Fertőzés miatt nem fogadnak új beteget az idegtudományi intézetben

Publikálás dátuma
2020.01.13. 15:35

Fotó: Wikipedia
Úgynevezett osztályos fertőzés miatt néhány osztályra nem vesznek fel beteget, és az ott ápoltak látogatását is megtiltotta az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet (OKITI). Erről maga az intézet számolt be hétfőn saját Facebook-oldalán. Mint írták: „Felvételi zárlatot és látogatási tilalmat rendeltünk el Funkcionális Idegsebészeti Osztályunkon és Neuroonkológiai Osztályunkon, valamint látogatási tilalmat rendeltünk el ezen osztályokon túl a Neurológiai Osztályunk egyik emeletén. A múlt hét végén észlelt osztályos fertőzésről a rutineljárásnak megfelelően tájékoztattuk a Nemzeti Népegészségügyi Központot, amelynél jelenleg is tart a mikrobiológiai vizsgálat. Ennek eredménye alapján oldjuk fel a következő napokban osztályaink zárlatát – amelyről betegeinket és látogatóinkat is tájékoztatjuk."  Reagált lapunknak az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet (OKITI) főigazgatója, dr. Óváry Csaba. Kérdéseinkre azt a választ kaptuk, hogy életmentő műtétek semmiképpen nem maradnak el, és remélhetően a héten feloldható lesz a korlátozás az ütemezett műtétekre is. A főigazgató válaszából kiderül: a múlt hét végén észlelt, egyelőre tisztázatlan eredetű gyomor-bélrendszeri fertőzés miatt rendeltek el felvételi zárlatot a Funkcionális Idegsebészeti és Neuroonkológiai osztályokon, valamint látogatási tilalmat ezeken túl a Neurológiai osztály II. emeletén. Az érintett osztályokon fekvő betegek az intézményi protokollnak megfelelően nem helyezhetők más intézetbe a zárlat feloldásáig és nem vihetők műtőbe, hacsak nem sürgős, életmentő beavatkozásról van szó. Az esetekről még a múlt héten tájékoztatták a Nemzeti Népegészségügyi Központot. A minták virológiai, mikrobiológiai vizsgálata még zajlik, de ha új megbetegedést nem észlelnek, és a virológiai vizsgálat rövid lappangású idejű kórokozót azonosít, akkor a korlátozást akár már csütörtökön-pénteken feloldhatják - tájékoztatott a főigazgató.
Szerző
Frissítve: 2020.01.13. 17:22

Egy évet kapott Hunvald György, de nem megy börtönbe

Publikálás dátuma
2020.01.13. 15:25
Hunvald György
Fotó: Népszava
A hűtlen kezelésért elítélt korábbi polgármestert közel 30 millió forint kifizetésére is kötelezte a bíróság.
Első fokon egy év szabadságvesztésre ítélte hétfőn Hunvald Györgyöt a Pesti Központi Kerületi Bíróság, az Erzsébetváros szocialista polgármestereként mintegy 15 éve elkövetett, több tízmilliós hűtlen kezelés miatt – írja az MTI. Mivel azonban a büntetési tételt már előzetes letartóztatása során letöltötte, Hunvaldnak nem kell a rácsok mögé vonulnia.
A volt MSZP-s politikus, korábbi parlamenti képviselő és VII. kerületi polgármester ellen több büntetőeljárás indult, és csaknem három évet töltött előzetesben. Volt olyan ügy, amelyben jogerősen felmentették, és volt olyan, amelyikben elítélték.
Az első fokon most lezárt eljárásban négy megbízási szerződés, továbbá egy szocialista politikus mobiltelefon-használata miatt kellett Hunvaldnak bíróság elő állnia, az ügyben már volt jogerős ítélet, majd perújítás is.
A bíró szóbeli indoklása szerint Hunvald György hűtlen kezelést követett el a négy megbízási szerződéssel, melyeknél nyilvánvaló, hogy nem történt érdemi munkavégzés, nem is volt erre irányuló szándék, a teljesítés igazolások pedig fiktívek volt. A kétezres évek második felében kötött szerződések közül voltak olyanok, amelyek alapján havi 300-400 ezer forintot fizettek ki éveken keresztül. A VII. kerületi önkormányzatnak ezzel az elsőfokú ítélet szerint mintegy 28 millió forint kárt okoztak. A bíróság a mobiltelefon-használat engedélyezése kapcsán ugyanakkor azt állapította meg, hogy nem történt bűncselekmény. Nyomatékos enyhítő körülménynek tekintették a rendkívüli időmúlást, amiről Hunvald György nem tehet, ugyanakkor a súlyosító körülmények között említették, hogy a vádlott a bűncselekményeket országosan ismert politikusként követte el, éveken át. 
A bíró leszögezte, hogy a történtek kapcsán nem elfogadható az a védekezés, hogy mások is csinálnak ilyet, s az sem, hogy ma már jóval nagyobb összegekről van szó a hasonló esetekben. Hunvald György az eljárás során túlnyomórészt tagadta bűnösségét.

