A cikk szerzője, Becca Rothfeld a Harvardon tanít filozófiát és a lap külsős irodalmi recenzense. Szerinte Szabó Magda regénye egyszerre szívszaggató és elbűvölő. A tizennégy éves Vitay Georgina történetét hosszan részletező kritika kiemeli a civil ellenállás szerepét, és emlékeztet arra, hogy Szabó milyen ügyesen tudja fenntartani a feszültséget az utolsó oldalakig azzal, hogy végigviszi a kislány nézőpontját. A kritikus azt állítja, hogy a magyarul 1970-ben megjelent, és azóta filmben és musicalben is továbbélő regény angol nyelvű megjelentetését legalább annyira várták már, mint amennyire megkésett a kiadása, ezért válhatott külföldön eddig Az ajtó a legismertebb Szabó-művé. (A szerző csak az angol-amerikai piacra gondolhatott, hiszen az Abigél 1974-ben csehül, 1977-ben lengyelül, 1986-ban németül, 1996-ban lettül, 2003-ban románul, 2007-ben olaszul, 2017-ben pedig már franciául is olvasható volt.) Meglátása szerint Len Rix fordítása ügyes, meg tudja formálni Szabó beszélgetős prózáját (a dialógusok és a belső monológok furcsa keveredését), mely most szinte háttérbe szorul a szövevényes cselekmény mellett, a titok hosszan és lassan tárul fel, így az olvasó bevonódik a nyomozás izgalmába.
A regény a Matula reguláinak bemutatásával egy igen divatos irodalmi áramlatba lép be, Margaret Atwood hívei biztosan szívesen borzonganak majd a kötelező hajvágáson, a rúzsbeszolgáltatási kötelezettségen vagy éppen az előírás szerinti matulás szappan használatán. Ezeket a cikk szerzője is élvezettel sorolta fel a könyv erényeként. Abigél legendája, vagyis a problémamegoldó szobor története elvarázsolta az amerikai recenzenst, ahogy a különböző túlélési stratégiák könnyed kezű ábrázolása is. Szabónál ahány osztálytárs vagy egyéb fő- és mellékszereplő megjelenik, az mind-mind másfajta eszközzel él a nácik, a nyilasbarátok, a zsidógyűlölet és a kollégiumi terror legyőzése vagy egyszerűen kibírása érdekében. Mindeközben azt is bemutatja a regény, hogy miként lehet néma belenyugvással, "tudatlanságnak" feltüntetett vaksággal legitimálni azt, amit nem lenne szabad. A könyv humanizmusát az amerikai kritikusa szerint semmi sem teheti tönkre, de az igazság teljes megértése érdekében azt javasolja a leendő olvasóknak, hogy magát Abigélt kérdezzék meg.
