Saját szakszervezetet gründolna a Coop – Megtévesztő levéllel csábítják a dolgozókat

Publikálás dátuma
2020.01.13. 11:08

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Félrevezető levéllel próbálja átlépésre buzdítani a Coop-dolgozókat egy még be sem jegyzett szakszervezet. Minden arra utal: maga a Coop próbál egy simulékonyabb szakszervezetet létrehozni.
Áll a bál a Coop-dolgozók körében: egy magát Hazai Kereskedelemben Dolgozók Szakszervezete (HKDSZ) néven hirdető szervezet ugyanis olyan levelet küldött körbe nekik, amelyben azt írja, a jelenleg működő szakszervezet átalakult, ezért lépjenek be hozzájuk. A lapunk birtokába jutott levél fejléce szerint az új szakszervezet címe megegyezik a Coop Hungary Zrt. székhelyével, és az e-mailcíme is coop.hu-ra végződik. A levelet egyébként névvel nem írták alá, csak annyit írtak: a HKDSZ elnöksége. Csakhogy a Coop-dolgozók érdekeit jelenleg képviselő Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) egyáltalán nem alakult át, így kilépni sem kellene onnan, a HKDSZ pedig egyelőre nincs bejegyezve a bíróságon. A háttérben valószínűleg az áll, hogy a bolthálózat egy simulékonyabb szakszervezetet szeretne létrehozni – saját magának. Ennek a véleményének adott hangot egy dunántúli Coop vállalat zárt Facebook-csoportjában az egyik dolgozó is, aki szerint „bűzlik az egész dolog”.
„Csak nekem gyanús, hogy ez az állítólagos új szakszervezet a levél fejléce szerint ugyanarra a címre van bejegyezve, mint a Coop Hungary, és az e-mail címe is szakszervezet@coop.hu?” – fogalmaz. Szerinte a cégvezetők is kaptak levelet, miszerint minden dolgozót át kell léptetni ebbe az új szakszervezetbe. „Ezek ki akarnak léptetni minket a külsősből, és be akarnak kényszeríteni a saját sz…ba”. „A nagyfejűek kitalálták, hogy jobb lesz nekik egy saját szakszervezet, aki mindenbe belemegy és mindent aláír” – fogalmaz, azt ajánlva a dolgozóknak, senki ne lépjen át az új szakszervezetbe, mert nagyon rosszul fog járni. A Coop vállalatok vezetőinek írt levelében a HKDSZ elnöksége aláírással (de név nélkül) kiküldött levél arról is tájékoztat, hogy az új szakszervezet már közel 2 ezer taggal kezdte meg munkáját, és abban kérik a vezetők segítségét, hogy levelüket juttassák el cégnél jelenleg működő helyi szakszervezeti vezetőknek. A fenti levelekkel kapcsolatban megkerestük Karsai Zoltánt, a KASZ elnökét is, aki megerősítette: valóban kaptak átlépésre buzdító levelet a coopos dolgozók. Emiatt a KASZ jogi lépéseket tesz, hiszen szakszervezetük egyáltalán nem alakul át, tehát a levél megtévesztő állítással igyekszik rávenni a dolgozókat az átlépésre. A levél ugyan konkrétan nem nevezi meg a KASZ-t, de nyilvánvalóan rájuk utalnak, hiszen ők működnek jelenleg a Coop-boltoknál.    Karsai Zoltán szerint a háttérben az állhat, hogy a KASZ októberben egy olyan döntést hozott, miszerint a kollektív szerződéseket a helyi tisztségviselők ezentúl nem írhatják alá, arra csak az elnök, illetve az alelnök jogosult. Erre azért volt szükség, mert a cégvezetők egyre több helyen igyekeznek nyomást gyakorolni a helyi szakszervezeti vezetőkre annak érdekében, hogy a dolgozók számára hátrányos kollektív szerződéseket is írják alá. Mivel ezek a helyi tisztségviselők ott dolgoznak, könnyű őket lelkileg is presszionálni, hiába illeti meg őket törvényi védelem szakszervezeti tisztségük okán.
A Pécsett és környékén érdekelt Mecsek Fűszért például tavaly azt szerette volna belevenni a kollektív szerződésbe, hogy a leltárhiányt bruttó értéken fizessék meg a dolgozók. Pedig ha egy csokit ellopnak, akkor az után az áfát nem kell megfizetni, vagyis a dolgozókon még 27 százalékot keresett volna a bolt egy-egy lopás esetén – említ egy példát a „jéghegy csúcsaként” Karsai Zoltán. A KASZ azonban ebbe nem ment bele, és végül sikerült is megegyezni a vezetőséggel, így végül a dolgozók számára is kedvező kollektív szerződést kötöttek. Ha a cégnek a saját szája íze szerint működő szakszervezete van, akkor az ilyen, a dolgozók számára egyértelműen hátrányos kollektív szerződéseket egyszerűen aláíratják velük – fogalmazott Karsai Zoltán. A KASZ elnöke ugyanakkor azt is hangsúlyozta: a fenti levelek szétküldését követően több coopos cégvezető is megkereste, és jelezte: nem kíván ilyesmiben részt venni és továbbra is a KASZ-szal szeretne együttműködni. A Coop boltjai főleg vidéken működnek, a teljes Coop-csoportnál mintegy 30 ezer munkavállaló dolgozik, közülük a KASZ mintegy 12 ezret képvisel. Karsai Zoltán szerint a HKDSZ levelében emlegetett 2 ezer tag is valójában hozzájuk tartozik, csak az egyik helyi tisztségviselőjük lépett át, de az nem jelenti azt, hogy a tagok is automatikusan átlépnének vele.  Keressük az ügyben a Coop-ot is, valamint elküldtük kérdéseinket a HKDSZ e-mail címére is, amint válaszolnak, frissítjük cikkünket.
Szerző
Frissítve: 2020.01.13. 12:52