A bíróság arra is kötelezte Hunvald Györgyöt, hogy fizessen meg mintegy 28 millió forintot és kamatait az erzsébetvárosi önkormányzatnak. Az ítélet nem jogerős – az ellen az ügyész, a vádlott és a védője is fellebbezett, így a büntetőügy másodfokon a Fővárosi Törvényszéken folytatódik majd. 
Szerző

Egyre idősebbek a pedagógusok, a pályakezdő tanárok aránya rendkívül alacsony

Publikálás dátuma
2020.01.13. 15:17
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A tanári kar öregedése minden intézményfenntartónál megfigyelhető, de az állami iskolákban dolgoznak a legkisebb arányban fiatal pedagógusok.
A 2008 és 2018 közötti időszakban átlagosan egyre idősebb pedagógusokat foglalkoztatott a közoktatási rendszer. Az 50-59 éves tanárok aránya jelentősen, 27-ről 35 százalékra nőtt, a 60 évesnél idősebb pedagógusoké pedig 2-ről 9 százalékra – olvasható a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) „A közoktatás indikátorrendszere 2019” című, frissen publikált tanulmányában. A 30 évesnél fiatalabb tanárok aránya viszont nagy mértékben csökkent, 9-ről 6 százalékra. Jelentősen csökkent a 30-39 éves korcsoport aránya is a tanárok körében, 27 százalékról 18-ra. A jelentés szerint a tanári kar öregedése minden intézményfenntartónál megfigyelhető, de az állami intézményekben dolgoznak a legkisebb arányban fiatal, 20-29 éves és 30-39 éves pedagógusok, a legnagyobb arányban pedig az alapítványi és egyéb fenntartású intézményekben. A 29 évesnél fiatalabb és a 30-39 éves pedagógusok aránya is az óvodákban volt a legnagyobb 2018-ban. A 40 év alatti pedagógusok aránya a szakközépiskolákban volt a legkisebb, 20 százalék, de a gimnáziumokban és a szakgimnáziumokban is alig haladta meg ezt az értéket, az általános iskolában pedig 24 százalék volt. A tanulmány a belépő tanárok arányának alakulását is vizsgálta (ebbe a kategóriába nemcsak a pályakezdők, hanem azok is beletartoznak, akik korábban is tanárként dolgoztak másik intézményben vagy munkakörben). 2016 után jelentősen megnőtt a tanári munkaerő-forgalom a közoktatási intézményekben (a 2016-ban megfigyelhető 2-4 százalékról 6 százaléknál is nagyobb szintre), ám a növekedés ott volt a legnagyobb (szakközépiskola, óvoda), ahol korábban viszonylag kisebb volt a belépő tanárok aránya. Ugyanakkor 2018-ra már alig voltak különbségek a belépő tanárok arányában a különböző iskolatípusok között. Az intézményfenntartók szempontjából vizsgálva elmondható, hogy az alapítványi iskolák esetében nőtt a leggyorsabban a belépők aránya 2016-2018 között, az állami iskoláknál a legkevésbé. A belépők között a jelentés külön figyelmet szentel a pályakezdőknek. A belépők arányának növekedésével szemben a pályakezdők aránya az óvodákat leszámítva nem nőtt az utolsó években, és valamennyi intézménytípusban rendkívül alacsony, 0,5-1,5 százaléknyi volt az értéke. Az intézményfenntartók szempontjából 2016-ban nem volt különbség a pályakezdők arányában, ám ezt követően az „egyéb” - például alapítványi – intézményeknél nőni kezdett, 2018-ban 2 százalék volt. A legnagyobb arányban a fővárosban dolgoznak pályakezdő pedagógusok.

Nőtt a szegregáció

Az MTA kiadványa a szegregációs index – ami az iskolai szegregáció egyik széles körben használt mutatója - változásáról is beszámolt. Kiderült: 2008-2018 között több mint tíz százalékkal nőtt a hátrányos helyzetű (hh) és a halmozottan hátrányos helyzetű (hhh), többségében roma gyerekek elkülönített iskolai oktatásának mértéke. A hh-s gyerekek esetében 27,7-ről 40-re, a hhh-s gyerekek esetében 26,6-ról 37,1-re emelkedett. Minél magasabb az index értéke, annál nagyobb iskolai elkülönítést jelez. 

Szerző
Témák
tanár Oktatás MTA