Nyomás alá helyezik a gyöngyöspatai romákat, elköltenék helyettük a kártérítést

Publikálás dátuma
2020.01.16. 07:30

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Nem lehet megszabni, hogy mire fordítsák a kártérítés összegét, ez jogi nonszensz – hangsúlyozta a helyi roma önkormányzat vezetője.
Lapunk információi szerint jobboldali körökben is sokan szerencsétlennek és károsnak ítélték Orbán Viktor múlt heti szavait, miszerint a kártérítés nem más, mint munka nélkül keresett pénz. Ezzel ugyanis a magyar miniszterelnök nemcsak a gyöngyöspatai cigányokat haragította magára, hanem sok máshol élő romát is. Márpedig a legszegényebb falvakban élő, a közmunkának kiszolgáltatott rétegben eddig sokan számítottak fideszes szavazónak, akadt, ahol a kilencven százalékot is meghaladta a jobboldalra adott voksok aránya. Ismeretes: a gyöngyöspatai iskolában hosszú időn át szegregált oktatás folyt. Hatvankét érintettnek összesen 100 milliós kártérítés jár, részben a helyi önkormányzattól, részben az iskolát fenntartó tankerülettől. A kártérítés mértéke azonban egyénenként eltérő: a szegregáció időtartamától függően 350 ezer és 3,5 millió forint közötti összegeket szabott ki a Debreceni Ítélőtábla. Van olyan család, ahol öt gyerek is érintett, ők több mint tízmillió forintra számítanak. Vecsei Miklós, a felzárkózásért felelős miniszterelnöki biztos Orbán Viktor kijelentése után azt nyilatkozta lapunknak, hogy mindenképpen meg kell várni a Kúria végleges döntését. Ha úgy alakul, és a roma családok valóban megkapják a kártérítést, akkor szeretné meggyőzni őket arról, hogy a megítélt pénz egy részét fordítsák képzésre. Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója vagy épp Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár – miközben a miniszterelnöktől eltérően nem kérdőjelezték meg egyértelműen a kártérítés jogszerűségét – szintén „ajánlásokat” fogalmaztak meg arra vonatkozóan, hogy a diákok részére nem készpénzben kellene biztosítani a jóvátételt, hanem például nyelvoktatás vagy érettségire való felkészítés formájában.
Hasonló megoldást javasolt Vecsei Miklós is. Csemer Géza, a gyöngyöspatai roma önkormányzat elnöke lapunknak elmondta: négyszemközt egyeztetett Vecsei Miklóssal, aki segítséget ajánlott a helyi romáknak. Ezek között említette egy bölcsőde jellegű intézmény kialakítását, ahol a három év alatti gyerekek fejlesztését oldanák meg. A felnőtteket egyebek mellett hegesztőtanfolyamra iskoláznák be, később pedig egyfajta munkahelyteremtésről is gondoskodnának. Csemer szerint a gyöngyöspatai romáknak minden segítség jól jön, ezek a programok azonban nem helyettesíthetik a kártérítést, azon felül kell őket értelmezni.
A gyöngyöspatai roma önkormányzat elnöke szerint nem lehet megszabni a romáknak, hogy mire fordítsák a kártérítés összegét, ez jogi nonszensz. – Ha én veszek egy repülőjegyet, de a légitársaság hibájából nem érem el az úti célomat, ők sem szabják meg, hogy a kártérítésből csak újabb repülőjegyet vehetek. Ez színtiszta jogi kérdés, és azzal, hogy a miniszterelnök ezt felül akarja írni, vagy mások akarják eldönteni, milyen módon kell felhasználni az összeget, gyakorlatilag az emberek törvényességbe vetett hitét veszélyeztetik – mondta a Népszavának. Lakatos Oszkár, az ORÖ egyik Heves megyei képviselője arról számolt be lapunknak, hogy gyöngyöspatai ismerőseitől igyekezett tájékozódni a helyzetről. Megerősítette, amit helyszíni riportunkban is írtunk: közlése szerint „alázzák a cigányokat” a településen, „semmirekellőknek” nevezik őket, akik „ingyenpénzt akarnak”. Nem kell se diszkriminálni, se elkülöníteni a roma gyerekeket, és akkor nincs probléma – jegyezte meg Lakatos Oszkár. A jogvédőkkel ért egyet: mivel jelenleg állami fenntartású iskoláról van szó, szerinte a kártérítési kötelezettség is az államot terheli. Ha rajta múlna, akkor a megítélt összeg egy részét továbbtanulásra költené. Az ORÖ képviselője ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a pénz felhasználásáról a roma családok jogosultak dönteni.

