Bajok vannak az új, környezetkímélőként hirdetett dízelmotorral

Publikálás dátuma
2020.01.15. 08:30
Kipufogógáz mérése személygépkocsi diagnosztikai állomásán
Fotó: Shutterstock
A részecskeszűrő városi forgalomban is beinduló öntisztítása alatt a dízelhajtású személygépkocsi 15 kilométeren át is képes a normálisnál akár ezerszer több apró részecskével terhelni a levegőt.
A legújabb, környezetkímélőként hirdetett, Euro 6d-temp típusú dízelmotorok a DPF nevű részecskeszűrő öntisztítása közben a hivatalos érték akár ezerszeresével is szennyezik a levegőt - hívja fel a figyelmet az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség legújabb tanulmánya alapján egyik tagjuk, a Levegő Munkacsoport. Az anyag készítői két kiválasztott, népszerű dízeltípus esetében a körülbelül 480 kilométerenként 15 kilométeren - városban fél órán - át tartó, automatikus szűrőtisztítás során mérték a kiugró kibocsátási értékeket. Tetézi a bajt, hogy megfigyeléseik során a gépkönyvben megadott táv felénél - vagyis annál kétszer sűrűbben - indult be a tisztítás. Ezt beleszámítva, a teljes üzemre vetítve viszont már a hivatalos adat akár többszörösére rúgó szennyezés is adódik. Az autó hivatalos kibocsátása azért maradhat mégis határérték alatt, mert a jelenlegi EU-szabályozás szerint a szűrőtisztítás során kibocsátott szennyezés nem számít bele a típus adataiba. További gond, hogy a hivatalos mérések nem terjednek ki a 23 nanométernél kisebb szilárd részecskékre, miközben a környezetvédelmi szervezet az ennél kisebb, akár a vírusoknál is apróbb, úgynevezett ultrafinom részecskék kibocsátásában is jelentős ugrást tapasztalt. Minél kisebb egy anyag, annál könnyebben jut be a szervezetbe, számos betegséget - például tüdő- és szívelégtelenségeket, rákot vagy magzatkárosodást - okozva. A szervezet mindebből azt a következtetést vonja le, hogy a DFP nem tekinthető végleges megoldásnak a szennyezés csökkentésére. Számításaik szerint az EU-ban 45 millió gépkocsi szűrője évi 1,3 milliárdszor hajt végre ilyen műveletet. A városlakók azonban nem statisztikákat meg átlagokat, hanem a hivatalos szennyezési érték majd ezerszeresét kénytelenek belélegezni akár 15 percen keresztül is egy ilyen autó közelében - fogalmazott a tanulmány kapcsán lapunknak Vargha Márton, a Levegő Munkacsoport közlekedési témafelelőse. 
Szerző
Frissítve: 2020.01.15. 08:42

