Előfizetés

Két magyar hamburgerezőt megint Európa legjobbjai közé választottak

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.01.16. 14:38

Fotó: Bamba Marha Burger Bár
Továbbra is fent vagyunk a kontinens burgertérképén.
Tavalyhoz hasonlóan idén is Európa 50 legjobbja közé választott két magyarországi éttermet is a Big 7 Travel utazási magazin. A Bamba Marha Burger Bár a 6., míg a Tuning a 43. helyezést érte el.
A tesztelők minden országból választottak résztvevőket, a rangsor a magazin olvasótáborának és a gasztro-szakértő szerkesztőinek véleménye alapján alakult ki. Figyelembe vették az éttermek online értékeléseit, a megjelenéseit és szakblogok véleményét is. 
Európa legjobb burgerezője a prágai Sad Man's Tongue Bar & Bistro lett, ahol az értékelés szerint az egyszerűen tökéletes hamburger Gruyere sajtot, bacont és természetesen házi készítésű szószt tartalmaz. Második a tavalyi győztes, a Londonban lévő Burger And Beyond, a harmadik pedig a spanyolországi Valenciában található Goiko Grill lett. A teljes lista itt található.
2019-ben is ez a két magyar burgerező szerepelt az európai listán, mindkettő egy hellyel előrébb rangsorolva. A Bamba Marha Burger Bár az áprilisban készített világlistájukon, egyedüli magyar résztvevőként a 13. lett.

A klímaváltozás miatt több lehet az erőszakos bűncselekmény

MTI
Publikálás dátuma
2020.01.16. 13:48
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterestock
Évente akár több tízezerrel is több bántalmazás, rablás történhet a globális felmelegedés hatására – figyelmeztettek amerikai kutatók
"Attól függően, hogy milyen gyorsan emelkedik a hőmérséklet, akár két-három millió erőszakos bűncselekménnyel is több történhet mostantól a század végéig ahhoz képest, mintha egy nem felmelegedő világban élnénk" - mondta el Ryan Harp, a boulderi Coloradói Egyetem Környezettudományi Kooperatív Kutatóintézetének kutatója, az Environmental Research Letters folyóiratban publikált tanulmány vezető szerzője.
Harp és a tanulmány társszerzője, Kris Karnauskas, az egyetem légköri és óceántudományi karának adjunktusa 2018-ban az FBI bűnügyi adatbázisát és az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) klímaadatait elemezte, kapcsolatot keresve a felmelegedés és a bűncselekmények aránya között, különösképpen a téli időszakban. A melegebb teleken ugyanis több erőszakos bűncselekmény, bántalmazás és rablás történik, valószínűleg azért, mert a kevésbé rossz idő több alkalmat nyújt az emberek közötti interakcióra - számolt be a tanulmányról az eurekalert.org portál.
A kutatócsoport 42 klímamodell és a korábbi kutatásaikban feltárt matematikai összefüggések összekapcsolása révén próbálták meghatározni a jövőben bekövetkező bűnesetek számát. A kutatók olyan faktorokat is figyelembe vettek, amelyeket korábban nem, köztük a bűnözés arányának az évszakok közötti és az ország különböző régiói szerinti eltéréseit. "Egyelőre csak a felszínt kezdtük kapargatni azzal kapcsolatban, hogyan hat a klímaváltozás az emberekre, különösen a szociális rendszerek és egészség révén. Egy olyan jövőt látunk, ahol ezek az eredmények hatással lesznek a tervezésre és az erőforrások elosztására az egészségügyi, a bűnüldözési és igazságszolgáltatási közösségek körében is" - fogalmazott Karnauskas.

Az erdőirtások is hozzájárulhatnak a malária terjedéséhez

MTI
Publikálás dátuma
2020.01.16. 11:58

Fotó: SEBASTIAN KAULITZKI/SCIENCE PHOT / AFP/Science Photo Library
Minden négyzetkilométernyi kiirtott erdő mintegy hat új maláriás esetet eredményez – állapították meg kutatók.
Közvetlen összefüggést találtak amerikai tudósok az amazóniai erdőirtás és a szúnyogok terjesztette malária között: ahol sok erdőt irtottak ki, nagyobb volt a fertőzések száma. Az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) megjelent tanulmányukban Andy MacDonald, a Santa Barbara-i Kaliforniai Egyetem (UCSB) és Erin Mordecai, a Stanford egyetem kutatója azt találták, hogy a maláriás esetek gyarapodása után az erdőirtás csökkenést mutatott.
"Megállapítottuk, hogy az erdőirtás nemcsak környezetet, hanem az emberi egészséget is jelentősen veszélyezteti. Az embereket nagyon érdekli, milyen hatása van az erdőirtásnak a malária terjedésére. Az 1970-es években Brazília ösztönözni kezdte, hogy az emberek letelepedjenek Amazóniában, ezzel kapcsolatban nagy növekedést láttunk a maláriás esetek számában" - idézte a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál MacDonaldot, az UCSB betegségökológusát.
A kutatók összehasonlították az erdőirtás alakulását a maláriás esetek számával. Az erdőfelületeket műholdak adatai alapján becsülték meg, a közegészségügyi adatok értékes forrásául a brazil kormány nyilvántartása szolgált. Minden egyes modellben, amelyet használtak, erős és állandó összefüggést találtak az erdőirtás és a malária terjedése között. Több erdőirtás több maláriához vezetett, a több malária pedig az erdőirtás csökkenéséhez.
"Minden négyzetkilométernyi kiirtott erdőre mintegy hat új maláriás esettel számolhatunk.

Ugyanakkor a betegség befolyásolja az Amazóniába települt lakosság egészségi állapotát, jólétét és termelékenységét: 
minden maláriás eset nagyjából 0,7 százalékkal kevesebb kiirtott erdőt jelent"

- tette hozzá Mordecai.