Ellenőrizetlenül elfolyó eurók

Publikálás dátuma
2020.01.15. 07:30

Fotó: Varga György / MTI
Orbán Viktor kormányfő a múlt héten összemosta az uniós és a hazai költségvetési forrásokat, emellett a befizetést a közös kasszába is sajátosan értelmezte.
Az európai uniós támogatások természetesen nem tekinthetők a magyar költségvetés részének - mondta lapunk érdeklődésére Nagy Gabriella. A Transparency International Magyarország közpénzügyi programok vezetője arra reagált, hogy Orbán Viktor múlt heti nemzetközi sajtótájékoztatóján egy újságírói kérdésre válaszolva ennek az ellenkezőjét állította. Úgy vélekedett, hogy neki valójában mindegy, hogy az Elios céget ki finanszírozta: Magyarország vagy az Európai Unió. A miniszterelnök arra reagált, hogy veje, Tiborcz István korábbi tulajdonában lévő, több önkormányzatnál a közvilágítást, az energiaellátást felújító cég uniós támogatását a kormány nem hívta le, hanem inkább a magyar költségvetésből fizették ki. Orbán Viktor szerint nincs olyan európai uniós fejlesztés, ami - ha nem lenne európai uniós pénz rá - ne valósult volna meg magyar költségvetési pénzből. Úgy fogalmazott: "Az én felfogásomban olyan, hogy európai uniós pénz, nincs is. Az a mi pénzünk. A magyarok pénze. Az Európai Unió folyósítja, de a mi pénzünk. Szerinte az uniós pénz nem támogatás, ugyanis Magyarországról is távozik a pénz külföldi befektetések formájában, ahonnan osztalékként ugyan valamekkora összeg visszaszivárog az országba, de nincs egyensúlyban a ki- és beáramló pénzösszeg. "Minden forint egy kalapban van, az ide-oda pakolás csak technikai kérdés.." A köz számára mindenképpen veszteség, ha a költségvetés fizet, hiszen így ellepleződik a túlárazás, a rossz minőségben elvégzett munka. A sokszor emlegetett, 600 millió forintos uniós támogatással megvalósult, felcsúti kisvasúttal kapcsolatban is gyakran emlegetik egyesek: "működik és megvalósult." Nagy Gabriella azonban hangsúlyozta, hogy ez tény, de az uniós pénzeknek más célszerűbb felhasználása indokoltabb lett volna. Ez a beruházás ugyanis nem járul hozzá Magyarország hosszú távú fejlődéséhez. A szakember emlékeztetett arra, hogy a korábbi 2007-2013-as uniós gazdasági ciklusban a támogatások 25 százaléka szolgált közvetlen gazdaságfejlesztési célokat. Ám Magyarországon úgy használták fel a pénzek tekintélyes részét, hogy az nem a versenyképesség növelését szolgálta, például fénymásolót vettek belőle. Az előző ciklusban 60 ezer projekt valósult meg uniós támogatással, ami egyértelműen elaprózódást jelentett, s az ellenőrzés ilyen bőségben szinte lehetetlen volt.. Ez figyelmeztető jel lehet, hiszen a jelenlegi 2014-2021-es szakaszban a közvetlen gazdaságfejlesztést szolgáló források aránya már 60 százalékos, és a pénzek célszerű felhasználásában továbbra sincs javulás. Viszont a támogatások elosztásának ez a módja látványos. Félreértések elkerülése végett Nagy Gabriella megjegyezte, ezt az arányt a magyar kormány határozta meg, és nem Brüsszel írta elő. Az Európai Tanács ugyanis csak nagy vonalakban jelöli meg a támogatási célokat, a következő ciklusban például ilyen az energiahatékonyság, a határok védelme vagy például a hallgatók mobilitásához való hozzájárulás. (Ennek célja, hogy a fiatalok minél nagyobb arányban támogassák az Európai Uniót.) Amikor például turizmus fejlesztésre adnak pénzeket, s abból az Alföldön épülnek kilátók, akadt olyan település, ahol 15 is, ott valóban a támogatások teljesen célszerűtlen felhasználása valósult meg, de valamilyen formában ezt is jóváhagyta az Orbán-kormány, mert látványosnak tartotta. Jellemző volt, hogy nem volt buszmegálló támogatására pályázat, mégis megépítette az önkormányzat, nekitámasztottak egy létrát, s így "megvalósították" a kilátóra kiírt pályázat célját. A kormányzat eltökélt abban: minél több pénzt, minél hamarabb kiosztani. Így elmarad a tervezés és az ellenőrzés is. Ezt hívja a szakma "abszorpciós nyomásnak", amikor a forrásbőség válik elsődlegessé, és a célszerűség háttérbe szorul - mondta Nagy Gabriella. Erre jellemző példa, hogy az előző ciklusban maradt még pénz, s három nap alatt lehetett pályázni bicikliútra. Összesen 62 önkormányzat élt a lehetőséggel, közülük 3 olyan volt, amely már korábban tervezett ilyen beruházást. Csak ezeknél volt nyílt pályázat, s ami nem mellékes, egy kilométer beruházási költsége egyharmada volt a többi 59-nek, amelyek közül több is biciklizésre hamar alkalmatlanná váló utat épített, de akadt olyan is, amelyik egy szántóföld közepére vezetett. Közismert, hogy az Orbán-kormány 110-115 százalékos mértékben túltervezi a megpályázható pénzeket. Ennek oka, hogy eleve számolnak azzal, hogy Brüsszel nem minden számlát fogad be - mondta a Transparency International programvezetője.

