Dunakeszi;

Emeletes KISS-motorvonat gyártása Dunakeszin

- A magyar kormány az oroszoknak akarja eladni a gyárat, de a munkások keresztbe tehetnek a sokmilliárdos üzletnek

A Dunakeszi Járműjavító Kft. dolgozói egyszerűen kiálltak a jogaikért.

Tavaly májusban határozatban rögzítette a kormány, hogy a TMH Hungary Invest Zrt. számára kell eladni a Dunakeszi Járműjavító Kft. üzletrészeinek állami kézben lévő 90 százalékát, és a gyár mintegy 27 hektáros területét. Azonban a 24.hu szerint az üzlet most megakadt. A lap emlékeztet:

a TMH Hungary Invest Zrt. a legnagyobb orosz, állami tulajdonú vasúti járműgyártó, a Transzmasholding magyar leányvállalata, a magyar kormányhatározatban az szerepel, hogy „versenyeztetés mellőzésével” kell lezavarni az értékesítést.

A járműjavító 27 hektáros területe Dunakeszi kellős közepén található, ingatlanfejlesztésre is bomba üzlet. A hangsúly azonban inkább azon van, hogy az orosz vevővel való együttműködés hatalmas megrendelést hozhat, ha hinni lehet a Transzmasholdingnak, és az egyiptomi állami vasúttársaság valóban megrendel 1300 vasúti kocsit, amelyeknek gyártásában részt vehetne a magyar cég. Legutóbb bő egy hónapja közölték hivatalosan, az MTI-n keresztül, hogy a Transzmasholdingnak adja el a magyar állam a Dunakeszi Járműjavító Kft.-ben lévő részesedését.

Még karácsony előtt alá is írták az erről szóló megállapodást az állami tulajdonosok, az ügylet azonban még nem zárult le, ugyanis a lap információi szerint nem sikerült megegyezni a cégben összesen 10 százalékot birtokló kistulajdonosokkal.

Emeletes KISS-motorvonat gördül ki a Dunakeszi Járműjavító gyárából

Múlt kedden, a Dunakeszi Járműjavító Kft. közgyűlésén az állami többségi tulajdonos társaságiszerződés-módosítást kezdeményezett. Ehhez a jelenlegi szabály szerint a tulajdonosi szavazatok 100 százaléka szükséges, de a kistulajdonosok felháborodtak a módosító javaslaton, és nem szavazták meg azt.

A magyar államnak a javaslattal pont az lett volna a célja, hogy a társasági szerződés módosításához ne legyen szükség a szavazatok 100 százalékára, így a 10 százaléknyi kistulajdonos nem tudna élni vétójogával.

Vétójog nélkül nyilván kényelmesebb pozícióban vehetné át az új tulajdonos a céget, és a 24.hu úgy tudja, ez az üzletkötés egyik feltétele is. A lap szerint a kistulajdonosok és a dolgozók csak azt kérik, hogy a privatizáció során tartsák be a vonatkozó jogszabályokat. Az állami vagyonról szóló törvény szerint ugyanis

  • egy állami többségi tulajdonú társaság eladásakor kedvezményes tulajdonszerzést kell felajánlani a dolgozóknak;

  • ezt ki lehet váltani azzal, hogy a befektető szerződéses kötelezettséget vállal a dolgozók további foglalkoztatására, helyzetük javítására.

Ilyen elemekről azonban az eladók nem tájékoztatták sem a kistulajdonosokat, sem a gyárban működő szakszervezeteket, vagyis az eladás a tulajdonos-dolgozóknak annyit se hozna, mint ami törvény szerint járna, sőt a vétójoguk is odaveszne. A dolgozók a nehezen elért eredményeket, és az eddig munkát adó megrendelést féltik.

A Dunakeszi Járműjavító Kft. az utóbbi időben növelte az árbevételét, és némi nyereséget is fel tudott mutatni: az Opten adatbázisa szerint 2018-ban 8,3 milliárd forint árbevételt ért el, ami jóval meghaladta a megelőző év 6 milliárd forintos forgalmát, az adózott eredmény ugyanezekben az években 19 millió, illetve 59 millió forint volt.

A korábbinál jóval alacsonyabb ajánlatokkal rukkoltak elő idén a cégek, a szakszervezetek küzdelmes időszak elé néznek. A dolgozók a százalékok helyett inkább fix emelést kérnek.