Iványi Gábor és Setét Jenő is Wallenberg-díjat kapott

Publikálás dátuma
2020.01.16. 18:13

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Majsai Tamás, Kaczvinszky Barbara, Bogdán László és Szigeti Jenő is átvehette az elismerést.
Átadták a Raoul Wallenberg-díjakat szerdán Budapesten. A vészkorszakban magyar zsidók ezreit megmentő svéd diplomatáról elnevezett elismerést olyanok vehették át, akik „példát mutatnak humanizmusból” és sokat tettek a hátrányos helyzetű és diszkriminációt elszenvedő embertársaikért – ismertette Sebes József, a Raoul Wallenberg Egyesület elnöke. Wallenberg-díjat kapott Majsai Tamás református lelkész, történész, akinek „életútját végigkíséri a zsidó-keresztény kapcsolatok és más zsidó tárgyú kérdések kutatása”. A laudáció szerint „kimagasló képviselője azon egyházi személyeknek, akik kitartóan keresik a választ arra, hogy a magyar társadalomnak milyen a szerepe a hazai zsidóság tragikus sorsában”.
A kitüntetettek között van Kaczvinszky Barbara újságíró, dokumentumfilm-rendező, aki készített filmet az esélyegyenlőségről, az örökbefogadásról, különböző vallási felekezetekről, kisebbségekről – hangzott el. Setét Jenő roma polgárjogi aktivista azért részesült az elismerésben, mert „mindig határozottan lépett és lép fel a magyarországi szélsőségek, a szaporodó szélsőséges csoportok és a félkatonai szervezetek ellen”. Díjat kapott Bogdán László, a Baranya megyei Cserdi független polgármestere, cigány polgárjogi aktivista, aki a méltatás szerint sokat tesz a kisebbségi és többségi társadalom békés együttéléséért. Kitüntették Iványi Gábor lelkészt, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség elnökét, aki az indoklás szerint „méltó folytatója annak a humanista protestáns szellemiségnek, amelyre Raoul Wallenberg példája is tanít bennünket”.
Szigeti Jenő, a Hetednapi Adventista Egyház lelkésze, egyháztörténész, egyetemi tanár azért kapta a díjat, mert „egész életében kiemelten kezelte a kisebbségvédelmet”. Kovács István, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkára köszöntőjében hangsúlyozta: Raoul Wallenberg életútja a mai világban is példaértékű, hiszen világszerte vannak ma is üldözöttek, akik támogatásra, segítségre szorulnak. Ezért kiemelten fontos ez a díj, és mindaz, amit jelképez – mondta. „A múlt történéseiből okulva bízzunk abban, hogy a világ jobban működhet az együttműködésen alapulva. Higgyünk abban, hogy ezt a világot a normális többség számára teremtették” – fogalmazott a helyettes államtitkár. Horváth József, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) alelnöke arról beszélt: amikor egy kisebbséget vagy bármilyen társadalmi csoportot ellenségként állítanak be, azzal dehumanizálják őket. Ez ellen pedig csak humanizmussal lehet fellépni. Szólt arról is: a kisebbségekért, a hátrányos helyzetűekért küzdőknek sokszor nemcsak a külvilággal kell harcolniuk, hanem azokkal is, akiket ki akarnak mozdítani szegénységükből, megbélyegzett, rossz, de mégiscsak megszokott helyzetükből. Katarina Szécsi Asbrink, Svédország budapesti nagykövetségének első titkára kiemelte: nem válhat mindenki embermentővé, az azonban mindannyiunk felelőssége, hogy merjünk kiállni az emberi jogokért és felemelni szavunkat az igazságtalanság, a kirekesztés ellen.
A Raoul Wallenberg Egyesület és Alapítvány, valamint az Emmi 2010-ben alapította a Raoul Wallenberg-díjat, amelyet azóta évente adnak át a svéd diplomata letartóztatásának és elrablásának évfordulóján. Raoul Wallenberg 1945. január 17-én indult Debrecenbe, hogy az Ideiglenes Nemzeti Kormánnyal és a szovjet főparancsnoksággal tárgyaljon, de soha nem érkezett meg oda. Szovjetunióbeli fogságának pontos története máig ismeretlen, egy 1957-es hivatalos moszkvai közlés szerint 1947. július 17-én halt meg a börtönben, de ezt máig sokan vitatják. A díjátadás után a résztvevők átvonulnak a XIII. kerületi Raul Wallenberg utcába, ahol megemlékezést tartanak a svéd diplomata emléktáblájánál.
Szerző

