyhoz. A Euronews értesülései alapján a Hezbollah is lehet a felelős: mint írják, az Irán-barát libanoni síita szervezet vezetője azt üzente az Egyesült Államoknak, hogy ez még csak a kezdete azoknak az iráni csapásoknak, amelyekkel megbosszulják a Forradalmi Gárda tábornokának, Kászem Szulejmáninak a megölését.
Szerző
Frissítve: 2020.01.12. 21:58

Általános választójogot követelnek a hongkongi tüntetők

Publikálás dátuma
2020.01.12. 15:52

Fotó: DALE DE LA REY / AFP
Beleszólnának a hongkongiak a kormányzójuk megválasztásába.
Hongkong üzleti negyedében vasárnap az általános választójog bevezetését követelve vonultak az utcára, a szeptemberben esedékes törvényhozó tanácsi választásokra készülve - számolt be internetes oldalán a South China Morning Post (SCMP) című hongkongi lap. A tavaly novemberi helyhatósági választás eredménye alapján, ha ezt elérnék, akkor bizonyosan leváltanák a Pekinghez lojális Carrie Lam kormányzót.
A szervezők szerint mintegy 36 ezren vonultak utcára, a rendőrség azt állítja, csupán 3 ezren. Az eseményen egyúttal egy jövő vasárnapra tervezett, "általános ostrom a kommunisták ellen" néven meghirdetett demonstrációra toborozták a résztvevőket. A SCMP tudósítása szerint a tiltakozás békésen zajlott, csupán kisebb incidensekről számoltak be, de nem történt összecsapás a rendőrök és a tüntetők között.
Hongkong mellet is kiállt az ünneplő tömeg Tajpejben, Caj győzelme után
Fotó: Jimmy Beunardeau / Hans Lucas
A demonstrációt egy nappal a tajvani elnökválasztás után tartották, amelyen Caj Jing-ven leköszönő elnök, a függetlenségpárti Demokratikus Haladás Pártjának (DPP) politikusa rekorderedménnyel diadalmaskodott a Kínával szorosabb kapcsolatok fenntartását szorgalmazó Nemzeti Párt (Kuomintang) jelöltjével szemben. Az eredményt széles körben Caj határozott kiállásának tulajdonítják a pekingi vezetéssel szemben. Caj győzelmét a hongkongi demokráciapárti aktivisták is nagy örömmel fogadták, és fordítva, a győzelmet ünneplő tajpejiek a hongkongi függetlenségért is felemelték szavukat. A SCMP szerint a hongkongiak úgy vélik, a tajvani választási eredmény újabb lendületet adhat a Hongkongban immár hetedik hónapja tartó tüntetéshullámnak, amelyet eredetileg a kiadatási törvény módosítását célzó tervezet váltott ki, mára azonban a Peking-barát kormányzattal szembeni általános tiltakozássá alakult.
A vasárnap tartott megmozdulás résztvevői arra kérték a nemzetközi közösséget, hogy alkalmazzanak szankciókat a hongkongi hatóságokkal szemben abban az esetben, ha az általános választójogra vonatkozó követelést nem teljesítik.

A szervezők szerint a szankciókat a kormányzat tisztviselőire és a rendőrökre is ki kellene terjeszteni, amiért megsértették az ott élők emberi jogait.

Helyreállt a hatalommegosztás: három év után először ült össze a stormonti parlament

