Kína megint nekifut az egyszer használatos műanyagok betiltásának

Publikálás dátuma
2020.01.20. 13:21

Fotó: JOHANNES EISELE / AFP
A tervek szerint 2020 végére a nagyvárosokban, 2022-re pedig mindenhol megszüntetik a nem lebomló zacskók használatát.
Az ázsiai ország évek óta küszködik azzal, hogy az 1,4 milliárd polgára által termelt szemetet kezelni tudja. Az ország legnagyobb szemétlerakó helye, amely mintegy száz futballpálya nagyságú, máris megtelt, holott még 25 évig akarták használni - emlékeztetett a BBC News. Kínában 2017-ben 215 millió tonna városi háztartási hulladékot gyűjtöttek be. Az újrahasznosításról azonban nem állnak rendelkezésre adatok. Az Oxfordi Egyetem online kiadványa, az Our World in Data (Világunk adatai) szerint 2010-ben Kínában 60 millió tonna műanyag hulladék keletkezett, az Egyesült Államokban pedig 38 millió tonna. A 2018-ban publikált kutatás szerint az előrejelzések 2025-ig hasonló képet rajzolnak ki.
A kínai Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság vasárnap hozta nyilvánosságra új irányelveit, amelyeket a következő öt évben akarnak megvalósítani. A terv szerint 2022-re az ország minden városában megtiltják a műanyag zacskók használatát. A piacokon ugyanakkor a friss árut még 2025-ig csomagolhatják műanyagba. A 0,025 mm-es vagy annál vékonyabb műanyagzacskók gyártása és forgalmazása szintén tilos lesz. A vendéglátóiparban az eldobható műanyagok használatát 30 százalékkal csökkentik. A szállodákban 2025-re akarják elérni, hogy ne használjanak eldobható műanyagokat. A kínai vendéglátóhelyeken az egyszer használatos műanyag szívószálak használatát is megtiltják. 
Kínában már nem először indítanak kampányt a műanyagok használata ellen: 2008-ban megtiltották, hogy a boltokban ingyen adják a műanyag zacskókat és a legvékonyabb műanyag zacskók forgalmazását is betiltották. Noha korábban Kína volt a legnagyobb műanyag hulladék importőr a világon, 2017-ben bejelentették, hogy megtiltják a külföldről érkező műanyag hulladékok behozatalát.
Ázsiában más országok is fellépnek a műanyag hulladékok ellen: Thaiföldön idén jelentették be az eldobható műanyag zacskók betiltását a nagy áruházakban, és a tilalmat 2021-re az egész országra kiterjesztik. Az indonéz fővárosban, Jakartában szintén betiltják a boltokban, szupermarketekben és hagyományos piacokon a műanyag szatyrokat 2020 júniusáig. Balin pedig már nem lehet műanyag zacskót használni.
A fejlett országok 2018 óta küldenek műanyag hulladékot Malajziába. A helyi hatóságnak azonban komoly problémát okoznak az illegálisan érkező műanyag hulladékszállítmányok. A malajziai környezetvédelmi miniszter hétfőn jelentette be, hogy 150 konténernyi illegális műanyag hulladékot küldenek vissza oda, ahonnan származik, és a jövőben is ezt teszik az illegálisan érkező hulladékkal.
Szerző

Bagolyfigyelésre hív a madártani egyesület

Publikálás dátuma
2020.01.20. 13:13

Fotó: Orbán Zoltán / Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
Péntektől hétfőig tart az erdei fülesbagoly telelőhelyek lakossági, országosan összehangolt felmérése.
Bárki részt vehet az idei év madarának, az erdei fülesbagoly országos telelőhelyeinek felmérésében. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az egyéni megfigyelők, családok, baráti társaságok mellett különösen az óvodák, az általános és középiskolák részvételére számít.
A lakossági felmérésének célja egyrészt, hogy a szakértők pontosabb információkat kapjanak a telelő baglyok területi eloszlásáról és nagyságrendjéről. Másrészt fel kívánja hívni a figyelmet a különleges viselkedésű állatokra, de az év közben ritkán látható baglyok akár tömeges megfigyelése rendkívül izgalmas élmény is – áll az egyesület közleményében. A Magyar Madártani Egyesület arra buzdítja gyerekeket és felnőtteket, hogy még több időt a szabadban töltve természetvédelmileg is hasznos önkéntes munkát végezzenek a madárvilág védelme érdekében. A telelő baglyokat egyébként nemcsak ilyenkor lehet megszámolni a telelő baglyokat, az egyesület egész évben várja az a bagolycsapatokról szóló információkat.
Az erdei fülesbaglyok különleges viselkedése, hogy a téli időszakban csapatosan keresik fel a települések, különösen az agrárterületek falvainak és városainak belterületeit. Egy-egy ilyen telelőhelyen többnyire néhány vagy néhány tucat egyed látható, de Magyarország „bagolyfővárosában”, Túrkevén, illetve a szomszédos Kisújszálláson a telelő erdei fülesbaglyok száma egyes években az ezer példányt is meghaladja! Az erdei fülesbaglyok mellett a telelő csapatokhoz alkalmilag néhány réti fülesbagoly, továbbá egy-egy kuvik és macskabagoly is csatlakozhat.
A baglyok valószínűleg azért választják a zavartság miatt látszólag kedvezőtlenebb belterületi fákat nappali pihenőhelyül, mert a településeken kisrágcsáló (egér- és pocokfajok) zsákmányállatból általában több van, mint a szántókon, gyepeken; illetve a lakott területekről hiányoznak azok a nagyobb testű ragadozómadarak, amelyek veszélyt jelentenének a bagolysokaságra. 
A baglyok jelenléte semmiféle fizikai veszélyt nem jelent az emberekre, a társ- és háziállatokra.

