Benedek atya lázadása - Vége az ex-pápa engedelmességének

Publikálás dátuma
2020.01.13. 19:52

Fotó: HANDOUT / AFP
Bírálta az emeritus egyházfő utóda, Ferenc terveit a cölibátus enyhítéséről. Ezzel mindenképpen új szakasz kezdődik a pápa elleni támadásokat illetően.
A két pápa című filmnek köszönhetően manapság különösképpen előtérbe került az a kérdés, milyen a visszavonult emeritus pápa, XVI. Benedek és Ferenc viszonya? A német származású egyházfőnek ugyan kijárna a „szentatya”, vagy „őszentsége” megszólítás, ő azonban – mint a Frankfurter Allgemeine Zeitung egy beszámolója írta – azt kéri, Benedek atyának nevezzék. Röviddel Ferenc megválasztása után, 2013. március 23-án Castel Gandolfóban találkozott egymással a két – mondjuk így – egyházfő. Több mint hét évszázad után volt példa ehhez hasonlóra. Ami azonban ennél is sokkal fontosabb: XVI. Benedek teljes engedelmességet ígért utódának. A bajor emeritus pápa visszavonultan élt azóta is a számára átépített vatikáni Mater Ecclesiae kolostorban, nagy feltűnést keltett, amikor 2014-ben, a milánói Corriere della Serának interjút adott. Nagyon ritkán beszélt a nyilvánosság előtt, 2018 júliusában egy belső használatra szánt szöveggel jelentkezett, amelyben a zsidóság és a kereszténység kapcsolatáról elmélkedett. Visszavonulása óta a legnagyobb figyelmet – és meghökkenést – egy 2019 februárjában, a helyi püspöki konferenciák elnökeinek találkozójára írt munkája keltette, amelyet néhány hónappal később, Ferenc pápa jóváhagyásával hoztak nyilvánosságra. Ebben a 68-as mozgalmakat is kárhoztatta a mai világ erkölcsi romlásáért, közvetve pedig a papok által elkövetett pedofil bűncselekményeket is erre vezette vissza. A papi szemináriumokban homoszexuális klubok jönnek létre, amelyek „többé kevésbé nyíltan lépnek fel és megváltoztatják a légkört az adott intézményekben”. A szöveg katolikus teológusok körében is visszatetszést keltett. Gerhard Ludwig Müller, a Hittani Kongregáció korábbi prefektusa, Ferenc pápa egyik legkitartóbb bírálója, ezzel szemben megvédte a munkát, amelyet az egyház mai bizalmi válsága egyik legátfogóbb elemzésének nevezett. Hónapokkal később Benedek is megszólalt, mint mondta, rosszul értelmezték szavait. 
Előfordult tehát, ha nem is sokszor, hogy az emeritus pápa nyíltan állást foglalt a társadalmat érintő, illetve teológiai kérdésekben. Az azonban mindenképpen váratlan, hogy ezúttal, ha közvetetten is, utóda tervezett intézkedéseit bírálta. „Nem maradhatok csendben” – írta az őskonzervatívnak tartott Robert Sarah guineai kuriális bíborossal együtt írt könyvében, amelyből a Le Figaro francia lap közölt részleteket. Mint írta, a katolikus egyház nem hagyhatja, hogy a rossz beidegződések, a teátrális megnyilvánulások, a hazugságok, a népszerű trend sugallta hamis állítások befolyásolják; mindazon áramlatok, amelyek „értéktelennek akarják beállítani” a cölibátust. Mint fogalmazott, még a papokat is megzavarják azok a megnyilvánulások, amelyek megkérdőjelezik a papi nőtlenség intézményét. XVI. Benedek szerint a cölibátusnak immár több száz éves hagyománya van a katolikus egyházban, és kiemelten fontos, mert lehetővé teszi, hogy a papok a feladataikra koncentrálhassanak. A 92 éves visszavonult egyházfő szerint „lehetetlen párhuzamosan teljesíteni mindkét hivatást”, azaz aki házas kapcsolatban él, nem tudja ellátni megfelelően papi hivatását. A házasság ugyanis a „férfi teljességét” igényli, s ugyanez igaz a