Előfizetés

Még a kormány által létrehozott tanárszervezet is nekiment az új Nemzeti alaptantervnek

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2020.01.16. 11:45
Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
A Nemzeti Pedagógus Kar aggodalmát fejezte ki az új Nat miatt és azt kérik, ne vezessék be szeptemberben. A Pedagógusok Szakszervezetével kötött együttműködési megállapodást pedig újból felrúgta a minisztérium.
Éles kritikát fogalmazott meg a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) az idén szeptembertől bevezetni kívánt, megújított Nemzeti alaptantervvel (Nat) kapcsolatban. Mint közleményükben olvasható, a tervezet őszi bevezetése esetén már a tavaszi időszakban nehéz helyzetbe kerülnek az iskolák és a pedagógusközösségek.   De nem csak ez a baj. Az NPK szerint az első, 2018. augusztus 31-én megjelent tervezetet (amit Csépe Valéria akadémikus professzor és csapata dolgozott ki – a szerk.) széleskörű egyeztetési folyamat követte és alapvetően jónak, előre mutatónak lehetett tekinteni. Az idén szeptemberi bevezetésre tervezett rendeletmódosítás azonban ennek a munkának az eredményeit nem tükrözi. „A módosítás nem tartalmazza a pedagógiai kultúraváltás célkitűzéseit, összességében nem mutatható ki érdemi tananyagcsökkentés, nem biztosítja az intézményi autonómia működési lehetőségeit és az átmenetek zavartalanságát. Redukálja a korábbi kerettantervek választási lehetőségét, és belső struktúrájában sem koherens. A szakképzés folyamatban lévő átalakításával együtt túl nagy terhet jelent a köznevelés szereplőire nézve” – írták. Az NPK azt kéri, a Nat-módosítás jelenlegi koncepciója ne kerüljön bevezetésre 2020. szeptember elsején, mert számos kockázatot rejt magában. Azt javasolják, helyette folytatódjon a korábban megkezdett, előremutató szakmai konzultáció. A hvg.hu már szerdán beszámolt arról, hogy az NPK nem támogatja az új Nat bevezetését. A lap arról is írt, hogy az alaptanterv mostani verziójából teljes egészében kikerült az a több mint ötven oldalas, Csépe Valériáék által megfogalmazott bevezető, amely egyebek mellett az új változat módosult szemléletét, alapelveit, célkitűzéseit tartalmazta. A kormány azért döntött a Csépe-féle Nat átdolgozása mellett, mert nem tartották elég „nemzetinek”. Bár az első verzióhoz több száz szakmai vélemény érkezett, 2018. őszétől semmit nem lehetett tudni arról, a további munkálatoknál ezeket figyelembe vették-e. Az is csak 2019 nyarán derült ki, hogy az antiszemita írókhoz vonzódó irodalomtörténészt, Takaró Mihályt bízták meg azzal, hogy a Natban jobban tükröződjön a hazafias szemlélet. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) egyaránt tiltakozott a Nat körül kialakult helyzet ellen. A múlt héten a kormánypárti Magyar Nemzetben jelentek meg hírek arról, hogy hangsúlyosabb lesz például Wass Albert, Széchenyi Zsigmond, illetve a Horthy-korszak egyik legnépszerűbb írója, Herczeg Ferenc munkássága is. Az új Nat korábbi célkitűzése, a tananyagcsökkentés csak minimális mértékben jelent meg: heti 35 helyett 34 órájuk lehet majd a diákoknak. – A Pedagógusok Szakszervezetének valamennyi munkacsoportja megfogalmazta véleményét a 2018-as Nat-tervezettel kapcsolatban, ám semmilyen visszajelzést nem kaptunk, nem tudjuk, ezeket végül beépítették-e vagy a kollégák feleslegesen dolgoztak – mondta Szabó Zsuzsa PSZ-elnök. Hozzátette: a legfrissebb Nat-verziót már meg sem kapták véleményezésre – annak ellenére sem, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumával (Emmi) tavaly márciusban stratégiai megállapodást kötöttek arról, hogy minden jogszabálytervezetet időben megküldenek nekik. A szakszervezet erre nyílt levélben is felhívta Kásler Miklós Emmi-miniszter figyelmét, kérve, hogy a koncepciót 24 órán belül küldjék el a PSZ-nek.

