Civiltörvény: elmeszelheti Magyarországot az Európai Bíróság

Publikálás dátuma
2020.01.14. 11:20

Fotó: Népszava
A főtanácsnok szerint a korlátozások sértik a tőke szabad mozgását és egyes alapvető jogokat.
A Magyarország által a civil szervezetek külföldről történő finanszírozása tekintetében előírt korlátozások nem egyeztethetők össze az uniós joggal – mondta ki kedden Campos Sánchez-Bordona, az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka. Szerinte e korlátozások sértik a tőke szabad mozgását és egyes alapvető jogokat. A közleményben felidézik: Magyarország 2017-ben azzal a céllal fogadott el egy törvényt, hogy átláthatóvá tegye azokat a civil szervezeteket, amelyek külföldről kapnak adományokat. E törvény értelmében az említett szervezeteknek „külföldről támogatott szervezetekként” kell nyilvántartásba vetetniük magukat a magyar hatóságoknál, amennyiben egy adott év során az általuk kapott adományok összege elér egy bizonyos küszöbértéket. A nyilvántartásba vétel során azon adományozók nevét is fel kell tüntetniük, akiknek a támogatása eléri vagy meghaladja az 500 000 forintot, valamint a támogatás pontos összegét. Ezt az információt a későbbiekben egy nyilvánosan hozzáférhető és ingyenes elektronikus portálon teszik közzé. Az érintett civil szervezeteknek ezenfelül honlapjaikon és kiadványaikban fel kell tüntetniük azt a tényt, hogy „külföldről támogatott szervezeteknek” minősülnek.  A Bizottság kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetet nyújtott be Magyarországgal szemben. Arra hivatkoznak, hogy a külföldről finanszírozott civil szervezetek átláthatóságára vonatkozó törvény sérti a tőke szabad mozgásának elvét, valamint egyes, az Európai Unió Alapjogi Chartája („Charta”) által védelmezett alapvető jogokat: a magánélet tiszteletben tartásához való jogot, a személyes adatok védelméhez való jogot és az egyesülés szabadságához való jogot. 
Manuel Campos Sánchez-Bordona főtanácsnok egyebek mellett úgy véli, az említett feltételek a tőke szabad mozgása korlátozásának minősülnek, mind az érintett szervezetek tekintetében (amelyek finanszírozási nehézségekkel nézhetnek szembe, és korlátozott lehet az egyesülési szabadsághoz való joguk gyakorlása), mind pedig külföldi adományozóik tekintetében (akik elrettenhetnek az adományok juttatásától az ezen ügyletek részleteinek közzétételéből eredő esetlegesen megbélyegző hatás okán, amely ügyletek egy olyan ideológiai hozzáállás kifejeződései, amely kellemetlen lehet a magyar nemzeti környezetben). Szerinte a vitatott szabályozás pénzügyi hatásai kiterjedhetnek az érintett szervezetek életképességére és fennmaradására, megnehezítve egyesületi céljaik elérését. Ezenfelül az említett szabályozás azzal, hogy megnehezíti a potenciális adományozók gazdasági hozzájárulását, közvetlenül érinti e személyeknek az egyesülés szabadságához való jogát.

A magánéletbe történő beavatkozás

Közölte azt is, hogy az adományozó nevének puszta közlése önmagában elegendő az azonosításához, illetve ahhoz, hogy ez a közlés az uniós jognak a személyes adatok kezelésére vonatkozó rendelkezései hatálya alá tartozzon. Az a körülmény, hogy a közzétett adatok lehetővé teszik az említett profil megalkotását, elrettenheti az adományozókat attól vagy legalább is kevésbé vonzónak találhatják azt, hogy civil szervezetek fenntartásához járuljanak hozzá. A főtanácsnok úgy ítéli meg, hogy a meghatározott, Magyarországon letelepedett egyesületek számára külföldről adományokat juttató személyek nevének, valamint adományaik összegének közzététele egy, a nyilvánosság számára hozzáférhető nyilvántartásban
az e személyek magánéletébe történő beavatkozásnak minősül személyes adataik kezelését illetően.

Következésképpen
a főtanácsnok úgy véli, hogy ezen adatok közzététele a magánélet és a személyes adatok védelmére vonatkozó jogokba, valamint az egyesülési szabadsághoz való jogba történő beavatkozásnak minősül, amely jogokat a Charta biztosítja.