Ellenőrizetlenül elfolyó eurók

Publikálás dátuma
2020.01.15. 07:30

Fotó: Varga György / MTI
Orbán Viktor kormányfő a múlt héten összemosta az uniós és a hazai költségvetési forrásokat, emellett a befizetést a közös kasszába is sajátosan értelmezte.
Az európai uniós támogatások természetesen nem tekinthetők a magyar költségvetés részének - mondta lapunk érdeklődésére Nagy Gabriella. A Transparency International Magyarország közpénzügyi programok vezetője arra reagált, hogy Orbán Viktor múlt heti nemzetközi sajtótájékoztatóján egy újságírói kérdésre válaszolva ennek az ellenkezőjét állította. Úgy vélekedett, hogy neki valójában mindegy, hogy az Elios céget ki finanszírozta: Magyarország vagy az Európai Unió. A miniszterelnök arra reagált, hogy veje, Tiborcz István korábbi tulajdonában lévő, több önkormányzatnál a közvilágítást, az energiaellátást felújító cég uniós támogatását a kormány nem hívta le, hanem inkább a magyar költségvetésből fizették ki. Orbán Viktor szerint nincs olyan európai uniós fejlesztés, ami - ha nem lenne európai uniós pénz rá - ne valósult volna meg magyar költségvetési pénzből. Úgy fogalmazott: "Az én felfogásomban olyan, hogy európai uniós pénz, nincs is. Az a mi pénzünk. A magyarok pénze. Az Európai Unió folyósítja, de a mi pénzünk. Szerinte az uniós pénz nem támogatás, ugyanis Magyarországról is távozik a pénz külföldi befektetések formájában, ahonnan osztalékként ugyan valamekkora összeg visszaszivárog az országba, de nincs egyensúlyban a ki- és beáramló pénzösszeg. "Minden forint egy kalapban van, az ide-oda pakolás csak technikai kérdés.." A köz számára mindenképpen veszteség, ha a költségvetés fizet, hiszen így ellepleződik a túlárazás, a rossz minőségben elvégzett munka. A sokszor emlegetett, 600 millió forintos uniós támogatással megvalósult, felcsúti kisvasúttal kapcsolatban is gyakran emlegetik egyesek: "működik és megvalósult." Nagy Gabriella azonban hangsúlyozta, hogy ez tény, de az uniós pénzeknek más célszerűbb felhasználása indokoltabb lett volna. Ez a beruházás ugyanis nem járul hozzá Magyarország hosszú távú fejlődéséhez. A szakember emlékeztetett arra, hogy a korábbi 2007-2013-as uniós gazdasági ciklusban a támogatások 25 százaléka szolgált közvetlen gazdaságfejlesztési célokat. Ám Magyarországon úgy használták fel a pénzek tekintélyes részét, hogy az nem a versenyképesség növelését szolgálta, például fénymásolót vettek belőle. Az előző ciklusban 60 ezer projekt valósult meg uniós támogatással, ami egyértelműen elaprózódást jelentett, s az ellenőrzés ilyen bőségben szinte lehetetlen volt.. Ez figyelmeztető jel lehet, hiszen a jelenlegi 2014-2021-es szakaszban a közvetlen gazdaságfejlesztést szolgáló források aránya már 60 százalékos, és a pénzek célszerű felhasználásában továbbra sincs javulás. Viszont a támogatások elosztásának ez a módja látványos. Félreértések elkerülése végett Nagy Gabriella megjegyezte, ezt az arányt a magyar kormány határozta meg, és nem Brüsszel írta elő. Az Európai Tanács ugyanis csak nagy vonalakban jelöli meg a támogatási célokat, a következő ciklusban például ilyen az energiahatékonyság, a határok védelme vagy például a hallgatók mobilitásához való hozzájárulás. (Ennek célja, hogy a fiatalok minél nagyobb arányban támogassák az Európai Uniót.) Amikor például turizmus fejlesztésre adnak pénzeket, s abból az Alföldön épülnek kilátók, akadt olyan település, ahol 15 is, ott valóban a támogatások teljesen célszerűtlen felhasználása valósult meg, de valamilyen formában ezt is jóváhagyta az Orbán-kormány, mert látványosnak tartotta. Jellemző volt, hogy nem volt buszmegálló támogatására pályázat, mégis megépítette az önkormányzat, nekitámasztottak egy létrát, s így "megvalósították" a kilátóra kiírt pályázat célját. A kormányzat eltökélt abban: minél több pénzt, minél hamarabb kiosztani. Így elmarad a tervezés és az ellenőrzés is. Ezt hívja a szakma "abszorpciós nyomásnak", amikor a forrásbőség válik elsődlegessé, és a célszerűség háttérbe szorul - mondta Nagy Gabriella. Erre jellemző példa, hogy az előző ciklusban maradt még pénz, s három nap alatt lehetett pályázni bicikliútra. Összesen 62 önkormányzat élt a lehetőséggel, közülük 3 olyan volt, amely már korábban tervezett ilyen beruházást. Csak ezeknél volt nyílt pályázat, s ami nem mellékes, egy kilométer beruházási költsége egyharmada volt a többi 59-nek, amelyek közül több is biciklizésre hamar alkalmatlanná váló utat épített, de akadt olyan is, amelyik egy szántóföld közepére vezetett. Közismert, hogy az Orbán-kormány 110-115 százalékos mértékben túltervezi a megpályázható pénzeket. Ennek oka, hogy eleve számolnak azzal, hogy Brüsszel nem minden számlát fogad be - mondta a Transparency International programvezetője.

