Sem a hatvani tankerület – illetve azon keresztül a magyar állam –, sem a gyöngyöspatai önkormányzat nem fizette ki önként a törvény által megszabott január 17-i határidőig a helyi általános iskolában évekig szegregált gyerekeknek jogerősen járó kártérítést – mondta el lapunknak a perben az érintetteket képviselő Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány jogi szakértője.
Fakas Lilla megerősítette: az alapítvány minden érintettnek azt javasolta, hogy várják meg a Kúria végső döntését abban a felülvizsgálati kérelemben, amelyet az alperesek – a tankerület és az önkormányzat – indítottak az iskolafenntartókat elmarasztaló és kártérítésre kötelező ítélet miatt.
– Már csak azért sem javasoljuk a végrehajtás azonnali kérelmezését, mert már tavasszal meghozhatja a végső döntést a Kúria, így rövid időn belül vitathatatlanná válhat a kártérítés jogossága. És azért sem érdemes sietni, mert abban az valószínűtlen esetben, ha a Kúria a romák számára kedvezőtlen döntést hozna, akkor vissza kellene fizetni a pénzt – mondta Farkas Lilla. Szavai szerint az ő kezében van mind a hatvankét érintett egyéni nyilatkozata, amelyben a sértettek az iskola fenntartójától, vagyis a tankerületen keresztül magától az államtól kérik a kártérítést. Épp ezért érthetetlen, hogy a térség országgyűlési képviselője miért riogat a helyi önkormányzat csődbemenetelével. Hozzátette: Horváth László „közbenjárását” jogi szempontból egyébként sem tudja értelmezni, mert ő sem a felperesek, sem az alperesek körében nem érintett.
A jogi képviselő szavai szerint mivel a bíróság az alperesek egyetemleges felelősségét állapította meg, a sértettek joga eldönteni, hogy az államtól, az önkormányzatól vagy valamilyen arányban esetleg mindkettőjüktől kérik a pénzt. Az ilyen jellegű perekben logikus azt megnevezni, amelyiktől leginkább „behajtható” az összeg: azért esett a választás a helyi állami iskolára, mert ha annak nincs fedezete a fizetésre, úgy a törvény szerint az adott intézményért pénzügyileg felelős költségvetési szervnek, jelesül a tankerületnek, vagyis végső soron az államnak kötelessége helytállni.
Farkas Lilla megjegyezte: azt, hogy „természetben”, vagyis oktatás, képzés formájában szeretnék ezt leróni, az alperesek már a per során is felvetették, de ezt mind a felperesek jogi képviselői, mint a bíróság elutasította. – Más állampolgárok esetében a jogosan járó pénzbeli kártérítés kapcsán senki nem „ötletel” kívülről, hogy azt neki mire kellene elkölteni, tiszteljék meg a romákat is azzal, hogy felnőtt módjára eldönthessék, mit kezdenek a pénzzel – mondta.
Horváth László, a térség fideszes országgyűlési képviselője Farkas Lilla felvetésére úgy reagált: neki választott képviselőként minden, a körzetéhez tartozó település ügyével törődnie kell, ezért szólalt meg ebben az ügyben, s ezért kíséri végig annak mozzanatait. Hozzátette: továbbra is úgy véli, hogy mivel a tanulók az oktatás terén szenvedtek hátrányt, a kártérítést is egyéni fejlesztés, képzés formájában kellene megkapniuk. Szavai szerint a per során az érintett diákok maguk is megnevezték, hogy idegen nyelvet, informatikát vagy szakmát szeretnének tanulni, a bíróság azonban anélkül döntött a pénzbeni kártérítés megítéléséről, hogy a természetbeni kártérítésről az érintetteket „nyilatkoztatta” volna. Horváth László úgy tudja, pénteken a tankerület és az önkormányzat jogi képviselőiken keresztül kezdeményezte a kapcsolatfelvételt az érintett romákkal, hogy egy kártérítési megállapodásról kezdjenek egyeztetni.
Hevér Lászlóné, Gyöngyöspata polgármestere lapunknak megerősítette: nem fizettek, pénteken jogi képviselőjük útján a felperesek ügyvédje részére eljuttatták az egyeztetés kezdeményezésére vonatkozó levelet.