Folyamatos dorgálás Brüsszelből

Szakértők arra emlékeztetnek, hogy tavaly novemberben az Európai Bizottság (EB) szerint Magyarország nem teljesítette az Európai Tanács (ET) költségvetési ajánlásait, nem, hogy nem hozott hatékony intézkedéseket, egyszerűen nem vette figyelembe azokat, ugyanis ezért - mert az eurozónán kívül vagyunk -, nem jár büntetés. Az Európai Bizottság nem tűri el az uniós pénzek helytelen felhasználását és a támogatásokkal elkövetett csalásokat, a korábbinál szigorúbban kíván fellépni az ilyen esetek elkövetőivel szemben - mondta Johannes Hahn, a költségvetési és igazgatási ügyekért felelős uniós biztosa az Európai Parlament a tavalyi év utolsó napjaiban tartott ülésén. A címzett egyértelműen Magyarország és Románia volt. Az uniós költségvetésből származó pénzeket meg kell védeni, amelyhez szigorúbb nemzeti és uniós ellenőrző rendszerre van szükség. Az uniós bizottság komolyan vesz minden olyan jelzést, amikor csalásról vagy az uniós források helytelen felhasználásáról érkeznek bejelentések - fűzte hozzá a költségvetési biztos. Rónai Sándor a Demokratikus Koalíció EP-képviselője úgy fogalmazott, "naivitás azt hinni, hogy a korrupt országokban jogi hiányosságok vannak csupán, és nem szándékos, jogállamot csorbító intézkedésekről van szó". Azt javasolta: az ellopott pénzért feleljenek saját vagyonukkal a "korrupt politikusok", az európai támogatásokat pedig közvetlenül a gazdáknak, az önkormányzatoknak a civil szervezeteknek kell adni. Az Európa Tanács a nettó államháztartási kiadások további növelésétől óvta Magyarországot. A megtett intézkedésekről április 15-ig jelentést kell tennie a magyar kormánynak. Előírták azt is, hogy aktualizálják a költségvetési bevételeket. Minderre azért volt szükség, mert az Európai Tanács véleménye szerint a magyar kormány túlköltekezik, és erre is felhasznál uniós pénzeket.

