Szigorítaná az ügyészség Gulyás Mártonék büntetését az ÁSZ székházának összefestékezése miatt

Publikálás dátuma
2020.01.17. 11:07

Fotó: Népszava
Túl enyhének találták az ítéletet.
Az ügyészség tárgyalás megtartását kéri az Állami Számvevőszék épületét megrongálók ügyében, mert megítélése szerint a bíróság büntetővégzésében tíz vádlottal szemben túl enyhe büntetést alkalmazott - közölte a fővárosi főügyész. Ibolya Tibor közleményében felidézte: a tizenegy vádlott - 31 és 59 év közötti férfiak - három társukkal az Állami Számvevőszék tevékenységét kifogásolták, és ennek kifejezésére 2018. január 17-én a kora délutáni órákban a számvevőszék V. kerületi, Apáczai Csere János utcai székházához mentek. A műemléki védettség alatt álló, állami tulajdonú épület falára narancssárga festéket öntöttek, majd azt ecsetekkel szétkenték. A székház falán mintegy 2 méteres magasságig, illetve a járdán festékfoltok képződtek, amelyek eltávolítása az épületen állagsérelemmel járt. A főügyész hozzátette: az okozott kár meghaladja a 3,2 millió forintot. A hivatalos megfogalmazás mögött Gulyás Márton és a Közös Ország Mozgalom aktivistái állnak, akik az ellen tiltakoztak, hogy az ÁSZ sorra milliós büntetéseket sózott az ellenzéki pártok nyakába.       A budapesti V. és XIII. kerületi ügyészség a férfiak ellen műemlék megrongálása miatt emelt vádat a Pesti Központi Kerületi Bíróságon és indítványozta, hogy a bíróság tárgyalást mellőzve, büntetővégzéssel szabjon ki egy vádlottal szemben felfüggesztett börtönbüntetést, tíz társával szemben pénzbüntetést. A főügyész közlése szerint a bíróság büntetővégzésében - a bűncselekmény váddal egyező megállapítása mellett - egy férfival szemben 240 óra közérdekű munkát és 120 ezer forint pénzbüntetést, egy másik férfival szemben 240 ezer forint pénzbüntetést szabott ki, a többi vádlottat 3 évre próbára bocsátotta. Az ügyészség szerint azonban a bíróság tíz vádlottal szemben enyhe büntetést és intézkedést alkalmazott, ezért - a 240 ezer forint pénzbüntetéssel sújtott terhelt kivételével - tárgyalás tartását kéri súlyosításért, a vádirat szerinti büntetésekre ítélés érdekében. 
Frissítve: 2020.01.17. 11:17

Volt főügyész: csak formális az ügyészség függetlensége, a vezérelv a lojalitás

Publikálás dátuma
2020.01.17. 10:28
Polt Péter és Orbán Viktor
Fotó: Népszava
Ihász Sándor szerint a szervezetben nincs következménye, ha alaptalanul vádolnak valakit, az ügyeket pedig törvényes kereteken belül is manipulálni lehet.
"Az ügyészség szervezete öntörvényű, ellenőrizhetetlen, felelősség nélküli, számonkérhetetlen" – nyilatkozta Ihász Sándor a Hírklikknek. Ihász korábban súlyos bűncselekmények ügyében eljáró fővárosi, majd fellebbviteli főügyész volt aztán belekeveredett a Fenyő-ügybe, amelyben vádat emeltek Gyárfás Tamás ellen - őt pedig bűnpártolással vádolják. Érintettségét akár korábban, most is tagadta, ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: a szakmai alap nélküli, szándékos időhúzás miatt elfogyott a türelme. A nyomozásnak már rég vége, mégis két éve lezáratlan az ügy, "az ilyen hozzáállás egy törvényesen működő jogállamban szakmai alapon és korrekten eljáró ügyészség részéről elképzelhetetlen". Az ellene folyó eljárás miatt karrierje derékba tört, Ihász mégsem hiszi, hogy ha bebizonyosodik, hogy ártatlanul vádolták meg, annak bármi következménye lenne. Mint mondta,
"az ügyészségen nem büntetik a »műhibát«, mint az orvosoknál, vagy az építészeknél, vagy bárhol".