 A fák alatt jelentkező ürülék- és köpetpotyogás (felöklendezett, emészthetetlen szőr és csont „gombóc”) az általános higiénés szabályok betartása mellett nem hordoz fertőzéskockázatot – hívta fel a figyelmet az egyesület.
A baglyok jelenléte gazdasági, környezet- és természetvédelmi, humán-egészségvédelmi szempontból is rendkívül hasznos. A telelő erdei fülesbaglyok napi két-három (kemény fagyok idején akár négy-hat) kisrágcsálót is elfogyasztanak. Száz madárral és három hónapnyi teleléssel számolva ez 18-27 ezer (de akár 36-54 ezer) mezőgazdasági kertevő egeret és pockot jelent, sőt a néhány hetesen ivaréretté váló kisrágcsálók utódait is beleszámolva ez a szám még nagyobb. Ha a baglyok (és más ragadozó madarak) nem végeznék el ezt a rágcsálóirtást, környezet- és természetvédelmi, humán egészségügyi kockázatot jelentő mérgek bevetésével, és csak részben lenne lehetséges. 
Szerző
Frissítve: 2020.01.20. 13:39

Beengedik odújukba a tűz elől menekülő állatokat a vombatok

Publikálás dátuma
2020.01.18. 11:11

Fotó: ROLF VENNENBERND / AFP
Az túlzás, hogy mentik, de megtűrik otthonukban az egyébként nem túl barátságos erszényesek a tűz elől menekülő vadakat Ausztráliában.
A közösségi oldalakon egyre több "életmentő" vombatról szóló hírt, képet, videót lehet látni. A szenzációhajhász megfogalmazásokon túl ebből annyi lehet igaz, hogy mivel az erszényesek is érzik a tüzek okozta veszélyt, beengedik a föld alatti odújukba a menekülő állatokat.
Több millió állat pusztult el az ausztrál bozóttüzekben, de az, hogy túlzás, Disney-mesébe illő, hogy egy vadon élő állat megosztja az általa kivájt odúját más, akár rá veszélyt jelentő állatokkal – írta a 24.hu az IFL Science alapján. A vombatok ugyan nem túl barátságosak, de a Melbourne-i Egyetem emlősökkel foglalkozó szakembere, Kath Handasyde a portálnak azt mondta, veszélyhelyzetben megtűrhetnek más állatokat a rejtekhelyükön. Az odújuk erre alkalmas is, mert jól szellőzik és olyan méretű, hogy akár találkozniuk sem kell. 
A budapesti állatkertben is élő erszényesek növényt, legszívesebben gyökereket és gumókat, főleg pázsitfüveket esznek. Ezek kovatartalma azonban koptatja a fogukat, ezért a fogaik állandó növésben vannak – olvasható az intézmény honlapján. A vombat szó, a koalával és a dingóval együtt azoknak az ausztrál őslakóknak a mára már kihalt nyelvéből, a dharukból származik, akik a mai Sydney vidékén éltek. A vombat egyébként egy ausztrál kisváros, egy kisbolygó, egy népszerű ausztrál focicsapata, sőt, még egy tankelhárító lőfegyver neve is.
A természettudósok három vombatfajt tartanak számon. A kritikusan veszélyeztetett, már csak nagyjából 120 példánnyal rendelkező északi szőrösorrú vombat (Lasiorhinus krefftii) Queensland állam egy kis területén él. A déli szőrösorrú (Lasiorhinus latifrons) Dél-, illetve Nyugat-Ausztrália területén honos. A nálunk is látható csupaszorrú vombat (Vombatus ursinus) olyan vidékeken is jól érzi magát, ahol télen hó is esik. 
Ausztráliába csak kevés méhlepényes emlős jutott el, az ősi erszényesek zavartalanul fejlődhettek, ezért sok képviselőjük maradt fenn. A vombatok már ott alakultak ki, sokáig talány volt, hogyan jutottak el a tengerszorosokkal elválasztott szigetekre, például Tasmania területére, mert úszni ugyan tudnak, de ilyen távolságokat nem lennének képesek a nyílt tengeren leküzdeni. Kiderült, a jégkorszakok idején a világtengerek szintje alacsonyabb volt, így száraz lábbal kelhettek át a kontinensről.
Szerző