Előfizetés

Tapintatos kilépési ünnepségre készül az Egyesült Királyság

R. Hahn Veronika (London)
Publikálás dátuma
2020.01.18. 09:00

Fotó: ADRIAN DENNIS / AFP
A szigetország konzervatív kormánya nem akarja tűzijátékkal vagy a Big Ben rendkívüli megszólaltatásával magára haragítani a megosztott brit társadalmat.
Két héttel a Brexit megvalósítása előtt nem tűnik úgy, mintha a brit kormány óriási felhajtást tervezne az Európai Unióból való kilépés megünneplésére. A kabinet azt közölte: a megosztottság sebeinek gyógyítására, és a közösségek újraegyesítésére akarja felhasználni az alkalmat. Ennek jegyében január 31-én rendkívüli kormányülésre kerül sor Londonon kívül, valahol Észak-Angliában. A napirenden a társadalmi-gazdasági különbségek kiegyenlítése, a jólét minden tartományra való kiterjesztése szerepel. Boris Johnson este beszédben várhatóan üdvözli a nemzetet. A miniszterelnöki iroda fényjátékkal emlékezik meg az eseményről, többek között a kormányfői rezidencia fekete téglaborítására vetítve ki egy óra visszaszámlálását este 11 óráig. A Whitehall kormányzati negyedet ugyancsak kivilágítják. A Parliament Square minden zászlórúdjára kitűzik a Union Jack nemzeti zászlót. Ugyanazon a napon speciális Brexit-érem kerül forgalomba, melybe a következő szöveget vésik be: béke, prosperitás és barátság minden nemzettel. A viszonylag visszafogott ünneplés fényében nem meglepő, hogy az életvidám Nigel Farage, a Brexit Párt vezetője és "Leave Means Leave" (A kilépés kilépést jelent) nevű mozgalma próbálják átvenni a kezdeményezést. A Times napilap beszámolója szerint a mandátumától búcsúzó európai parlamenti képviselő a parlament előtti téren rendezné meg Brexit-partiját. A szervezésben egyelőre ott tartanak, hogy felkérték a nyilvánosságot, írjanak közismert dallamokhoz új, az eseményhez kapcsolódó, tömegesen skandálható szöveget. A Brexit Párt elnöki tisztségét betöltő Richard Tice azt mondta: minden jó ötletre jó fogékony. A kilépéspártiak azt is szeretnék, ha a Brexit időpontjában megszólalna a Big Ben. Boris John­son azonban elutasította, hogy a kormány félmillió fontot áldozzon az átépítés alatt álló óratoronyra, hogy harangját soron kívül megkondítsák. A kormányfő mindenesetre meggondolatlan módon felvetette a közösségi finanszírozás elvi lehetőségét. Az adakozás gyorsan beindult, egy nap alatt több mint 120 ezer font gyűlt össze. A nevesebb felajánlók közé tartozik Mark Francois, az euroszkeptikus toryk képviselőcsoportja, a European Research Group helyettes vezetője és Nick Ferrari, az LBC londoni rádióállomás egyik frontembere, akik 1000-1000 fontot áldoznának a helyi idő szerint éjjel 11 órakor bekövetkező korszakváltás emlékezetessé tételére. Egyre valószínűbb azonban, hogy miután a westminsteri parlamenti hatóságok ellenzik a "Big Ben bongot", a terv akkor sem valósulhatna meg, ha összejönne a pénz. Nigel Farage ezzel kapcsolatban úgy vélekedett, hogy a "kormány kínosnak tartja a Brexitet és nem gondol a megünneplésére". A populista politikus szerint az "egész világ kinevetné" az Egyesült Királyságot, ha éjjel 11 órakor nem szólalna meg a Big Ben. Mindeközben Sadiq Khan, bennmaradáspárti londoni főpolgármester arra készül, hogy a sokak számára szomorú éjszakán újfent hangsúlyozza: London továbbra is várja a külföldieket. Ami a a szigetországban korábban letelepedett európaiakat illeti, a Belügyminisztérium friss közleménye szerint a rendszer 2018. augusztusi bevezetése óta 2,75 millió kérvény érkezett a "letelepedési engedéllyel rendelkező", vagy az "előzetes letelepedési engedéllyel rendelkező" jogállás megszerzésére, a hatóságok pedig mindeddig csak hat jelentkezést utasítottak el, amelyek nem feleltek meg a feltételeknek. Az északír tartományi nemzetgyűlés és autonóm végrehajtó hatalom e hét eleji főnixmadárszerű feltámadása kedvezően alapozta meg a 2020-as évkezdést. A londoni Open Europe agytröszt most közzétett jelentése az Egyesült Királyság és az Európai Unió közötti tárgyalások szempontjából is lényegesnek tartja a fejleményt. Bár a Brexit továbbra is megosztó tényező marad, az elemzők úgy látják, legalább a helyzet dinamikája megváltozik. A tárgyalások következő menetét várhatóan kevésbé dominálják majd az ír-északír határral kapcsolatos kérdések. Minden érintett félnek jól felfogott érdeke, hogy "kellő érzékenységgel" ültesse át a gyakorlatba a kilépési megállapodás rendelkezéseit, a lehető legkisebb mértékben megzavarva az üzleti életet és a kereskedelmet. Az Egyesült Királyság és az EU közötti szabadkereskedelmi tárgyalások fontos szerepet játszhatnak az ír belpolitikában is, mivel az országban február 8-ra tűzték ki az előrehozott választásokat. Leo Varadkar kormányfő legfőképpen a tárgyalócsoport folytonosságával kampányol a voksokért, a jobbközép Fine Gael kormánypárt vezetője pedig az Egyesült Királysághoz fűződő jó kapcsolatok jelentőségének elismerése mellett sem mulasztotta el kiemelni, hogy a megbeszélések során Dublin az EU csapatát erősíti, Brüsszel pedig prioritást élvez Londonnal szemben.

