Körbeszállja a Földet az ausztráliai tűzvész füstje

Publikálás dátuma
2020.01.15. 10:23

Fotó: HO / AFP
A NASA szakemberei december vége óta tanulmányozzák az erdőtüzek füstjének terjedését.
Az ausztráliai erdő- és bozóttüzek füstje várhatóan körbeszállja Földet, és vissza fog térni az ország fölé - figyelmeztettek az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA kutatói kedden. A szakemberek műholdfelvételek segítségével december vége óta tanulmányozzák az Ausztráliából terjedő füst és aeroszolok terjedését.
Január 8-ig a füst már félúton járt a Föld körül, elsodródott Dél-Amerika felett, ahol ködös égboltot és színes naplementéket, napfelkeltéket idézett elő - olvasható a NASA Goddard Központjának közleményében.
Az ausztráliai tüzek füstje Új-Zélandon is súlyos légszennyezést idéz elő, és sötétre színezte a szigetország hegyeit takaró havat - idézte a NASA legújabb közleményét a CNN hírportálja. A perzselő hőség a térséget uraló szárazsággal együtt "szokatlanul nagyszámú tűzviharfelhőt idéztek elő. Ezek segítik a füst feljutását a sztratoszférába, több mint 16 kilométer magasságba, és ha oda eljut, a füst képes több ezer kilométert megtenni forráshelyétől, és hatással lenni a légköri viszonyokra szerte a világon - írták a kutatók.
Az országban szeptember óta tomboló bozóttüzek eddig mintegy 28 ember életét követelték, és kétezer otthont pusztítottak el, hatalmas kár keletkezett az élővilágban, akár egymilliárd állat is elpusztulhatott, és sűrű füst borította be a nagyvárosokat.
Szerző

Ötezer tevét lőttek ki Ausztráliában

Publikálás dátuma
2020.01.14. 15:22

Fotó: paul mayall / AFP/Picture-Alliance
A vadon élő állatok veszélyeztették az aszály sújtotta vidéken élők élelem- és ivóvízkészleteit, kárt okoztak az infrastruktúrában és nagy veszélyt jelentettek az utakon közlekedőkre.
Több mint ötezer tevét lőttek ki helikopterekről öt nap alatt Ausztráliában, mivel a vadon élő állatok veszélyeztették a bennszülött közösségek ivóvízkészleteit az aszály sújtotta vidéken - közölték a hatóságok kedden. Dél-ausztráliai bennszülött vezetők elmondták, hogy a térségben nem őshonos vad tevecsordákat a helyi közösségek felé hajtotta a szomjúság és a rendkívüli hőség. A nagy csordák veszélyeztették a helyiek élelem- és ivóvízkészleteit, kárt okoztak az infrastruktúrában és nagy veszélyt jelentettek az utakon közlekedőkre. Anangu Pitjantjatjara Yankunytjatjara régióban, ahol a tevéket levadászták, 2300 bennszülött él.
Richard King, a régió vezetője elmondta, hogy megértik az állatvédők aggodalmait, de a nem őshonos vadon élő állatokkal kapcsolatban sokan téves információk alapján ítélnek. "A föld őrzőiként meg kell birkóznunk egy új kártevővel, oly módon, hogy megóvjuk a közösségek értékes vízellátását, és gyermekeinket, az időseket, valamint az őshonos növény- és állatvilágot" - fogalmazott. King hozzátette, hogy a legyengült tevék gyakran kerülnek csapdába és pusztulnak el kutaknál, megfertőzik az ivóvízforrásokat, amelyek a helyi lakosokat, az őshonos madarakat és más állatokat látják el. A hosszú ideje tartó aszályos időszakot az őshonos állatok átvészelik, de a vad tevék számára nagyon megterhelő.
A tevék az 1840-es években érkeztek először Ausztráliába, hogy segítsék a kontinens felfedezését. A következő hatvan évben mintegy 20 ezer tevét szállítottak Indiából Ausztráliába. Jelenleg Ausztráliában él a legnagyobb tevepopuláció a világon. Az illetékesek szerint több mint egymillió példány lehet belőlük az országban. A vadtevéket kártékony állatoknak tartják, mert tönkreteszik a vízforrásokat, letapossák a növényeket. Anangu Pitjantjatjara Yankunytjatjara bennszülött lapossága korábban begyűjtötte és eladta a tevéket, de az utóbbi években már nem képesek kezelni az egyre szaporodó állományt.
Szerző