Hallgat a roma önkormányzat

A kártérítés megítélését természetesen jogosnak tartjuk – közölte kérdésünkre Agócs János, az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnöke. Ennél bővebben azonban nem szeretett volna nyilatkozni. Az Idetartozunk Egyesület szolidaritási petíciót indított a gyöngyöspatai roma gyerekek és a bírói függetlenség védelmében. Setét Jenő, az egyesület vezetője megelégelte, hogy az ORÖ „az előítéleteket és társadalmi feszültségeket növelő, minősíthetetlen miniszterelnöki beszéddel szemben semmilyen módon nem fejezte ki tiltakozását”. A polgárjogi aktivista a közösségi oldalán felajánlotta, hogy „korrepetálás jelleggel” tájékoztatja az országos önkormányzat képviselőit az ügy részleteiről, a megjelent cikkekről, a szegregációt tiltó jogszabályi környezetről.

Frissítve: 2020.01.16. 11:09

Börtönből is a legjobb jár Mengyi Rolandnak

Publikálás dátuma
2020.01.16. 07:21
Mengyi Roland
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Biliárdasztal, sakkszakkör, lakályos egyszemélyes szoba – kollégistáknak sem jut olyan kényelem, mint a csalási kísérlet miatt elítélt „Voldemort nagyúrnak”.
Titokban vonult be szombaton a kecskeméti börtönbe Mengyi Roland volt fideszes parlamenti képviselő, akit szeptember végén ítéltek jogerősen négyéves börtönbüntetésre költségvetési csalás kísérlete és más bűncselekmények miatt – tudta meg a Blikk.  Mengyinek decemberben kellett volna megkezdenie a büntetésének letöltését, de halasztást kaphatott, így a karácsonyt még családjával tölthette. A bulvárlap úgy tudja, hogy a politikus Kecskeméten, Magyarország legjobb, európai színvonalú börtönében van. Egyágyas, jól felszerelt szobák vannak. A fürdőszoba ugyan közös, de van például közös konyha, ahol főzhettünk, a hozzávalókat pedig a börtön boltjában vásárolhattuk meg – mondta a lapnak egy névtelenséget kérő férfi, aki korábban hónapokat töltött az intézményében. A rabok többsége reggel kisbusszal jár dolgozni. Többnyire reggel 6-tól délután 2-ig tart a műszak. A munka végén választható menü várja őket a börtönkantinban. Az újság megjegyzi, 
a rabok szabadidejüket tévézéssel, számítógépezéssel, kártyázással, pingpongozással, vagy a könyvtárban tölthetik el. Van biliárdasztal, konditerem, sakk- és angolszakkör és még kertészkedni is lehet. Nyáron az intézmény füves sportpályáján 1-2 órát napozhatnak, és közben egy kerti csapnál hűthetik le magukat.

– Az első év után hétvégenként hazajárhatnak, az utolsó egy évet pedig jó eséllyel otthon tölthetik, nyomkövetővel. Ha jól viselkedik, 2 év 8 hónap után szabadul, ehhez Mengyi Rolandnak szerényen kell közlekednie, itt nem számít, hogy ki voltál, nagyobb embert is láttak már ezek a falak – mondta a korábbi elítélt.

Alkotmányos költséget kért Voldemort nagyúr

Mint a Népszava is megírta, az ítélet előzménye, hogy Mengyi Roland egyik ismerőse 2015 tavaszán az egykori képviselőtől megtudta, hogy a szociális szövetkezetek számára egy csaknem 800 millió forintos, európai uniós forrásból származó támogatásról szóló pályázatot fognak kiírni. Az ismerős megkereste Mengyit „támogatásért”. A fideszes honatya a pályázat kiírásáért, valamint azért, hogy a pályázati összeget az érintettek által koordinált szövetkezetek nyerhessék el, 5 millió forint úgynevezett „alkotmányos költséget” – kenőpénzt – kért a vele kapcsolatban lévő döntéshozóknak, és további 5 millió forintot kellett neki fizetni, ha a pályázat végül nyer. Mengyi előbb a pályázati pénz felét, majd a 90 százalékát követelte magának, cserébe azzal kecsegtette a társait, hogy a következő körben ők több pénzt tarthatnak meg. A pályázati pénz pedig úgy jutott volna vissza a honatyához, hogy a nyertes pályázók Mengyihez kötődő alvállalkozókat foglalkoztattak volna. Az érintettek össze is gyűjtötték a kért 5 millió forintot, amelyet Mengyi Roland barátjának adtak, ám a pályázatot végül nem nyerték meg. Mengyi a konspirált beszélgetések során – annak érdekében, hogy a neve ne hangozzon el az üggyel kapcsolatban – a Harry Potter főgonosza után „Voldemort nagyúrnak” szólíttatta magát. Azonban a bűnszervezetben résztvevők hiába beszéltek egymás között virágnyelven. Arról ugyanis egyikük sem tudott, hogy egy adócsalási ügy kapcsán már a adóhatóság nyomozóinak a látókörébe került a csapat, és a szakszolgálat már lehallgatta a telefonjukat, amikor Mengyihez fordultak segítségért. Végül a pályázati pénzt az összeesküvők nem kapták meg, majd amikor visszakövetelték Mengyitől a pénzt, lecsaptak a nyomozók. Mengyi az elsőfokú ítélet után azt mondta fellebbez, mert szerinte „abszurd” az ítélet. – Óriási félreértés ez, továbbra is kitartok amellett, hogy nem követtünk el semmilyen bűncselekményt, és a fellebbezés során fogjuk is ezt bizonyítani – mondta.  
Szerző