papságra is. Az ügy hátterében a tavalyi pánamazonasi szinódus áll, egyúttal Ferenc pápának az a törekvése, hogy a súlyos paphiány által sújtott amazonasi régióban nős papok felszentelésével oldják meg a kínzó paphiányt. A szinódust októberben, három héten át rendezték meg a Vatikánban, s a jelenlévők szerint valóban őszinte viták jellemezték. A szinódusra készült munkadokumentum nagy felháborodást váltott ki konzervatív körökben, mert javaslatok között szerepelt, hogy az amazóniai régióban pappá szentelhessenek olyan családos férfiakat, akik „erkölcsösségéhez nem férhet kétség”. Ezt szakszóval „viri probatinak” nevezik. Ez egyfajta első, óvatos lépés lenne a cölibátus eltörlése felé – értékeltek szakértők.
A konzervatív főpapok, köztük Gerhard Ludwig Müller, a Hittani Kongregáció volt német prefektusa, illetve Raymond Leo Burke, az egyház legfelsőbb bíróságának egykori prefektusa a szinódus előtt és alatta is élesen bírálták a terveket. A pánamazóniai egyházi szervezet, a Repam ezzel szemben akkor úgy vélte, elérkezett az idő arra: enyhítsék a cölibátussal kapcsolatos előírásokat. A szervezet új utakat követelt a lelkipásztori szolgálatban. A pápa a szinódust lezáró beszédében kijelentette, a szinódus megmutatta, hogy reformokra van szükség. A záródokumentumban ugyan végül nem szerepelt a viri probati kifejezés, az azonban igen, hogy a házas diakónusokat is pappá szentelhessenek. Mint a szöveg írta, „nagyra becsüljük a cölibátust Isten adományaként és arra kérjük a hivatást választókat, hogy a papi nőtlenség szellemében éljenek”, ugyanakkor a dokumentum rámutat, a különbözőségek nem fenyegetik az egyház egységét, éppen színesítik azt, másszóval a dokumentum szerint az eltérő vélemények nem vezetnek egyházszakadáshoz. A paphiány miatt lehetővé kell tenni a helyi közösség által elismert férfiak pappá szentelését – írta a dokumentum -, akik „állandó és gyümölcsöző diakonátust is magukénak mondhatnak”. Így a pappá szenteltek az Amazonas vidékén hirdethetik az Igét és szentségeket is kiszolgáltathatnak. A záródokumentum csak tanácsot ad a pápának, nem kötelezi őt semmire. Mint Ferenc pápa október végén elmondta, „tervei szerint” 2019 végéig írja meg a szinódus határozatai alapján készülő értekezését. Ez azonban mindez idáig nem történt meg, vagy legalábbis nyilvánosságra nem hozták. Az emeritus pápa megnyilvánulása adja meg a választ arra, miért nem. Ferenc nyilvánvalóan óriási ellenállásba ütközik a Vatikánban, s a konzervatív csoportok mindent elkövetnek azért, hogy megakadályozzák elképzeléseinek megvalósulását.
Az azonban mindenképpen új, hogy ebbe a küzdelembe XVI. Benedek emeritus pápa személyesen is bekapcsolódik, s a jelenlegi egyházfő törekvéseivel szemben foglal állást. A Vatikán kérdéseivel foglalkozó olasz újságíró, Ioacopo Scaramuzzi a Twitteren azt írta, így nagyon nehéz lesz a „kohabitáció” kettejük között úgy, hogy Benedek pápa nem tartja magát az ígéretéhez, nem vonul vissza és nem engedelmeskedik. A bajor rádió stábja múlt héten Benedek pápánál járt látogatóban. Az emeritus egyházfő akkor azt mondta, élete végén jár, s annyira kötődik szűkebb pátriájához, Bajorországhoz, hogy legszívesebben itt várná meg, amíg magához szólítja az Úr. (Marktl am Innben született és élete jelentős részét is a tartományban töltötte el.) Talán Ferenc pápának is az lenne a legjobb, ha élete hátralévő éveire visszatérne szülőhazájába…
Gerhard Ludwig Müller
Fotó: Andreas Arnold / AFP

