Brüsszel;uniós forrás;Jávor Benedek;Orbánék;

- Nyilvánosságra hozta Jávor Benedek a kormány szerint nem létező fejlesztési tervet

Budapestet elkerülik a kormányzat fejlesztési tervei. Tokaj- Hegyalja és a Balaton, mint az Orbán-család kedvelt beruházási területe azonban jól járna – írja az EP-képviselő.

Nem csak Budapest kivéreztetése sejlik fel a Brüsszelben bemutatott kormányzati prezentációból, hanem az is, ahogy a NER a fideszes vezetésű nagyvárosok és az Orbán-közel beruházások térségébe terelné az uniós forrásokat – írja blogbejegyzésében Jávor Benedek.

A Párbeszéd EP-képviselője blogoldalán hozta nyilvánosságra az először a Népszava által ismertetett, a kormány által letagadott, ám természetesen létező  prezentációs anyagot.

Jávor az. anyag 9. diájában bemutatott fejlesztési térkép alapján rámutat, az innovációs tárca által megjelölt fejlesztési területek egyáltalán nincsenek átfedésben a leghátrányosabb helyzetű régiókkal és településekkel. Kiesik belőle Nógrád döntő többsége, Heves, Baranya, a Dél-Alföld szinte egésze, Somogy, amelyek pedig az előterjesztés másik térképe szerint is fejlesztésre szoruló területek. 

A baloldali térképen narancssárgával és lilával jelölték a legkevésbé fejlett magyar településeket a jobboldali térképen pedig a kormány által javasolt fejlesztési régiók láthatóak – a két dia egymásra illesztésével csak minimális átfedést találnánk.
Térképdia  fejlesztési tervből, amit a kormány bőszen próbált letagadni

A prezentáció ugyanakkor lefed néhány igen fejlett régiót, Sopron és a Balaton környékét, belelóg Fejérbe, Komárom-Esztergom megyébe. Az idegenforgalom fellendítése magában nem magyarázza a kijelölt zónákat, hiszen azokból kimaradt Budapest, Magyarország legfontosabb turisztika célpontja, de Pécs (Európa 2010-es kulturális fővárosa), Eger, Szeged is. A Közép-Duna Menti Kiemelt Térség mögött pedig végképp semmilyen szakmai koncepció nem azonosítható, véli a politikus.

Jávor ugyanakkor lát logikát a fejlesztési tervben. Mint emlékeztet, a Közép-Duna Menti Kiemelt Térség közepén helyezkedik el a paksi bővítés – szerinte a kormány ezzel a trükkel próbál uniós forrásokat az egyébként nem támogatható beruházás környékére irányítani, mintegy közvetve becsatornázni uniós pénzeket a projekt járulékos beruházásaiba. Tokaj-Hegyalján hagyományos Orbán-érdekeltségek vannak, a Balaton környékét az elmúlt években szisztematikusan felvásárolták a miniszterelnök veje és legjobb barátja – Tiborcz István és Mészáros Lőrinc – érdekeltségei. 

Itt lényegében az Orbán-családra célozzák az uniós forrásokat

- állítja Jávor. Debrecen és környékének fejlesztése pedig bevallottan Budapest ellensúlyának kialakításáról szól. Egyedül Sopron lóghat ki a turisztikai fejlesztések közül, bár nyilván itt is erős a Fidesz, de ez még egy sor vidéki városra igaz. Megkockáztathatjuk, hogy ebben az Orbán-közeli „Család” következő nagyobb térfoglalási célterületét láthatjuk, amit jól ki fognak tömni uniós pénzzel a jövőben, amiből a szokásos fideszes tempóval nyomott fertőrákosi beruházás már ízelítőt adott – írja Jávor.

Az ellenzék vezetésű városokat elkerülné az uniós pénzeső

A többi fejlesztési terület kialakításában is van logika, amire az EP-képviselő szerint rögtön rájövünk, ha megnézzük az önkormányzati választáson az ellenzék által megnyert megyei jogú városokat, és aztán rárajzoljuk őket a fejlesztési régiók térképére. 

Az egyetlen Miskolc kivételével valamennyi ellenzéki megyei jogú város (és a független polgármester által irányított, nem fideszes többségű Békéscsaba is) kívül esik a teljesen önkényesnek látszó fejlesztési régiókon.

A szisztéma több lépcsőben szűri ki az ellenzéki városokat. Az első szűrő a legfejletlenebb kistérségekre való célzás - írja Jávor -, ebből a nagyvárosok automatikusan kimaradnak, a jellemzően magasabb helyi fejlettségi mutatók miatt. Erre húzza aztán rá a kormány a fejlesztési térségeket, amelyek gondosan elkerülik az ellenzéki nagyvárosokat, jónéhány fideszes megyeszékhely viszont beleesik (Debrecen, Nyíregyháza, Szolnok, Szekszárd).

 De turisztikai régiókba bele tartozik például a Tatabánya elvesztésével a Fidesz stratégáinak szemében minden bizonnyal felértékelődő Esztergom, és a kétesélyes győri választás előtt szintén alternatívaként fejleszthető Sopron is. Végül a kisvárosok, mint szolgáltatásnyújtók önálló pillérré tétele elérhetővé teszi az uniós fejlesztések számára az ebből a rendszerből kimaradó fideszes kisvárosokat – olvasható a blogbejegyzésben.

Természetesen ez a rendszer önmagában még nem jelent forráselvonást. Az majd csak a gyakorlatban derül ki, hogy hogyan is terülnek szét a források az ország településein. Az azonban bizonyos, hogy a kidolgozott rendszer tökéletesen alkalmas arra, hogy kiszorítsák az ellenzéki vezetésű nagyvárosokat az uniós fejlesztésekből. 

Volt, hogy két hónap alatt 55 felmérést készíttetett az Orbán-kormány; az elképesztő méretű adatgyűjtés megágyazhatott a Soros-ellenes kampányhoz is.