Aránytalan intézkedések

Az e beavatkozás igazolását illetően a főtanácsnok elismeri, hogy egyes, Magyarország által hivatkozott közérdekű célok – mint például a közrend védelme, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem – főszabály szerint igazolhatják az érintett jogokba történő beavatkozást. A főtanácsnok szerint mindazonáltal – bár a közrend védelmének célkitűzése jogszerűvé teheti az azon civil szervezetekkel szembeni intézkedéseket, amelyek gyaníthatóan megsértik a közrendet – nem tehet érvényessé egy olyan szabályozást, amely előzetes jelleggel, valamennyi ilyen szervezettel szemben írja elő a vitatott kötelezettségeket. Másfelől a főtanácsnok úgy ítéli meg, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemre vonatkozó uniós szabályozás rendelkezései elégségesek a megfelelő védelem biztosításához. Végül a főtanácsnok úgy ítéli meg, hogy a vitatott intézkedések aránytalanok, mivel – először is – az 500 000 forintos küszöbérték rendkívül alacsony, az okozott sérelmek súlyosságára tekintettel; másrészt az Unió más tagállamaiból származó adományokat ugyanúgy kezelik, mint az Unión kívülről származókat; harmadrészt pedig a megtámadott kötelezettségek nemteljesítése a jogszabályt megsértő szervezet feloszlatásához vezethet.
E körülményekre figyelemmel a főtanácsnok azt javasolja a Bíróságnak, hogy az állapítsa meg, hogy
a vitatott magyar szabályozás indokolatlanul korlátozza a tőke szabad mozgását, mivel olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek a Charta által védett alapvető jogokba történő igazolatlan beavatkozással járnak a magánélet, a személyes adatok védelme és az egyesülési szabadság tekintetében.

Az EU Bíróságának nem kell elfogadnia a főtanácsnok indítványát, de az esetek túlnyomó részében az ítélet megegyezik a véleményével.

1000 milliárd euró klímavédelemre

Tíz éven át 1000 milliárd eurót tervez költeni az Európai Bizottság klímavédelmi célok elérésére. Ennek része a zöld átállást segítő Méltányos Átállási Alap is, amely a következő hét évben 100 milliárd euróból gazdálkodhatna Brüsszel reményei szerint. Az Unió ezzel a köz- és magánforrások, valamint banki hitelek bevonásával létrehozott támogatási eszközzel segítené a zöld átállás nehézségeivel leginkább küzdő régiókat. A kedden közzétett javaslatok szerint az EU költségvetéséből 7,5 milliárd euró friss pénzt utalnának az alapba, amelyet megfejelnének a kohéziós politika céljaira elkülönített további 11 milliárddal. Ezt kiegészítené a tagállami társfinanszírozás. Mindez a 100 milliárdos alap felét-harmadát tenné ki. A fennmaradó rész uniós támogatással megvalósuló magánberuházásokból és az Európai Beruházási Bank hiteleiből jönne össze. H.K.

Méltányos minimálbér

Az Európai Bizottság kedden három hónapig tartó konzultációt indított el arról, hogyan lehetne biztosítani méltányos minimálbért minden EU-s munkavállaló számára. Az egyeztetés első, hathetes szakaszában arra kíváncsi, hogy a szociális partnerek szerint szükség van-e ehhez uniós fellépésre. Brüsszel nem tervezi egységes minimálbér bevezetését Európa szerte, és tiszteletben fogja tartani a kollektív szerződések rendszerét, ha majd javaslatot tesz valamiféle jogi eszközre — mondta Nicolas Schmit, szociális jogokért felelős biztos. Dobrev Klára EP-képviselő a Facebook-oldalán jelentette be, hogy pártja, a Demokratikus Koalíció párbeszédet kezdeményez a szakszervezetekkel, a munkaadókkal és a kutatóintézetekkel a témáról. H.K.