Több amerikai reptéren is ellenőrzik a kínai Vuhanból érkező utasokat a koronavírus miatt

MTI
Publikálás dátuma
2020.01.18. 08:30

Fotó: NOEL CELIS / AFP
Száz főből álló orvoscsoportot állít munkába az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ.
New York, Los Angeles és San Francisco repülőterein bevezetik a kínai Vuhanból érkező utasok ellenőrzését a koronavírus miatt – jelentette be az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ (CDC) pénteken. Az eddig ismeretlen – és rejtélyesnek tartott – új koronavírus a közép-kínai nagyvárosban, Vuhanban jelent meg először, majd átterjedt Thaiföldre és Japánra is. A CDC közölte: az új típusú koronavírusos megbetegedések tüneteinek felderítését, a Vuhanból érkezők alapos vizsgálatát New York és San Francisco légikikötőiben már pénteken este megkezdik. E két nagyvárost ugyanis közvetlen repülőjáratok kötik össze Vuhannal. Los Angelesnek ugyan nincs közvetlen járata, de nagyon sok utast fogad Kínából. Ebben a dél-kaliforniai városban a jövő héten kezdik meg a Kínából érkező utasok egészségügyi szűrését. Mindehhez a CDC száz főből álló orvoscsoportot állít munkába a reptereken. Az új típusú vírus okozta járvány kitörését Kína hivatalosan 2019. december 31-én jelentette be. A páciensek többsége Vuhan egyik nagy halpiacán betegedett meg, ahol élő állatokat is árulnak. Szakértők szerint a betegséget valószínűsíthetően a vírushordozó állatok érintése, vagy húsuk elfogyasztása okozhatja. A kutatók feltételezése szerint a kór cseppfertőzéssel terjed. A kínai orvosszakértők az egyik betegtől vett mintából nyerték ki a vírus genetikai adatait, és így azonosították az újabb megbetegedéseket. Kínában eddig csaknem 60 beteget diagnosztizáltak, közülük ketten meghaltak, fél tucat beteg állapota válságos. Csütörtökön a tokiói egészségügyi minisztérium is közölte, hogy a betegség megjelent Japánban, korábban pedig Thaiföld jelezte az ENSZ Egészségügyi Világszervezeténél (WHO) a megbetegedéseket. A betegségre utaló tünetekről érkeztek jelentések Dél-Koreából és Hongkongból is. A tüneteket olyan embereknél állapították meg, akik korábban Vuhanban jártak. A koronavírusok légzőszervi és hastáji megbetegedéseket okoznak, hét ismert altípusuk van. Az atípusos tüdőgyulladás (SARS), illetve a közel-keleti légzőszervi tünetegyüttes (MERS) okozói is koronavírusok, ám a mostani megbetegedések esetében nem ezek valamelyikéről van szó. Az új vírus „viselkedését” és az általa okozott tüneteket egyelőre vizsgálják. Az amerikai járványügyi hivatal mindenesetre leszögezte: kevés az esélye annak, hogy a járvány az Egyesült Államokban is felüti a fejét.