Az ügyészség szerint rendben volt, hogy Simonka szabadlábon maradt

Batka Zoltán
Publikálás dátuma
2020.01.16. 11:06

Fotó: Béres Márton / Népszava
Pedig közben tanúkat befolyásolt, nyomozókat vesztegetett meg és még egy saját érdekét szolgáló törvénymódosítást is összehozott.
A nyomozó ügyészség bűncselekmény hiányában elutasította a Simonka György letartóztatásának elmaradását kifogásoló feljelentést – adta hírül az ügyészség. Az ügyben Hadházy Ákos független képviselő tett feljelentést azok után, hogy egy ügyészségi összefoglalóból kiderítette: a súlyos, 1,4 milliárd forintos kárt okozó költségvetési csalással vádolt fideszes honatyát a nyomozó hatóságok annak ellenére is szabadlábon hagyták, hogy Simonka közben tanúkat befolyásolt, nyomozókat vesztegetett meg, illetve országgyűlési képviselőként elérte, hogy olyan törvénymódosítások szülessenek, amelyek miatt később az ügyében enyhébb ítélet születhet. Hadházy Ákos országgyűlési képviselő szerint viszont a bűncselekmény gyanúját veti fel, hogy az ügyészség nem indítványozta a büntetőeljárás során Simonka György letartóztatását. A feljelentést a Fővárosi Nyomozó Ügyészség kivizsgálta. Az Ibolya Tibor által jegyzett közlemény szerint „a büntetőeljárási törvény a letartóztatás indítványozására kötelező esetet nem ír elő, hanem a terheltek jogainak védelme érdekében a szükségesség, arányosság és fokozatosság elveinek érvényesülését rögzíti”. Ibolya emlékeztet arra, hogy a bűnügyben a mentelmi jog felfüggesztéséig törvényi tilalma is volt a letartóztatásnak. (Simonka mentelmi jogának a felfüggesztését csak 2018 októberében kérte Polt Péter legfőbb ügyész az Országgyűléstől.) Ibolya szerint „ezt követően azonban már a tényállás olyan mértékben felderített volt, hogy a nyomozás és bizonyítás akadályozása már nem volt lehetséges.” Korábban rákérdeztünk a Fidesznél, kivizsgálták-e, hogy Simonka milyen törvénymódosításokat ért el a frakciónál a saját ügyében, ám a Fidesz azóta sem válaszolt a kérdéseinkre.  Jelenleg a Fővárosi Törvényszéken zajlik a Simonka ügy előkészítő tárgyalása. A bizonyítási eljárás várhatóan áprilisban fog elkezdődni. Az ügyészség 8,5 év börtönbüntetést és 850 millió forintos vagyonelkobzást kért a politikusra. Simonka György fideszes képviselő azóta is szabadlábon védekezik.  

Vizsgálja a Kúria az elítéltek kártalanítási gyakorlatát

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2020.01.16. 10:22

Fotó: Népszava
Miután Orbán Viktor felháborodott a „börtönbizniszen”, a Kúria jogelemző csoportot állított a témára – erre állítólag korábban is igény volt már.
Két kényes ügyben is nyilatkozott az InfoRádió Aréna című műsorának a Kúria elnöke: Darák Péter elsőként szülői felügyelet és a feltételes szabadon bocsátás jogintézményeiről beszélt – nyilvánvalóan a győri kettős gyermekgyilkosság kapcsán, amikor a börtönből épp csak szabaduló apa láthatásán végzett saját és nevelt gyerekével, majd öngyilkos lett.

