Ahogy Ablonczy Balázs történész fogalmaz, Budapestnek van egy rejtett turanista alvilága, amelyben építészeti emlékek, keleties díszítő motívumok és domborműveken feszítő turáni harcosok hirdetik a magyarság mindenekfelettiségét. Az egyik a Frankel Leó utca 96-98-as számú ház oldalsó homlokzatáról veszi célba az arra járókat, a másikat pedig az Eszék utca 13-15. alatt lévő Turán-udvarban épp avatják. Harcossá.
Különösképp azoknak ajánlatos felkeresni a XI. kerületi, egyébként építészettörténetileg kifejezetten izgalmas Eszék utcai art deco lakóházat, akik felháborodva fogadták, hogy az év végi pénzosztó hajrában még gyorsan megszavazott a kormány 400 millió forintot a Magyar-Turán Alapítványnak. Mire föl, kérdezhetik sokan, amikor az emberek zöme még csak azt sem tudja, mi fán terem egy vérbeli turáni harcos. Merthogy a turanizmus élő és viruló jelenség, az kétségtelen – ha megfeledkeznénk róla, azonnal figyelmeztetnek rá, többek között, a rovásírásos településtáblák, az úton-útfélen hirdetett sámánista dobkörök, említett alapítvány bugaci Ősök napja-rendezvénye, meg egyéb törzsi kurultajok, vagy olyan „hogy került ide”-típusú szobrok, mint amilyen Abaj Kunanbajev XIX. századi kazah költő büsztje a Városligetben. De ilyenek a két világháború között kiépült Újbuda néhány házának díszítőmotívumai, sőt az épületek elnevezései is, melyek a turanista fellángolás egyik első, nagy lázának manifesztációi.
A városrész egyébként a húszas-harmincas években a keresztény-nemzeti középosztály számára épült, egyfajta ellenpontjaként például a zsidósággal azonosított Újlipótvárosnak. A hovatartozást, hogy egyértelmű legyen, a lakóházak elnevezéseivel és dekorációiban is megerősítették. A Szabolcska Mihály utcai Hunnia udvar háza – mely a Tátra és a Pannónia udvarral együtt a rimaszombati születésű Sailer István tervei alapján épült – a hunok csatáit ábrázoló sgraffitókkal van tele; az Eszék utca 11. alatti Árpád udvar az ősmagyarokat mutatja be; a Nap udvar házfalaira (Fadrusz utca-Eszék utca sarok) pedig Márton Ferenc álmodott székely életképet. A Nap udvarnak elnevezett lakóházat egyébként az a Medgyaszay István tervezte, aki az erdélyi népi építészet mellett a keleti építészetéből is sokat merített, és a visszaemlékezések szerint a bécsi Deli Büzér-Klubban egészen közelről ismerkedett a turáni eszmékkel. Rendre részt vett a klub kizárólag férfiak számára rendezett vacsoráin, ahol a szabályzatnak megfelelően, két falat és egy gondosan alátámasztott turáni érv között szabadon káromkodhattak és szellenthettek.
Ekkortájt, egészen pontosan 1929-1931 között épült az Eszék utca 13-15. szám alatt lévő, Turán udvarra keresztelt ház is, Rainer Károly tervei alapján, melynek egyik falán a csodaszarvast űzik ledér öltözetű őseink, a másikon pedig egy dagadó inú és íjú turáni harcos van készülőben – mindeközben, afféle stíluskavarodásként, a szövetkezeti lakóháznak megálmodott épület az art deco építészet egyik hazai csodája. Több szempontból sem lehet betelni vele.