Keresik Kövesi utódját

Gál Mária
Publikálás dátuma
2020.01.18. 08:30

Fotó: DANIEL MIHAILESCU / AFP
Teljesen új vezetést kapnak a román bűnüldözési csúcsszervek, köztük a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA), a nemzetközileg nagy tekintélyt szerzett, 2018 nyaráig Laura Codruta Kövesi által vezetett testület.
Jelenleg ugyanis igen fura, Romániában is előzménytelen helyzet állt elő - a legfőbb ügyészségnek és két legfontosabb részlegének, a DNA-nak valamint a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Ügyészségnek (DIICOT) is csupán ügyvivő vezetője van. A folyamatot az új kormány, a Dancila-kabinet megbuktatása után hivatalba lépő Orban-kormány indította el, a tisztségekre való jelentkezés decemberben zajlott, az első rostán átment jelöltek meghallgatása tegnap ért véget, eredményhirdetés január 21-re várható. Az új vezetőket az igazságügyi miniszter választja ki, a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) ügyészi részlegének véleményezése után pedig az államfő nevezi ki.
Ezúttal minden bizonnyal nem áll fenn az a veszély, hogy Klaus Johannis elnök elutasítja valamely kiválasztott kinevezését, mint tette azt a Kövesi menesztése után az előző, szociáldemokrata (PSD) kormány által a DNA vezetésére kijelölt Adina Floreaval. A tavaly november 4-én hivatalba lépett Orban-kabinet annak a Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) a kormánya, amely Johannis mögött áll, és amelynek korábbi elnöke maga az államfő volt. Így az a hosszú ideje vágyott helyzet állt elő Romániában, hogy véget ért az úgynevezett „paloták harca”, a köztársasági elnöki hivatal és a kormány közötti, még Traian Basescu idejében kezdődött állandó viszály. A DNA élére pályázó egyik jelölt, Calin Nistor, aki egyben annak ügyvivő vezetője is, szerdai meghallgatása során elismerte, hogy a korrupcióellenes ügyészek tevékenysége nem volt tévedésmentes, de a testület „összességében betöltötte hivatását”. A hibák az egyes ügyészek által elkövetett egyéni hibák voltak, vélekedett Nistor, hozzátéve, hogy meglátása és tapasztalata szerint törvénymódosításra lenne szükség, amely lehetővé teszi a bűnüldöző szervek közös munkacsoportját komplex esetek kivizsgálására. Az ügyvivő DNA főügyész ugyan csupán a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Ügyészséget, a DIICOT-ot és a főügyészséget említette név szerint, de hozzátette azt is, hogy „esetleg más szerv” a jelenlegi hatályos normatív keretben. Az igény megfogalmazása nem véletlen, hiszen, amióta nyilvánosságra került a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) és a DNA hosszú ideig titkolt, majd 2017-ben maga Kövesi által is letagadott, 2009-ben létreejött együttműködése, az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek mondta ki azt, a SRI-ügyészség vegyes csapatok felszámolódtak, a román korrupcióellenes harc hatékonysága pedig látványosan csökkent. Ez utóbbi persze részben Kövesi 2018 júliusi menesztésének is köszönhető, valamint annak, hogy a volt PSD kormány, azóta börtönben ülő elnökének, Liviu Dragneanak a védelmében mindent megtett a DNA ellehetetlenítésére, hiteltelenítésére, de kétségtelenül a korábbi vitatott módszerek hiányának is.
Laura Codruta Kövesi idén januártól felállt Európai Ügyészség vezetője, az első európai uniós főügyész. Eddigi pályája szédületes: 33 évesen, 2006-ban ő lett Románia főügyésze, az első nő és egyben a legfiatalabb főügyész Románia történetében, az egyetlen, aki Románia Legfőbb Ügyészeként teljes mandátumát kitöltötte. 2013-ban vette át a DNA vezetését. Második mandátuma idején, 2018. július 9-én, hosszas vacillálás után Klaus Johannis aláírta menesztését egy alkotmánybírósági döntés nyomán. Az Alkotmánybíróság azért került képbe, mert az akkori PSD-s igazságügyi miniszter februárban kérte Kövesi menesztését "alkalmatlanság" miatt, de ezt Johannis nem hajtotta végre. A PSD kormányzat mindvégig politikai elfogultsággal vádolta Kövesit, miközben a lakosság szemében ő volt a korrupcióellenes harc záloga. 

Nehéz örökség

A DNA főügyészi tisztségére 5 jelöltet engedett utolsó körbe a szaktárca: Mariana Alexandru, Crin-Nicu Bologa, Camelia Elena Grecu, Nistor Calin, Ionut Botnaru ügyészeket. Botnaru visszavonta pályázatát. A román médiában nem jelent meg mindeddig, ki a legesélyesebb Kövesi székére. Az egyik legnagyobb név közülük Mariana Alexandru, aki 2005-2014 között volt a DNA ügyésze. Meghallgatásán hangsúlyozta, hogy egyetlen, általa bíróság elé állított vádlottat sem mentettek fel. Az Európai Bizottság felkérésére tagja volt annak a nemzetközi csapatnak, amely Moldova Köztársaságban, a legfőbb bankokból eltűnt 1 milliárd eurós sikkasztást vizsgálta (tegyük hozzá, a pénz máig nem került elő), majd ugyancsak az EB felkérésére szakmai segítséget nyújtott a moldovai korrupcióellenes struktúrák létrehozásában. Alexandru 2014-ben távozott a DNA-tól, meghallgatásán erről azt állította, hogy az akkori vezetés nyomására. Az akkori főügyész Laura Codruta Kövesi volt. Mivel Kövesi nimbusza töretlen a jelenleg kormányzó PNL berkeiben és az államfő szemében is, ezzel a kijelentésével feltételezhetően nem Alexandru lett a nagy esélyes. Ám bárkit válasszanak meg a DNA élére, igen nehéz feladata lesz. Kövesi romániai és nemzetközi népszerűsége, „unortodox” eszközökkel elért szakmai sikerei tulajdonképpen megismételhetetlenek a titkosszolgálati együttműködés hiányában.