Rekordszintre melegedtek a tengerek tavaly

Publikálás dátuma
2020.01.14. 13:15

Fotó: Brett Phibbs / AFP
A klímaváltozás hatására felgyorsul az óceánok felmelegedése – figyelmeztetett a veszélyre egy nemzetközi kutatócsoport.
A különböző országok tizenegy intézetének 14 tudósa által alkotta csoportnak az Advances in Atmospheric Sciences című szaklapban megjelent tanulmánya szerint a világ vizei az elmúlt tíz évben a legmagasabb hőmérsékleteket érték el a rendszeres mérések kezdete, az 1950-es évek óta, és az öt legutóbbi év volt a legmelegebb.
Két kilométeres mélységben a vizek hőmérséklete az elmúlt évben mintegy 0,075 Celsius-fokkal emelkedett az 1981-2010 közötti időszak átlaga fölé. Az a hatalmas energiamennyiség, amely az ember miatt az elmúlt 25 évben a klímaváltozás hatására hő formájában az óceánokba került, 3,6 milliárd hirosimai méretű atombomba-robbanásnak felel meg – olvasható a Cseng Li-csing, a Kínai Tudományos Akadémia tudósa által vezetett kutatócsoport munkájában.
A szakértők elemzésükben a klímaváltozás megállításának fontosságára hívják fel a figyelmet. Kifejtették: a következmények katasztrofálisak lehetnek. Viszonylag új módszereket alkalmaztak arra, hogy összefoglalják a felmelegedésre vonatkozó adatokat kétezer méter mélyre nyúlóan. „Fontos megérteni, milyen gyorsan változnak a dolgok. Aki meg akarja érteni a globális felmelegedést, annak meg kell mérnie a tengerek melegedését” – mondta John Abraham, az amerikai St. Thomas Egyetem munkatársa. Kiemelte: 1970 óta a Föld felmelegedése mértékének 90 százaléka az óceánokba áramlott, miközben a szárazföldeknek és a légkörnek csupán négy százaléka melegedett fel.
Az a hatalmas energiamennyiség, amely az ember miatt az elmúlt 25 évben a klímaváltozás hatására hő formájában az óceánokba került, 3,6 milliárd hirosimai méretű atombomba-robbanásnak felel meg
Fotó: HIROSHIMA PEACE MEMORIAL MUSEUM / AFP
„A globális felmelegedés valós és rosszabbra fog fordulni. És ez még csak a jéghegy csúcsa annak, ami még következni fog”

– fejtette ki Abraham.

 Az emberiség azonban cselekedhet. 
„Okosabban kell használnunk energiáinkat, diverzifikálni kell az energiaforrásainkat. Megvan a hatalmunk arra, hogy kisebbé tegyük a problémát”

– mondta Abraham.

Hozzátette azonban: a vizeknek hosszú időre van szükségük ahhoz, hogy reagáljanak a változásokra. „Fontos leszögezni, hogy az óceánok felmelegedése akkor is folytatódik, ha a világ felszíni hőmérsékletének emelkedését két Celsius-fokban vagy az alatt sikerül stabilizálni” – mondta a párizsi klímaegyezmény célkitűzéseire utalva. „Az óceánok lényegesen lassabban reagálnak. A vizek felmelegedésének tempója és mértéke, valamint az azzal együtt járó kockázatok az üvegházhatású-gázkibocsátás mértékének csökkenésével szintén csökken” – hangsúlyozta Abraham.
Szerző