Beavatkozni nem kell, mérlegelni annál inkább

Az elnök ebben az esetben megvédte a bírósági eljárásokat. Mint mondta, 
konkrét eseteket elemezve nem állapítható meg, hogy a joggyakorlat helytelen irányba haladna, illetve az, hogy mindez közvetlenül a Kúria beavatkozását tenné szükségessé.

Tény ugyanakkor szerinte, hogy a feltételes szabadon bocsátás nem alanyi jog, és az erről döntő bírónak gondolnia kell a társadalom védelmére. Darák szükségesnek tartja a büntetés-végrehajtási bírók alaposabb képzését – álláspontjáról már szóban tájékoztatta Varga Judit igazságügyi minisztert, és írásos véleményt is küld majd neki.

Orbán mérges, a Kúria vizsgálódik

A rossz körülmények között fogvatartott elítéltek kártalanítási pereivel kapcsolatban Darák Péter már nem fogalmazott ilyen egyértelműen. Orbán Viktor éveleji sajtótájékoztatóján kelt ki az ellen, hogy elítélt bűnözők összekapaszkodó ügyvédek és civil szervezetek támogatásával milliókat „vesznek le a magyar államtól”.  A kormány gyorsan fel is függesztette az amúgy jogszerűen megítélt kártérítési kifizetéseket, amíg Európa Tanácsban és az Európai Parlamentben megvitatnák, tényleg jár-e ez a pénz a fogvatartottaknak. A döntés 12 ezer kártérítési pert érinthet.
A Kúria elnöke a rádióműsorban elmondta: joggyakorlat-elemző csoport felállítását rendelte el, amely az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatt az elítéltnek vagy az egyéb jogcímen fogvatartottaknak járó kártalanítás iránti eljárások gyakorlatát fogja vizsgálni. Darák ugyanakkor hozzátette azt is, hogy az elemző csoport felállításának igénye nem most merült fel, ezt már tavaly is kérte az ország számos törvényszéke és Országos Bírósági Hivatal.

Az áldozatok kártérítése is odaveszhet

Bár Orbán a beszédében a civilek mellett nekiment az uniós bíróságnak is, mondván, a testület döntése miatt kell a kártérítéseket kifizetni, ebben tévedhetett. Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke viszont már Orbán megnyilatkozása után közölte, hogy ezeket a kártalanításokat magyar bíróságok ítélik meg, magyar törvények alapján. Ezekhez az ítéletekhez pedig az a törvény kellett, amit 2016-ban a Fidesz szavazott meg kétharmados többségével. Ez a törvény pedig úgy szól, hogy
a fogvatartottnak megítélt kártérítésből először le kell vonni az áldozatot megillető kártalanítást. Így sok esetben voltaképpen az áldozatoknak fizeti ki a pénzt a kormány.

 A kifizetések felfüggesztéséről szóló bejelentés után, szerdán közösségi oldalán is kiadott egy közleményt a Magyar Helsinki Bizottság. Ebben azt írják: 
"ahol a törvények alapján meghozott jogerős ítéleteket egy politikus utasítására semmibe lehet venni, ott nem a törvény uralkodik, hanem a politikus önkénye".

Azt is hangsúlyozzák, hogy tudomásuk szerint a 12 ezer ügy egyikében sem kapott pénzt egyetlen civil szervezet sem. Megjegyzik, nyilvánvaló hazugság az is , hogy "civil szervezetek járnak be ügyvéddel börtönbe", hiszen köztudottan kitiltotta onnan őket a kormány lassan három éve.  Mint a Népszava megírta, az Orbán-kabinet húzása ráadásul azzal a következménnyel is járhat, hogy börtönben ülők és korábbi elítéltek tömegesen indíthatnak végrehajtási eljárásokat az államkincstár ellen, ha a kormány tényleg nem fizeti ki a nekik jogerősen megítélt kártérítéseket.