Publikálás dátuma
2020.01.12. 15:27

Fotó: ANDY BUCHANAN / AFP
A két legnagyobb párt vezetői a westminsteri parlamenti választási kudarca nyomán tértek észhez és alakítottak együtt kormányt.
Szombat délután ismét "történelmi" esemény tanúi voltak a belfastiak, amikor kerek három év után először ült össze a stormonti parlament. 2017. januárjában a nacionalista Sinn Féin egyik meghatározó személyisége, Martin McGuinness volt az, aki különböző nézeteltérésekre, köztük egy zöld projekttel kapcsolatos állítólagos visszaélésekre hivatkozva lemondott miniszterelnök-helyettesi pozíciójáról és ezzel össze is omlott a helyi kormány. Az azóta eltelt időszakban Ulstert közvetlenül Westminsterből irányították. Számos határidő-hosszabbítás és többszöri brit-ír kormányfői kezdeményezés után az elmúlt héten áttörésre került sor a legnagyobb katolikus formáció, a Sinn Féin és a protestáns koronahű Demokratikus Unionista Párt között. A szombaton megalakult részleges autonóm kormány feje Arlene Foster, a DUP első számú vezetője, míg helyettese a Sinn Féin második embere, Michelle O'Neill lett. Az 1998-as nagypénteki egyezmény nyomán létrejött "normál üzletmenet" visszaállítása kapcsán Arlene Foster "óriási megtiszteltetésnek" nevezte, hogy visszakapta pozícióját. Hozzátette, hogy a "múlt megítélésében soha nem fog egyetérteni a Sinn Féinnel, de a zavargások idejének sok szenvedése után Stormontnak előre kell lépnie és megmutatnia, a két közösség együttesen erősebb és mindenki érdekeit tudja képviselni". Az ír egység megvalósításáért küzdő Sinn Féin nevében Michelle O'Neill kifejtette, hogy mindent meg kell tenni a bizalom visszanyeréséért, az egészségügy és az oktatás színvonalának emelése és a foglalkoztatottság növelése terén. A két közösség kompromisszumokon alapuló együttműködését segíti az a tény, hogy egyformán rosszul szerepeltek a decemberi parlamenti választáson. A DUP a tízből két képviselői helyet bukott, korábbi frakcióvezetője Nigel Dodds is elvesztette mandátumát. A Konzervatív Párt fölényes győzelmét követően már nincs szüksége a DUP támogatására. 2017-es szereplésükkel összehasonlítva az unionisták a szavazók 5,4, míg a Sinn Féin 6,7 százalékuk rokonszenvétől esett el. Az északír pártok közötti viszály enyhítésében segített, hogy Westminster a megállapodáshoz kötötte a tartománynak nyújtott jelentős pénzügyi segítség folyósítását. Mind Boris Johnson brit, mind Leo Varadkar ír kormányfő "történelminek" nevezte a hatalommegosztásra épülő végrehajtó intézmény újraéledését. Megszólalt Bill Clinton is, akinek 1998-ban meghatározó szerepe volt a megegyezés létrejöttében. A volt amerikai elnök Twitter-üzenetben jelezte: "mélyen a lelkén viseli az északírek sorsát". Clinton beavatkozott a brit politikába, amikor reményét fejezte ki, hogy a "Brexit tiszteletben fogja tartani a nagypénteki megállapodást". Az elmúlt napokban Harry herceg és Meghan, Sussex hercegnéjének drámai bejelentése a királyi család hivatalos funkcióiból való részleges visszavonulásukról ellopta a reflektorfényt az igazi kilépési sztoritól, a január 31-én éjfélkor esedékes Brexitről. Az indokoltnál talán kevesebb figyelmet kapott, hogy az alsóházi képviselők 99 fős többséggel hagyták jóvá Brüsszel és Boris Johnson megállapodását, jóváhagyásra továbbítva a Lordok Házába. A közelgő királyi szentesítés után megkezdődhet a kilépési egyeztetések második szakasza. A Brexitre ráállított "háborús kabinet" a következő két hétben véglegesíti az Egyesült Királyság tárgyalási pozícióját és prioritásait. Mint ismert, a kormányfő kizárta annak lehetőségét, hogy az alkudozások elhúzódása esetén meghosszabbítsa az ez év december végéig tartó átmeneti időszakot. Ahogy a The Sunday Times politikai főszerkesztője, Tim Shipman tréfálkozva írja, az egyetlen "kiterjesztési" eshetőség a kocsmák január 31-én éjfélig való nyitvatartásának engedélyezése, hogy a brit állampolgárok emelkedett hangulatban köszönthessék a 47 éves EU-tagság befejeződését. Az ikonikus pillanatot követően alapos átrendeződés várható a Whitehallban a Kilépési Minisztérium megszűnésével, a Külügy- és Nemzetközösségi, illetve a Nemzetközi Fejlesztési Minisztérium összevonásával, esetleg a kereskedelmi tárcák átrendezésével. A 2016. június 23-án 62 százalékos arányban az Unióban maradásra szavazott Skócia érthetően kevéssé várja január végét. Szombaton rendkívül zord időjárási körülményekkel dacolva sok tízezer ember vett részt a Glasgowban az All Under One Banner (Egy zászló alatt) elnevezésű szervezet függetlenségi felvonulásán. A Skót Nemzeti Párt kiemelkedő választási eredményére (59 lehetséges mandátumból 48 megszerzése) építve a tartományban felerősödtek az önállósodási törekvések. Boris Johnson első menetben visszautasította a hollyroodi kormány feje, Nicola Sturgeon hivatalos kérelmét egy újabb népszavazás kiírására. Az indok, hogy a 2014-es, az egység mellett döntött referendumot egy nemzedék szándéknyilatkozatának tekinti.