"Borzasztó azt látni, hogy mivé lett, hogyan torzult egyre jobban ez a szervezet az elmúlt tíz esztendőben" - folytatta. Szerinte a törvényes kereteken belül is manipulálni lehet döntéseket, illetve formális lehetőségekkel irányítani ügyeket. Az interjúban kifejtette:
"az ügyészség függetlensége teljesen formális. Ott mára igazodási vezérelv a feltétel nélküli lojalitás lett. a döntéseik, vagy azok elmaradása ellen érdemi, hatékony jogorvoslat sincs, hiszen egy-két kivételtől eltekintve, a felettes ügyész bírálja el az összes jogorvoslatot".

Utólagos érdemi vizsgálat, vagy következményekkel járó, és a nyilvánosság számára megismerhető felelősségre vonás pedig akkor sincs, ha valakit bűncselekmény hiányában, jogerősen felment a bíróság.
Szerző

Alakul az új bérrendszer a Volánbusznál

Publikálás dátuma
2020.01.17. 10:11

Fotó: Szalmás Péter / Népszava
Együttműködési megállapodást írt alá az országos buszközlekedési cég két legnagyobb szakszervezete, hamarosan össze is olvadhatnak.
A Közúti Közlekedési Szakszervezet (KKSZ) nagyjából ötezer vidéki, a Volánbusz Közlekedési Szakszervezet (VKF) pedig kétezer főváros környéki dolgozót, többségében buszvezetőt képvisel a túlnyomórészt távolsági és vidéki városi közlekedésben jelenlévő cégnél. A korábban hét vállalatra bontott busztársaságot tavaly októbertől egy szervezetbe tömörítették, de egyelőre megmaradtak az évek alatt kialakult bérkülönbségek, a kollektív szerződések közül pedig csak a központi régióban működő Volánbusznál megkötött megállapodás maradt érvényben. Jogos igénye a munkavállalóknak az egész vállalatra érvényes egységes bérrendszer és egy minden terület elvárásainak megfelelő új kollektív szerződés kiharcolása. Ezt a munkát segítheti a szakszervezetek egyesítése – jelentette ki a KKSZ elnöke. Baranyai Zoltán arról tájékoztatta a Népszavát, hogy a tervek szerint a 2014-ben épp a KKSZ-ből kivált, központi régióban működő volánbuszos szakszervezet visszatérne a nagyobb tömörülésbe önálló alapszervezetként. A Magyar Szakszervezeti Szövetséghez (MASZSZ) tartozó Közúti Közlekedési Szakszervezetben érlelődő változásokhoz hasonló folyamat ment végbe december elején a Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége és a Közlekedési Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetsége között is, vagyis közeleg az a helyzet, amikor két érdekvédői csoport képviselői ülhetnek tárgyalóasztalhoz a Volánbusz vezetőivel. Baranyai Zoltán tájékoztatása szerint a több mint 50 százalékos szervezettség erejét mutatja, hogy a cég vezetése a tegnapi egyeztetésen vállalta: február 15-ig leteszi az asztalra a minden buszvezetőre érvényes egységes bérjavaslatot. A koncepció alapja, hogy egy sávos bértábla alapján az azonos szinten állók egyformán keresnének, egy kezdő buszvezető alapbére várhatóan magasabb lenne a garantált bérminimumnál és egyforma lenne Budapesten, Mátészalkán és Lentiben. Megszűnhet az órabér alapú elszámolás, s az alapot szintén egységesen csak néhány ösztönző pótlék egészítené ki a mostani bonyolult bérrendszer helyett. Ezekkel a tervekkel az érdekvédők elviekben egyetértettek. Ettől a folyamattól független az idei béremelés mértékéről szóló tárgyalás, amiben viszont nincs előrelépés. A Közszolgáltató Vállalkozások Konzultációs Fórumának (KVKF) őszi ülésén elhangzott 14-15 százalékos követelésre a kormány eddig nem reagált, és nem tűzte még ki a következő ülés időpontját sem.