Folyamatos dorgálás Brüsszelből

Szakértők arra emlékeztetnek, hogy tavaly novemberben az Európai Bizottság (EB) szerint Magyarország nem teljesítette az Európai Tanács (ET) költségvetési ajánlásait, nem, hogy nem hozott hatékony intézkedéseket, egyszerűen nem vette figyelembe azokat, ugyanis ezért - mert az eurozónán kívül vagyunk -, nem jár büntetés. Az Európai Bizottság nem tűri el az uniós pénzek helytelen felhasználását és a támogatásokkal elkövetett csalásokat, a korábbinál szigorúbban kíván fellépni az ilyen esetek elkövetőivel szemben - mondta Johannes Hahn, a költségvetési és igazgatási ügyekért felelős uniós biztosa az Európai Parlament a tavalyi év utolsó napjaiban tartott ülésén. A címzett egyértelműen Magyarország és Románia volt. Az uniós költségvetésből származó pénzeket meg kell védeni, amelyhez szigorúbb nemzeti és uniós ellenőrző rendszerre van szükség. Az uniós bizottság komolyan vesz minden olyan jelzést, amikor csalásról vagy az uniós források helytelen felhasználásáról érkeznek bejelentések - fűzte hozzá a költségvetési biztos. Rónai Sándor a Demokratikus Koalíció EP-képviselője úgy fogalmazott, "naivitás azt hinni, hogy a korrupt országokban jogi hiányosságok vannak csupán, és nem szándékos, jogállamot csorbító intézkedésekről van szó". Azt javasolta: az ellopott pénzért feleljenek saját vagyonukkal a "korrupt politikusok", az európai támogatásokat pedig közvetlenül a gazdáknak, az önkormányzatoknak a civil szervezeteknek kell adni. Az Európa Tanács a nettó államháztartási kiadások további növelésétől óvta Magyarországot. A megtett intézkedésekről április 15-ig jelentést kell tennie a magyar kormánynak. Előírták azt is, hogy aktualizálják a költségvetési bevételeket. Minderre azért volt szükség, mert az Európai Tanács véleménye szerint a magyar kormány túlköltekezik, és erre is felhasznál uniós pénzeket.

Az Unió nettó haszonélvezője Magyarország

Magyarország - az utolsó rendelkezésre álló adatok szerint - a bruttó nemzeti jövedelme arányában (GNI) 2018-ban 0,85 százalékos befizetést teljesített az uniós kasszába, a nálunk kétségtelenül fejlettebb, és a nagy befizetők közé tartozó Hollandia 0,62 százalékot, Svédország ennél is valamivel többet, 0,7 százalékot. (A GNI a GDP-ből, a bruttó nemzeti termékből származtatott mutató, amelyet az Európai Unió a tagdíjbefizetéseknél figyelembe vesz.) Orbán Viktor ebből azt a következtetést vonta le, hogy Brüsszel a szegényebb országokra nagyobb terhet ró, mint a gazdagokra. A magyar miniszterelnök azonban ezúttal is csúsztatott. Szó sincs itt igazságtalanságról. Egyrészt Hollandia és Svédország az európai közösség nettó befizetője, vagyis nagyobb összeggel járulnak hozzá az uniós költségvetéshez, mint amennyit kapnak belőle. Viszont Magyarország nettó kedvezményezett, ugyanis arányaiban valóban többet fizet be, mint ez a két ország, viszont tagdíjának többszörösét kapja vissza. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy mind Hollandia, mind Svédország GNI-je magasabb a miénknél, így nominálisan az alacsonyabb részarány valójában magasabb összeget takar. Míg Orbán Viktor kormányfő 2020 januárjában azon kesergett, hogy befizetéseink mily hatalmasok, ugyanakkor 2018-ban még azt mondta, hogy "Magyarország 2030-ra nettó befizető ország lesz az unióban". Akkor - a jelenlegi gyengébb makrogazdasági adatok ellenére - szó szerint ezt mondta: „Nem akarunk a németek pénzén élni, szeretném világossá tenni, hogy nekünk nincs szükségünk a német adófizetők segítségére. Mi nem akarunk a németek pénzén élni, az osztrákokén még kevésbé, de az egy másik történet.” A most már biztosra vehető brit kilépéssel alaposan növekedni fognak az egyes uniós tagállamok tagdíj-befizetési terhei. Az európai közösség költségvetési kerete ugyanis mintegy 15 milliárd euróval csökken a következő, 2021-2027-es költségvetési ciklusban, melynek végleges számai a februári, rendkívüli uniós csúcson körvonalazódnak majd. Ugyanakkor éppen az Orbán Viktor által is emlegetett Németország - amely az Európai Unió legfejlettebb gazdasága és a legnagyobb bruttó befizetője is - a brexit legnagyobb vesztese lesz, függetlenül attól, hogy végül is milyen számokat fog tartalmazni az új költségvetés, és annak felosztásáról hogyan állapodnak meg a tagállamok. Magyarország legnagyobb gazdasági partnerének jelenlegi tagdíja duplájára nő, és - a Financial Times becslései szerint - 2027-ig 33 milliárd euróra emelkedik majd. Mindezek azonban csak előzetes számok, melyek a nagyságrendeket jelzik. A magyar befizetés végleges mértékére még nem ismert, ez egyes vélemények szerint a GNI 0,9 százaléka körül alakulhat.
Szerző
Frissítve: 2020.01.15. 12:05