Az Unió nettó haszonélvezője Magyarország

Magyarország - az utolsó rendelkezésre álló adatok szerint - a bruttó nemzeti jövedelme arányában (GNI) 2018-ban 0,85 százalékos befizetést teljesített az uniós kasszába, a nálunk kétségtelenül fejlettebb, és a nagy befizetők közé tartozó Hollandia 0,62 százalékot, Svédország ennél is valamivel többet, 0,7 százalékot. (A GNI a GDP-ből, a bruttó nemzeti termékből származtatott mutató, amelyet az Európai Unió a tagdíjbefizetéseknél figyelembe vesz.) Orbán Viktor ebből azt a következtetést vonta le, hogy Brüsszel a szegényebb országokra nagyobb terhet ró, mint a gazdagokra. A magyar miniszterelnök azonban ezúttal is csúsztatott. Szó sincs itt igazságtalanságról. Egyrészt Hollandia és Svédország az európai közösség nettó befizetője, vagyis nagyobb összeggel járulnak hozzá az uniós költségvetéshez, mint amennyit kapnak belőle. Viszont Magyarország nettó kedvezményezett, ugyanis arányaiban valóban többet fizet be, mint ez a két ország, viszont tagdíjának többszörösét kapja vissza. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy mind Hollandia, mind Svédország GNI-je magasabb a miénknél, így nominálisan az alacsonyabb részarány valójában magasabb összeget takar. Míg Orbán Viktor kormányfő 2020 januárjában azon kesergett, hogy befizetéseink mily hatalmasok, ugyanakkor 2018-ban még azt mondta, hogy "Magyarország 2030-ra nettó befizető ország lesz az unióban". Akkor - a jelenlegi gyengébb makrogazdasági adatok ellenére - szó szerint ezt mondta: „Nem akarunk a németek pénzén élni, szeretném világossá tenni, hogy nekünk nincs szükségünk a német adófizetők segítségére. Mi nem akarunk a németek pénzén élni, az osztrákokén még kevésbé, de az egy másik történet.” A most már biztosra vehető brit kilépéssel alaposan növekedni fognak az egyes uniós tagállamok tagdíj-befizetési terhei. Az európai közösség költségvetési kerete ugyanis mintegy 15 milliárd euróval csökken a következő, 2021-2027-es költségvetési ciklusban, melynek végleges számai a februári, rendkívüli uniós csúcson körvonalazódnak majd. Ugyanakkor éppen az Orbán Viktor által is emlegetett Németország - amely az Európai Unió legfejlettebb gazdasága és a legnagyobb bruttó befizetője is - a brexit legnagyobb vesztese lesz, függetlenül attól, hogy végül is milyen számokat fog tartalmazni az új költségvetés, és annak felosztásáról hogyan állapodnak meg a tagállamok. Magyarország legnagyobb gazdasági partnerének jelenlegi tagdíja duplájára nő, és - a Financial Times becslései szerint - 2027-ig 33 milliárd euróra emelkedik majd. Mindezek azonban csak előzetes számok, melyek a nagyságrendeket jelzik. A magyar befizetés végleges mértékére még nem ismert, ez egyes vélemények szerint a GNI 0,9 százaléka körül alakulhat.
Szerző
Frissítve: 2020.01.15. 12:05