Nem kímélik Ferencet „Ratzinger bíborosai”

Ha a XVI. Benedek könyvében található intelmeket olvassuk, óhatatlanul is a közte és Ferenc pápa között zajló, A két pápa című filmben elhangzott fiktív beszélgetés elevenedhet meg a szemünk előtt. Így, ebben a formában ugyan aligha cserélhették ki érveiket, ettől függetlenül most is látatjuk azt, milyen ideológiai különbségek vannak közöttük. Ráadásul ez a küzdelem már évek óta zajlik Ferenc és elődjének körei között. Azzal azonban, hogy Benedek személyesen foglal állást egy bizonyos kérdésben, az ő álláspontját képviselők még nagyobb vehemenciával támadhatják Ferenc pápa intézkedéseit. Ha végignézzük, kik az argentin egyházfő legnagyobb kritikusai, megállapíthatjuk, mindannyian XVI. Benedek pápasága alatt töltöttek be fontos tisztségeket. Közülük a legismertebb és legbefolyásosabb Gerhard Ludwig Müller, a Hittani Kongregáció volt prefektusa, akit még XVI. Benedek nevezett ki a tisztségre 2012-ben és Ferenc alatt szűnt meg a megbízatása 2017-ben. Engedelmességgel aligha vádolható. Tavaly év elején tette közzé teológiai kiáltványát, amelyben úgy vélte, teológiai kérdésekben egyre nagyobb zavar tapasztalható. Szerinte az egyház tanítóhivatalának az a feladata, hogy megvédje a híveket azoktól a befolyásoktól, amelyek hitüket gyengítik. Megvédte a papi nőtlenség intézményét. Hangoztatta, hogy az elváltak és újraházasodottak, illetve a nem katolikus vallásúak nem részesülhetnek az oltáriszentségben. Keményen bírálta a pápa irányvonalát egy másik német főpap, Walter Brandmüller, akit XVI. Benedek 2009-ben kreált bíborossá, valamint az amerikai Raymond Leo Burke, aki ugyancsak a bajor pápának köszönheti kardinálissá való kinevezését, ráadásul 2008-ban, az ő pápasága során lett a Vatikán legfőbb bírói grémiuma, az Apostoli Szignatúra prefektusa. E pozícióját már Ferenc alatt vesztette el. Brandmüller és Burke még tavaly nyáron, a pánamazonasi szinódus témáját meghatározó munkadokumentum nyilvánosságra hozatalakor tiltakoztak az eredeti tervek, tehát a nős papok tervezett pappá szentelése ellen. Az Il Giornale című lap akkor úgy fogalmazott, hogy „Ratzinger bíborosai”, azaz a XVI. Benedek által kardinálissá kreált főpapok lázadnak a terv ellen. A pápa leghevesebb bírálója azonban Carlo Maria Vigano érsek, aki szintén Benedek pápasága alatt töltött be fontos pozíciókat: 2009-ben az államtitkárságon dolgozott vezető beosztásban, majd a Szentszék az Egyesült Államokba akkreditálta apostoli nunciusként. Ő egyebek mellett eretnekséggel, illetve a papok által elkövetett bűncselekmények szőnyeg alá söprésével vádolta az egyházfőt. Ettől függetlenül teljesen valószínűtlen, hogy XVI. Benedek pápa hangolta volna össze a Ferenc elleni akciókat.

Erzsébet királynő nehéz szívvel engedi önállósodni Harry herceget

Publikálás dátuma
2020.01.13. 18:51
Harry herceg és felesége, Meghan
Fotó: Albert Nieboer / AFP
A brit uralkodó jobban örült volna, ha a herceg és felesége a királyi család „teljes munkaidőben” dolgozói tagjai maradnak.
Hozzájárult hétfőn a brit uralkodó ahhoz, hogy Harry herceg és felesége, Meghan hercegnő a jövőben önálló, a monarchiától anyagilag független családi életet éljen. Az udvar hétfő esti közleményéből azonban egyértelműen kiolvasható, hogy II. Erzsébet királynő nehéz szívvel hozta meg ezt a döntést – írja az MTI. Harry, Sussex hercege - a 94. életévében járó királynő unokája, Károly trónörökös és a néhai Diana hercegnő másodszülött fia - feleségével közös Instagram-oldalán múlt szerdán jelentette be teljesen váratlanul, hogy visszalép a brit királyi család magas rangú tagjaként eddig ellátott szerepétől.
A házaspár a közlemény szerint azon dolgozik, hogy pénzügyileg függetlenné váljon, és a jövőben idejük egy részét Észak-Amerikában akarják tölteni. Az uralkodó hétfőre családi csúcstalálkozót hívott össze kelet-angliai téli rezidenciájára, Sandringham kastélyába a helyzet megvitatására.
Az udvar hétfő esti közleménye szerint a királynő maradéktalanul támogatja Harry és Meghan terveit, de jobban szerette volna, ha a házaspár a királyi család "teljes munkaidőben dolgozó" tagja marad. A királynő bejelentésében hozzáteszi: Harry és Meghan egyértelművé tette, hogy új életüket nem kívánják közpénzből finanszírozni. Mindezek alapján megállapodás született arról, hogy a következő, átmeneti időszakban "a Sussexek" Kanadában és az Egyesült Királyságban élnek majd - áll II. Erzsébet királynő közleményében. Az uralkodó "a Sussexek" megjelöléssel arra utal, hogy Harry és Meghan a Sussex hercege, illetve hercegnője címet viseli. Feltűnő ugyanakkor, hogy a közleményben a királynő többször is egyszerűen a keresztnevükön, hivatalos hercegi és hercegnői titulusuk nélkül említi a házaspárt. A közlemény szerint Harry és Meghan bejelentésével "bonyolult helyzet állt elő", amelyet a királyi családnak meg kell oldania. II. Erzsébet királynő leszögezi ugyanakkor: azt kérte, hogy a következő napokban végleges döntés szülessen az ügyben. A brit sajtóban idézett udvari források szerint Harry a királynőt sem tájékoztatta előzetesen arról tervéről, hogy feleségével együtt visszalép a királyi családban betöltött szerepétől, és az uralkodó ezt különösen fájónak találta, mivel általános vélekedések szerint éppen Harry a kedvenc unokája. A házaspár elszántságát azonban jelzi, hogy Meghan hercegnő a múlt szerdai bejelentés másnapján már el is utazott Kanadába tavaly májusban született gyermekükkel, Archie-val, bár Harry Nagy-Britanniában maradt, hogy részt vehessen a hétfői családi megbeszélésen, amelyet a brit sajtó csak "sandringhami csúcsként" emleget. A tisztázandó kérdések közé tartozik - és erre a királynő hétfői közleménye nem tér ki -, hogy befolyásolja-e a trónöröklési sorrendet Harry és Meghan visszalépése a királyi család magas rangú tagjaként betöltött szereptől.  Harry herceg jelenleg a hatodik, fia a hetedik helyen áll a brit trónöröklési sorban. Nem ismert egyelőre az sem, hogy Harry és felesége lemond-e az Ő Királyi Fensége (His/Her Royal Highness, HRH) megszólítás hercegként, illetve hercegnőként őket megillető jogáról.         
Szerző
Frissítve: 2020.01.13. 19:49