Újra teljes az olajtartalék

Publikálás dátuma
2020.01.15. 06:13

Fotó: Népszava
A Mol az év végi határidőig visszatöltötte a tavaszi orosz kőolajszennyezés miatt általa felhasznált oroszágos biztonsági olajkészleteket. Kicsit veszíthettek az adásvételen.
A Mol az év végi határidőig visszatöltötte az ország biztonsági kőolajkészleteit - erősítették meg lapunknak szóban az olajtársaságnál a Magyar Szénhidrogén-készletező Szövetség (MSZKSZ) december végi közleményét. Mint emlékezetes, tavaly április közepén az orosz kitermelési pontokhoz közel klóros szennyeződés került az Európát ellátó Barátság-vezetékbe. A tisztítás miatt a vevőállamok - köztük Magyarország - május közepéig más forrásból kényszerültek beszerezni megfelelő minőségű nyersanyagot. Bár a Mol az Adria-vezetéken is vásárolhat hajóról nyersanyagot, az illetékes miniszter, Palkovics László április 30-án 400 ezer tonnát felszabadított Magyarország biztonsági olajkészleteiből. A Mol ebből végül 246 ezer tonnát használt fel finomításra. Ezt a mennyiséget a cég ez év december 19-ig visszapótolta - derül ki az MSZKSZ közleményéből. Az adásvételek során a nemzetközi jegyzésárakat vették figyelembe - írta kérdésünkre a szervezet. Tavaly májusban ehhez hozzáfűzték, hogy az eladásnak fedeznie kellett a visszapótlás költségeit. (Bár az olajár most épp tavaly májusi szintje körül áll, a termék az elmúlt hónapok során inkább olcsóbb volt, vagyis az MSZKSZ akár nyerhetett is az ügyön.) A szövetség adatai szerint az ország biztonsági tartaléka jelenleg 589 ezer tonna kőolajból, 515 ezer tonna gázolajból és 269 ezer tonna benzinből áll, ami - az előírást 5 nappal meghaladva - az ország 95 napnyi igényeit fedezi. (Bár a Mol tavaly azt is közölte, hogy az általa letárolt százezer tonna szennyezett kőolajat a jó minőségűbe biztonságosan, apránként bekeverve hasznosítja, ennek jelenlegi állását nem közölték. Tavaly Vlagyimir Putyin budapesti látogatása során, ünnepélyesen jelentették be, hogy a Mol - a vevők közül elsőként - megállapodott az orosz felekkel a kártérítésről.)
Szerző
Témák
olaj barátság