Újra teljes az olajtartalék

Publikálás dátuma
2020.01.15. 06:13

Fotó: Népszava
A Mol az év végi határidőig visszatöltötte a tavaszi orosz kőolajszennyezés miatt általa felhasznált oroszágos biztonsági olajkészleteket. Kicsit veszíthettek az adásvételen.
A Mol az év végi határidőig visszatöltötte az ország biztonsági kőolajkészleteit - erősítették meg lapunknak szóban az olajtársaságnál a Magyar Szénhidrogén-készletező Szövetség (MSZKSZ) december végi közleményét. Mint emlékezetes, tavaly április közepén az orosz kitermelési pontokhoz közel klóros szennyeződés került az Európát ellátó Barátság-vezetékbe. A tisztítás miatt a vevőállamok - köztük Magyarország - május közepéig más forrásból kényszerültek beszerezni megfelelő minőségű nyersanyagot. Bár a Mol az Adria-vezetéken is vásárolhat hajóról nyersanyagot, az illetékes miniszter, Palkovics László április 30-án 400 ezer tonnát felszabadított Magyarország biztonsági olajkészleteiből. A Mol ebből végül 246 ezer tonnát használt fel finomításra. Ezt a mennyiséget a cég ez év december 19-ig visszapótolta - derül ki az MSZKSZ közleményéből. Az adásvételek során a nemzetközi jegyzésárakat vették figyelembe - írta kérdésünkre a szervezet. Tavaly májusban ehhez hozzáfűzték, hogy az eladásnak fedeznie kellett a visszapótlás költségeit. (Bár az olajár most épp tavaly májusi szintje körül áll, a termék az elmúlt hónapok során inkább olcsóbb volt, vagyis az MSZKSZ akár nyerhetett is az ügyön.) A szövetség adatai szerint az ország biztonsági tartaléka jelenleg 589 ezer tonna kőolajból, 515 ezer tonna gázolajból és 269 ezer tonna benzinből áll, ami - az előírást 5 nappal meghaladva - az ország 95 napnyi igényeit fedezi. (Bár a Mol tavaly azt is közölte, hogy az általa letárolt százezer tonna szennyezett kőolajat a jó minőségűbe biztonságosan, apránként bekeverve hasznosítja, ennek jelenlegi állását nem közölték. Tavaly Vlagyimir Putyin budapesti látogatása során, ünnepélyesen jelentették be, hogy a Mol - a vevők közül elsőként - megállapodott az orosz felekkel a kártérítésről.)
Szerző
Témák
olaj barátság

