A két pápa című filmnek köszönhetően manapság különösképpen előtérbe került az a kérdés, milyen a visszavonult emeritus pápa, XVI. Benedek és Ferenc viszonya?
A német származású egyházfőnek ugyan kijárna a „szentatya”, vagy „őszentsége” megszólítás, ő azonban – mint a Frankfurter Allgemeine Zeitung egy beszámolója írta – azt kéri, Benedek atyának nevezzék. Röviddel Ferenc megválasztása után, 2013. március 23-án Castel Gandolfóban találkozott egymással a két – mondjuk így – egyházfő. Több mint hét évszázad után volt példa ehhez hasonlóra. Ami azonban ennél is sokkal fontosabb: XVI. Benedek teljes engedelmességet ígért utódának.
A bajor emeritus pápa visszavonultan élt azóta is a számára átépített vatikáni Mater Ecclesiae kolostorban, nagy feltűnést keltett, amikor 2014-ben, a milánói Corriere della Serának interjút adott. Nagyon ritkán beszélt a nyilvánosság előtt, 2018 júliusában egy belső használatra szánt szöveggel jelentkezett, amelyben a zsidóság és a kereszténység kapcsolatáról elmélkedett. Visszavonulása óta a legnagyobb figyelmet – és meghökkenést – egy 2019 februárjában, a helyi püspöki konferenciák elnökeinek találkozójára írt munkája keltette, amelyet néhány hónappal később, Ferenc pápa jóváhagyásával hoztak nyilvánosságra. Ebben a 68-as mozgalmakat is kárhoztatta a mai világ erkölcsi romlásáért, közvetve pedig a papok által elkövetett pedofil bűncselekményeket is erre vezette vissza. A papi szemináriumokban homoszexuális klubok jönnek létre, amelyek „többé kevésbé nyíltan lépnek fel és megváltoztatják a légkört az adott intézményekben”. A szöveg katolikus teológusok körében is visszatetszést keltett. Gerhard Ludwig Müller, a Hittani Kongregáció korábbi prefektusa, Ferenc pápa egyik legkitartóbb bírálója, ezzel szemben megvédte a munkát, amelyet az egyház mai bizalmi válsága egyik legátfogóbb elemzésének nevezett. Hónapokkal később Benedek is megszólalt, mint mondta, rosszul értelmezték szavait.
Előfordult tehát, ha nem is sokszor, hogy az emeritus pápa nyíltan állást foglalt a társadalmat érintő, illetve teológiai kérdésekben. Az azonban mindenképpen váratlan, hogy ezúttal, ha közvetetten is, utóda tervezett intézkedéseit bírálta. „Nem maradhatok csendben” – írta az őskonzervatívnak tartott Robert Sarah guineai kuriális bíborossal együtt írt könyvében, amelyből a Le Figaro francia lap közölt részleteket. Mint írta, a katolikus egyház nem hagyhatja, hogy a rossz beidegződések, a teátrális megnyilvánulások, a hazugságok, a népszerű trend sugallta hamis állítások befolyásolják; mindazon áramlatok, amelyek „értéktelennek akarják beállítani” a cölibátust. Mint fogalmazott, még a papokat is megzavarják azok a megnyilvánulások, amelyek megkérdőjelezik a papi nőtlenség intézményét. XVI. Benedek szerint a cölibátusnak immár több száz éves hagyománya van a katolikus egyházban, és kiemelten fontos, mert lehetővé teszi, hogy a papok a feladataikra koncentrálhassanak. A 92 éves visszavonult egyházfő szerint „lehetetlen párhuzamosan teljesíteni mindkét hivatást”, azaz aki házas kapcsolatban él, nem tudja ellátni megfelelően papi hivatását. A házasság ugyanis a „férfi teljességét” igényli, s ugyanez igaz a papságra is.