A magyar kormány az oroszoknak akarja eladni a gyárat, de a munkások keresztbe tehetnek a sokmilliárdos üzletnek

Publikálás dátuma
2020.01.13. 09:04
Emeletes KISS-motorvonat gyártása Dunakeszin
Fotó: Erdős Dénes
A Dunakeszi Járműjavító Kft. dolgozói egyszerűen kiálltak a jogaikért.
Tavaly májusban határozatban rögzítette a kormány, hogy a TMH Hungary Invest Zrt. számára kell eladni a Dunakeszi Járműjavító Kft. üzletrészeinek állami kézben lévő 90 százalékát, és a gyár mintegy 27 hektáros területét. Azonban a 24.hu szerint az üzlet most megakadt. A lap emlékeztet:
a TMH Hungary Invest Zrt. a legnagyobb orosz, állami tulajdonú vasúti járműgyártó, a Transzmasholding magyar leányvállalata, a magyar kormányhatározatban az szerepel, hogy „versenyeztetés mellőzésével” kell lezavarni az értékesítést.

A járműjavító 27 hektáros területe Dunakeszi kellős közepén található, ingatlanfejlesztésre is bomba üzlet. A hangsúly azonban inkább azon van, hogy az orosz vevővel való együttműködés hatalmas megrendelést hozhat, ha hinni lehet a Transzmasholdingnak, és az egyiptomi állami vasúttársaság valóban megrendel 1300 vasúti kocsit, amelyeknek gyártásában részt vehetne a magyar cég. Legutóbb bő egy hónapja közölték hivatalosan, az MTI-n keresztül, hogy a Transzmasholdingnak adja el a magyar állam a Dunakeszi Járműjavító Kft.-ben lévő részesedését. Még karácsony előtt alá is írták az erről szóló megállapodást az állami tulajdonosok, az ügylet azonban még nem zárult le, ugyanis a lap információi szerint nem sikerült megegyezni a cégben összesen 10 százalékot birtokló kistulajdonosokkal.
Emeletes KISS-motorvonat gördül ki a Dunakeszi Járműjavító gyárából
Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Múlt kedden, a Dunakeszi Járműjavító Kft. közgyűlésén az állami többségi tulajdonos társaságiszerződés-módosítást kezdeményezett. Ehhez a jelenlegi szabály szerint a tulajdonosi szavazatok 100 százaléka szükséges, de a kistulajdonosok felháborodtak a módosító javaslaton, és nem szavazták meg azt.
A magyar államnak a javaslattal pont az lett volna a célja, hogy a társasági szerződés módosításához ne legyen szükség a szavazatok 100 százalékára, így a 10 százaléknyi kistulajdonos nem tudna élni vétójogával.

Vétójog nélkül nyilván kényelmesebb pozícióban vehetné át az új tulajdonos a céget, és a 24.hu úgy tudja, ez az üzletkötés egyik feltétele is. A lap szerint a kistulajdonosok és a dolgozók csak azt kérik, hogy a privatizáció során tartsák be a vonatkozó jogszabályokat. Az állami vagyonról szóló törvény szerint ugyanis
  • egy állami többségi tulajdonú társaság eladásakor kedvezményes tulajdonszerzést kell felajánlani a dolgozóknak;
  • ezt ki lehet váltani azzal, hogy a befektető szerződéses kötelezettséget vállal a dolgozók további foglalkoztatására, helyzetük javítására.
Ilyen elemekről azonban az eladók nem tájékoztatták sem a kistulajdonosokat, sem a gyárban működő szakszervezeteket, vagyis az eladás a tulajdonos-dolgozóknak annyit se hozna, mint ami törvény szerint járna, sőt a vétójoguk is odaveszne. A dolgozók a nehezen elért eredményeket, és az eddig munkát adó megrendelést féltik. A Dunakeszi Járműjavító Kft. az utóbbi időben növelte az árbevételét, és némi nyereséget is fel tudott mutatni: az Opten adatbázisa szerint 2018-ban 8,3 milliárd forint árbevételt ért el, ami jóval meghaladta a megelőző év 6 milliárd forintos forgalmát, az adózott eredmény ugyanezekben az években 19 millió, illetve 59 millió forint volt.
Szerző
Témák
Dunakeszi

333,79 forinton az euró

Publikálás dátuma
2020.01.13. 08:28
Illusztráció: Shutterstock
Erősödött kissé a forint hétfő reggelre a főbb devizákkal szemben a nemzetközi devizakereskedelemben.
Az eurót hétfőn reggel 333,79 forinton jegyezték, kissé alacsonyabban a péntek esti 333,94 forintnál. A forint pénteken idei leggyengébb árfolyamát érte el 334,17 forintos eurójegyzésen.
A dollár jegyzése a péntek esti 300,27 forintról 299,98 forintra csökkent hétfő reggelre, a svájci franké pedig 308,74 forintról 308,25-re.
Szerző