„Számukra a szövetségünk mit sem ér” – Kiakadt az EPP-re Novák Katalin

Publikálás dátuma
2020.01.16. 17:53

Fotó: kormany.hu
A frakció nagy része is megszavazta, hogy romlik a magyar jogállamiság.
Amikor arról döntünk majd, hogy maradjon-e a Fidesz a Néppártban, a mai szavazás súlyos érv lesz amellett, hogy új szövetségeseket keressünk – nyilatkozta az Atv.hu-nak Novák Katalin azután, hogy az EPP-frakció nagy része is megszavazta, hogy romlik a magyar jogállamiság. A Washingtonban tárgyaló családügyi államtitkár, a Fidesz alelnöke úgy fogalmazott:
„Akik EPP-s létükre ellenünk szavaztak, azok ismét azt bizonyították, hogy számukra a szövetségünk mit sem ér, fontosabb a rájuk nehezedő liberális nyomásnak és elvárásoknak való megfelelés, mint a jog és az igazság.”

Novák Katalin mindenekelőtt megköszönte azoknak a szövetségeseiknek a támogatást, akik – megfogalmazása szerint – čbátran kiálltak a jog és az igazságosság mellett”. Hozzátette: kiemelné François-Xavier Bellamyt, a francia republikánusok frakcióvezetőjét, akinek ezt személyesen is megköszönte, és aki határozottan fel is szólalt a parlamenti vitában a magyarok mellett, valamint Antonio Tajanit, az EPP egyik alelnökét.
Arra a kérdésre, hogy a mai Európai Parlamenti döntés távolítja-e a Fideszt az Európai Néppárttól, úgy fogalmazott:
„amikor arról döntünk majd, hogy maradjon-e a Fidesz a Néppártban, a mai szavazás súlyos érv lesz amellett, hogy új szövetségeseket keressünk”.

Mint megírtuk, az Európai Parlament tagjainak kétharmada jóváhagyta a Lengyelországgal és Magyarországgal szemben elindított 7. cikkelyes eljárásról szóló állásfoglalást. Az indítványt 446 képviselő támogatta, 178 elutasította és 41 tartózkodott. A Fidesznek otthont adó Európai Néppárt (EPP) tagjainak túlnyomó többsége is az igen gombot nyomta meg csütörtök délben: a 155 jelenlévőből 99-en támogatták a határozatot, amely egyebek között megállapítja, hogy a folyamat életbe lépése óta a jogállam helyzete mindkét országban romlott. Az EPP-sek közül 35-en ellenszavazatot adtak le, 21-en tartózkodtak. A 35 EP-képviselőből 11-en a Fideszhez tartoznak, a többiek francia, spanyol, olasz és szlovén politikusok. Figyelemre méltó, hogy a pártcsalád befolyásos főtitkára, a spanyol Antonio López-Istúriz White is nemmel szavazott. 
Szerző

Havazást és ónos szitálást hoz a hidegfront

Publikálás dátuma
2020.01.16. 16:54

Fotó: Népszava
A köd miatt az egész országra elsőfokú figyelmeztetést adtak ki péntekre.
Egy hidegfront készül északnyugati áramlásával kisöpörni a Kárpát-medence felett megült levegőt, egy kis havazás is jöhet – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzéséből. Pénteken többnyire borult, párás, többfelé ködös idő várható, csak helyenként – főként a hegycsúcsokon és északkeleten – süthet ki hosszabb-rövidebb időre a nap. Hószállingózás, ónos szitálás, szitálás előfordulhat. Többnyire mérsékelt marad a légmozgás, csak az Észak-Dunántúlon élénkül meg néhol a délkeleti szél.  A tartós, sűrű köd veszélye miatt az egész országra elsőfokú figyelmeztetést adtak ki. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 0 és -6 fok között valószínű. A legmagasabb nappali hőmérséklet általában -2 és +3 fok között alakul, de ahol kisüt a nap, ennél pár fokkal melegebb is lehet. 
Szombaton is felhős vagy borult, párás időre van kilátás, csak kis területen lehet napsütés. A Dunántúl nyugati felén délutántól elszórtan kisebb havazás, havas eső fordulhat elő, máshol szitálás, ónos szitálás, hószállingózás lehet. Mérsékelt marad a légmozgás. A köd miatt BékésBorsod-Abaúj-Zemplén, CsongrádHajdú-Bihar, HevesSzabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok megyére adtak ki figyelmeztetést.  A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 0 és -7, a legmagasabb nappali hőmérséklet -2 és +5 fok között valószínű. 
Vasárnap keleten számíthatunk párás, foltokban ködös időre. Főként a Dunántúlon elszórtan valószínű hószállingózás, kisebb havazás, havas eső. Az északnyugati, északi szél többfelé megélénkül, nyugaton meg is erősödhet. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 0 és -7, a legmagasabb nappali hőmérséklet -1 és +5 fok között valószínű. 
Szerző