Véres tüntetések Iránban, már az iszlám forradalom ellen is tiltakoznak

Publikálás dátuma
2020.01.13. 17:34

Fotó: STR / AFP
Egy az interneten megjelent felvétel szerint éleslőszert vethetnek be az iráni megmozdulások résztvevői ellen.
A perzsa államban már harmadik napja tartanak a megmozdulások a hatóságok ellen, mert – feltételezések szerint – el akarták tussolni, hogy az ukrán légitársaság gépét szerda hajnalban a helyi légvédelem lőtte le. A katasztrófában 176-an haltak meg, köztük sok iráni állampolgár. A hivatalos verzió szerint amikor a vallási vezető, Ali Hamenei pénteken értesült attól, nem a gép hibája, hanem az iráni légvédelem idézte elő a tragédiát, maga kérte a tények nyilvánosságra hozatalát. Az állításnak azonban sokan nem adnak hitelt. A közösségi oldalakon felbukkant felvételeken a tüntetések hátterében fegyverropogás zaja hallható. Vérző embereket is látni. Más videókon a belbiztonságiak gumibotokkal ütlegelték az embereket. Az iráni rendőrség hétfőn tagadta, hogy éleslőszert vetett volna be. A Reuters szerint a tüntetések több másik városra terjedtek rá, így Sirazra, Iszfahanra, Hamedanra. Egy a Twitteren látható felvétel szerint a tömeg azt skandálta: „Megölték az elitünket és mullahokat ültettek a helyükbe”, vagyis a tömeg már az 1979-es iszlám forradalom ellen is tüntet. A Washington Post közlése szerint több egyetemen tartottak megmozdulásokat. Ali Rabiei kormányszóvivő hétfőn tagadta, hogy el akarták volna tussolni a gép lelövésének valódi körülményeit. Mint mondta, sok bírálat érte a hatóságokat, de nem igaz az a feltételezés, hogy el akarták leplezni a valóságot. Donald Trump amerikai elnök még vasárnap a Twitteren azt írta, a rezsim ne lőjön a tüntetőkre. Ugyanakkor a müncheni biztonságpolitikai konferencia vezetője, Wolfgang Ischinger a német ZDF-nek adott interjújában óva intett a tüntetők nyílt támogatásától, mert szerinte így még inkább elmérgesedhet a helyzet. Úgy vélte, visszafogottságot kell tanúsítani. Vadim Prisztajko ukrán védelmi miniszter közlése szerint a légikatasztrófában meghalt áldozatok országai január 16-án Londonban egyeztetnek arról, milyen kártérítést követeljenek Irántól. A rezsim szinte egyik pillanatról a másikra kapcsolt támadóból védekező üzemmódba. Miután Kasszem Szulejmánival az Egyesült Államok dróntámadás révén végzett, majd Teherán az amerikai hadsereg iraki támaszpontjait támadta, fagyossá vált a viszony a két ország között. A gép lelövése részleteinek napvilágra kerülése után azonban nagy nyomás nehezedik az iráni vezetésre. Robert O'Brien amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó az Axios ügynökségnek adott interjúban egyenesen úgy vélte, nőtt az esélye annak, hogy megállapodás jöjjön létre Washington és a perzsa állam között.