Elszálltak a sertés- és benzinárak

Publikálás dátuma
2020.01.15. 06:00

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Tavaly decemberben négy százalékos drágulást mértek, 2020 első felében még ennél is gyorsabb áremelkedés jöhet. Januárban a liszt és a kenyér drágulhat.
Megugrott tavaly decemberben az infláció. A drágulás üteme a novemberi 3,4 százalékról négy százalékra emelkedett, ami ebben a tartományban már komoly emelkedésnek számít akkor is, ha erre a jegybank és az elemzők is előre figyelmezettek. Sőt, az elemzői és jegybanki vélemények szerint itt még nincs vége az áremelkedéseknek, az idei első negyedévben négy százalék fölé is gyorsulhat az ütem. A molnárok már jelezték, hogy ők 3-5 százalékkal emelik ezekben a napokban a liszt árát, amire ha a pékek is ráteszik a költségeiket, a kenyér és pékáruk ára 10-15 százalékkal emelkedhet a következő hetekben – nyilatkozták a Világgazdaságnak malom- és sütőipari érdekvédelmi képviselők. Decemberben három tényező miatt szaladt el az árindex: leggyorsabban a szeszes italok és a dohánytermékek drágultak, 12 hónap alatt 8,4 százalékkal nőtt az áruk, ezen belül a dohánytermékek ára 12,3 százalékkal volt magasabb, részben az adóemelések miatt. Az inflációt felfelé húzta az élelmiszerárak növekedése is, amelyek átlagosan 5,9 százalékkal emelkedtek, de a sertéshúsárak 23,7 százalékkal, a párizsi, kolbász 13,2, a cukor 12,2, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 8,3 százalékkal drágultak. Az infláció megugrásának harmadik oka az olajár, így az üzemanyagárak emelkedése volt. A következő hónapokban az árak tovább emelkednek. A gyengülő forint tovább ront a helyzeten, ám az elemzők egyöntetű véleménye és jegybank jelzése szerint nem lesz alapkamat-emelés, így forinterősödésre sem lehet számítani. Tavaly egész évben 3,4 százalékkal emelkedtek az árak, a fölfele mutató  trendet jól mutatja, hogy eredetileg a kormány 2,7 százalékos  pénzromlással tervezett 2019-re.   
Az év utolsó hónapjában felpörgött a pénzromlás, ezt jól mutatja, hogy tavaly októberben még 2,9 százalékos volt az infláció, ezt követte a novemberi 3,4 százalékos, majd jött a decemberi 4 százalékos emelkedés. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint ezzel együtt a 4 százalékos decemberi infláció megfelel a várakozásoknak, vagyis annak mértéke nem okozott meglepetést. Elsősorban az üzemanyagokhoz köthető úgynevezett bázishatás pörgette fel az inflációt, 2018 decemberében ugyanis csökkentek az üzemanyagárak – fogalmazott a szakember. Hozzátette: a szolgáltatások árának emelkedése az év egészében felfelé húzta az inflációt. A változékony élelmiszer- és energiaárak, valamint a hatósági árak nélkül számolt maginfláció szinten magas, 3, 9 százalék maradt decemberben. A K&H szakértője szerint a mostani kilátások alapján 2020-ban a tavalyit minimálisan meghaladó, 3,5 százalék körüli éves átlagos inflációra lehet számítani. 
A decemberi drágulás egyedi tételek következtében alakult ki és átmenetinek tekinthető - vélekedik Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője is. A tavalyi alacsony bázis miatt januárban tovább emelkedhet az inflációs mutató, de a maginfláció mérsékelten csökkenhet. Mindezek fényében úgy véli az elemző, hogy a jegybank továbbra is kitart a gazdaságösztönző monetáris politika mellett, miközben az infláció a tavalyi 3,4 százalék után 2020-ban 3,5 százalékos lehet. 
Az infláció elleni küzdelem – elvileg – a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elsődleges feladata lenne, ám a magyar jegybank rég nem ezt, hanem a gazdasági növekedés pörgetését tekinti fő céljának. Az MNB definíciója szerint akkor van árstabilitás Magyarországon, ha az árak emelkedése nem haladja meg a három százalékot, illetve a három százalék körüli plusz/mínusz egy százalékos toleranciasávot – vagyis a a négy százalékot. Ezt a négy százalékos határt ütötte meg decemberben az inflációs mutató és az elemzői-jegybanki előrejelzések szerint idén január-februárban meg is haladja azt – vagyis a jegybanknak lépnie kellene, ha a saját szabályait szigorúan venné. Az MNB azonban, mint azt a legutóbbi inflációs jelentésében kifejtette, arra számít, hogy 2020 közepétől a mutató visszatér a három százalék közelébe. Így nem lehet arra számítani, hogy a szigorítana monetáris politikáján, pláne, hogy kamatot emeljen, ami pedig jót tenne az újra a történelmi mélypontja felé menetelő forintárfolyamnak is. Az MNB szerint a lakosság inflációs várakozási stabilan három százalék körül szóródnak – vagyis az inflációs félelem nem alakult ki a lakosságban. Ehhez képest vár a jegybank is átlagosan 3,5 százalékos inflációt vár, ám az élelmiszerárak 2020-ban várhatóan hat százalékkal, a szolgáltatások (fodrász, szerelő) 4,7 százalékkal, az alkohol és dohánytermékek pedig 6,6 százalékkal emelkednek. Az üzemanyagok és a szabályozott (energia)árak is 1,5 százalékkal emelkednek az idén az MNB előrejelzése szerint. A lakosság jelentős része az élelmiszerárak illetve az üzemanyagárak változásán keresztül érzékeli az inflációt, ebből a szempontból 2020 kettős év lesz, hisz az előbbiek messze átlag felett, míg benzinárak átlag alatt emelkedhetnek.
Szerző