Az ügy hátterében a tavalyi pánamazonasi szinódus áll, egyúttal Ferenc pápának az a törekvése, hogy a súlyos paphiány által sújtott amazonasi régióban nős papok felszentelésével oldják meg a kínzó paphiányt. A szinódust októberben, három héten át rendezték meg a Vatikánban, s a jelenlévők szerint valóban őszinte viták jellemezték. A szinódusra készült munkadokumentum nagy felháborodást váltott ki konzervatív körökben, mert javaslatok között szerepelt, hogy az amazóniai régióban pappá szentelhessenek olyan családos férfiakat, akik „erkölcsösségéhez nem férhet kétség”. Ezt szakszóval „viri probatinak” nevezik. Ez egyfajta első, óvatos lépés lenne a cölibátus eltörlése felé – értékeltek szakértők.
A konzervatív főpapok, köztük Gerhard Ludwig Müller, a Hittani Kongregáció volt német prefektusa, illetve Raymond Leo Burke, az egyház legfelsőbb bíróságának egykori prefektusa a szinódus előtt és alatta is élesen bírálták a terveket. A pánamazóniai egyházi szervezet, a Repam ezzel szemben akkor úgy vélte, elérkezett az idő arra: enyhítsék a cölibátussal kapcsolatos előírásokat. A szervezet új utakat követelt a lelkipásztori szolgálatban. A pápa a szinódust lezáró beszédében kijelentette, a szinódus megmutatta, hogy reformokra van szükség. A záródokumentumban ugyan végül nem szerepelt a viri probati kifejezés, az azonban igen, hogy a házas diakónusokat is pappá szentelhessenek. Mint a szöveg írta, „nagyra becsüljük a cölibátust Isten adományaként és arra kérjük a hivatást választókat, hogy a papi nőtlenség szellemében éljenek”, ugyanakkor a dokumentum rámutat, a különbözőségek nem fenyegetik az egyház egységét, éppen színesítik azt, másszóval a dokumentum szerint az eltérő vélemények nem vezetnek egyházszakadáshoz.
A paphiány miatt lehetővé kell tenni a helyi közösség által elismert férfiak pappá szentelését – írta a dokumentum -, akik „állandó és gyümölcsöző diakonátust is magukénak mondhatnak”. Így a pappá szenteltek az Amazonas vidékén hirdethetik az Igét és szentségeket is kiszolgáltathatnak. A záródokumentum csak tanácsot ad a pápának, nem kötelezi őt semmire.
Mint Ferenc pápa október végén elmondta, „tervei szerint” 2019 végéig írja meg a szinódus határozatai alapján készülő értekezését. Ez azonban mindez idáig nem történt meg, vagy legalábbis nyilvánosságra nem hozták. Az emeritus pápa megnyilvánulása adja meg a választ arra, miért nem. Ferenc nyilvánvalóan óriási ellenállásba ütközik a Vatikánban, s a konzervatív csoportok mindent elkövetnek azért, hogy megakadályozzák elképzeléseinek megvalósulását.
Az azonban mindenképpen új, hogy ebbe a küzdelembe XVI. Benedek emeritus pápa személyesen is bekapcsolódik, s a jelenlegi egyházfő törekvéseivel szemben foglal állást. A Vatikán kérdéseivel foglalkozó olasz újságíró, Ioacopo Scaramuzzi a Twitteren azt írta, így nagyon nehéz lesz a „kohabitáció” kettejük között úgy, hogy Benedek pápa nem tartja magát az ígéretéhez, nem vonul vissza és nem engedelmeskedik.
A bajor rádió stábja múlt héten Benedek pápánál járt látogatóban. Az emeritus egyházfő akkor azt mondta, élete végén jár, s annyira kötődik szűkebb pátriájához, Bajorországhoz, hogy legszívesebben itt várná meg, amíg magához szólítja az Úr. (Marktl am Innben született és élete jelentős részét is a tartományban töltötte el.) Talán Ferenc pápának is az lenne a legjobb, ha élete hátralévő éveire visszatérne szülőhazájába…