Szerző
Frissítve: 2020.01.14. 18:25

Nem igényli a kormány az MTA támogatását az új Nemzeti alaptanterv kidolgozásában, bevezetésében

Publikálás dátuma
2020.01.14. 11:20

Fotó: Máthé Zoltán / MTI
Több mint száz tudós fogalmazta meg szakmai véleményét – válaszra sem méltatták őket.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 2018-ban alaposan elemezte és véleményezte a Nemzeti alaptanterv akkori változatát, 2019-ben felajánlotta további együttműködését, és a visszajelzések hiánya ellenére jelenleg is készen áll arra, hogy részt vegyen az ország jövője szempontjából meghatározó fontosságú NAT társadalmi vitájában, szakmai támogatásában – olvasható az MTA közleményében. Felidézték: az Akadémia Közoktatási Elnöki Bizottsága korábban az MTA teljesebb köztestületét bevonta a 2018. augusztus 31-én nyilvánosságra hozott, Csépe Valéria kutatóprofesszor, az MTA rendes tagja, korábbi miniszteri biztos vezetésével összeállított NAT-tervezet véleményezési folyamatába, az elkészült vélemény összességében több mint száz, a köznevelés ügyében elkötelezett tudós erőfeszítéseit tükrözi. Az anyagot 2018. október 29-én elküldték a NAT-tervezet készítőinek (az akkor az Eszterházy Károly Egyetemen működő Oktatás 2030 Tanulástudományi Kutatócsoportnak), de visszajelzést azóta sem kaptak. 2019. február 8-án Pléh Csaba, az MTA rendes tagja, a Közoktatási Elnöki Bizottság elnöke Hajnal Gabriellának, a Klebelsberg Központ elnökének, a NAT-tal kapcsolatos további munkák irányítására frissen kinevezett miniszteri biztosnak is levelet küldött, amiben felajánlotta az MTA szakmai támogatását a NAT tervezett bevezetési szakaszában. Válasz eddig erre a levélre sem érkezett. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma nemrég közölte: mégsem teljesen új NAT-ot vezetnek majd be, hanem a jelenlegit módosítják. Méghozzá jelentősen, legalábbis a kormánypárti Magyar Nemzetben az elmúlt napokban megjelent részletek szerint. A módosítások már idén szeptemberben életbe lépnek. 
Csépe Valéria
Fotó: Népszava
Szerző

Kizárják a Fidesszel együttműködő MSZP-s képviselőt

Publikálás dátuma
2020.01.14. 10:52

Fotó: Facebook/Szentmiklósi-Tóth Tamás
A törökbálinti MSZP-elnök, Szentmiklósi-Tóth Tamás fizikailag is átült politikai ellenfeleihez.
Az önkormányzati választások után speciális helyzet állt elő Törökbálinton – írja a 444. A polgármesteri címet ugyan a fideszes Elek Sándor nyerte el, de a testületben az ellenzéki pártok kerültek többségbe négy civil, egy momentumos, egy LMP-s és egy szocialista képviselővel. Velük szemben a polgármesterrel együtt öt Fidesz-KDNP-s ül.
Tehát elvileg a 12 fős testületben 5:7 aránnyal két fős többsége lenne az ellenzéknek.

A lap azt írja, ebben a helyzetben a polgármesternek és az ellenzéknek kompromisszumra kellene jutnia, ha működtetni szeretnék a várost, ami azt is jelenti, hogy az ellenzék és a civilek egy fideszes városvezető mellett is átvihetnének számukra fontos ügyeket, kivéve, ha egy ellenzéki képviselő a szavazataival a Fideszt támogatja. Törökbálinton pontosan ez történik a 444 szerint: az MSZP helyi elnöke, Szentmiklósi-Tóth Tamás az önkormányzati választás után mint szocialista képviselő fizikailag is átült a politikai ellenfeleihez, és rögtön az első ülésen a fideszes polgármestert támogatta szavazataival.  
Így a testület felállása 7-5-ről 6-6-ra módosult. Az ellenzék előnye elolvadt.

Tóth Bertalan, az MSZP országos elnöke, parlamenti frakcióvezetője ma Facebook-bejegyzésben reagált az ügyre, és kezdeményezi Szentmiklósi-Tóth kizárását. A bejegyzésben az áll: „Az MSZP-ben zéró tolerancia van érvényben a Fidesszel történő együttműködéssel szemben minden szinten. Éppen ezért a mai napon kezdeményeztem Dr. Szentmiklósi-Tóth Tamás törökbálinti MSZP-s önkormányzati képviselő párttagságának felfüggesztését és az MSZP-ből történő kizárását.”
Szerző