Rendőri pálya: kis pénz, kis létszám

Publikálás dátuma
2020.01.16. 07:00

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Mindent megpróbálnak, hogy vonzóvá tegyék a rendőri pályát az érettségi előtt álló fiatalok számára.
Ha Mohamed nem megy a hegyhez, majd a hegy megy Mohamedhez, – így lehet összefoglalni azokat a változásokat, amelyek a rendészeti szakképzést az elkövetkezőkben jellemzik majd, mindezekről pedig Miskolcon, az itteni rendészeti szakgimnázium szerdai nyílt napján adtak ízelítőt. Rendőrkutyás bemutatóval, lövészettel, a diákok által készített „PoliceBrothers” Instragram-fiók népszerűsítésével és rockzenei aláfestéssel illusztrált rövid videófilmekkel igyekeztek vonzóvá tenni az itt megjelent, több, mint kétszáz érdeklődő, érettségi előtt álló fiatal előtt a rendőri pályát. Szükség is van a hangváltásra, hiszen, mint korábban megírtuk, az utóbbi néhány évben drasztikusan, közel nyolcvan százalékkal csökkent az ország négy rendészeti szakközépiskolájába jelentkezők száma: míg 2014-ben 3060-an, addig 2019-ben országszerte már csak 880-an érezték vonzónak a rendészeti képzést. Sokan meg sem jelennek a felvételi vizsgákon, s harminc százalékuk már az első körben kihullik a rostán az alkalmassági vizsgákon. Nem véletlenül vezetik be az idei tanévtől a kétéves képzés mellett a tíz hónapos „gyorstalpalót”, ami közbiztonsági járőri feladatok elvégzésére teszi alkalmassá az itt végzőket. Bagi István, a Miskolci Rendészeti Szakgimnázium igazgatója lapunknak elmondta: már a képzés ideje alatt bruttó 210 ezer forintos havi ösztöndíj jár majd a leendő járőröknek, így számítanak arra, hogy esetleg olyan, felnőtt, netán már a gyerekeiket nevelő férfiak és nők is jelentkeznek, akik korábban épp a megélhetésük veszélyeztetése miatt nem választották a bevétellel nem kecsegtető tanulást. Változik az intézményrendszer is: a tíz hónapos járőrképzést az ország mind a négy rendészeti szakgimnáziumában – Ady-ligeten, Szegeden, Miskolcon és Körmenden – elindítják, de a magasabb szintű képzettséget adó két éves kurzus már csak ebben az utóbbi két szakgimnáziumban lesz. A többiek profilja átalakul és inkább a felnőttképzés felé fordul. Akikkel a miskolci nyílt napon beszélgettünk, azok zöme éppenséggel nem járőr, hanem nyomozó szeretne lenni - ehhez viszont már a főiskolát is el kell végezni. Közéjük tartozik Csík Annamária is, aki a szomszéd megyéből, Pétervásáráról utazott Miskolcra a barátnőjével, hogy rész vegyen a nyílt napon. Elszánt, igazából már az általános iskola után szeretett volna valamilyen rendészeti irányultságú középiskolába jelentkezni, de a családja lebeszélte erről, így most pincérként végez. Bátyja katona, ez is ad neki egyfajta példát, így mindenképp beadja majd a jelentkezését. Hasonlóképp döntött a putnoki Lázár József és az ózdi Tóth Zoltán is – mindketten a küzdősportok szerelmesei, s edzőtársaik között is vannak rendőrök, akik a pálya előnyeit ecsetelték. - Azért mégiscsak más járőrként vagy épp bűnügyi felderítőként dolgozni, mint reggel hattól délután négyig egy gyárban, a futószalag mellett, vagy épp negyven fokos hőségben egy építkezésen – mondták. Arról most még nem gondolkoznak, vajon más lesz-e a nézőpontjuk, ha a fizetésből nemcsak magukat, hanem a családot is el kell tartani. Ebből a szempontból nem tűnik rossz húzásnak, hogy a Belügyminisztérium épp a felvételi időszak előttre időzítette a hivatásosoknak december végén kiutalt egyszeri, bruttó félmillió forintos juttatást – ez a szervezők szerint is feldobta az érdeklődést a mostani, de már az azt megelőző nyílt napon. Miskolcon most abban reménykednek, hogy a tavalyi 160 jelentkező helyett legalább kétszer annyian töltik majd ki a felvételihez szükséges jelentkezési lapokat, s ha nem is tér vissza a fénykor, amikor több mint ezren jártak ide, de legalább nem konganak majd az ürességtől a hatalmas létesítmény falai.
Szerző
Frissítve: 2020.01.16. 09:55