A 73 éves amerikai elnök és a 17 éves svéd klímaaktivista között nem is lehetne nagyobb a kontraszt, kiváltképpen a tanácskozás témájának megtett éghajlatváltozás tekintetében. Trump az Egyesült Államok kilépését kezdeményezte a párizsi klímamegállapodásból, míg Thunberg többek között azért tüntet világméretű mozgalmával, hogy minden ország tartsa be az egyezményben tett vállalásait. A kettejük közötti nézetkülönbségek most mégsem ütköztek ki olyan hangsúlyosan. Részben azért, mert Donald Trump inkább egy kampánybeszédnek beillő monológot tartott: saját kormányzati sikereként számolt be a jól teljesítő amerikai gazdaságról és arról, hogy az Egyesült Államok kőolaj- és gázexportőrré vált. Öntömjénezésével párhuzamosan a világ legnagyobb hatalmának vezetője azért nem tudta megállni, hogy ne tegyen megjegyzést a klímavédelemért kampányoló fiatal aktivistákra - köztük Greta Thunbergre. Azt mondta, hogy nem a borúlátásnak, hanem a bizakodásnak van itt az ideje, ezért el kell utasítani a “végzet örökös prófétáit”, akik “apokalipszist jósolnak.”

Donald Trump azt is igyekezett bizonyítani, hogy - mint fogalmazott - “nagy híve a környezetvédelemnek.” Ennek jegyében közölte, hogy az Egyesült Államok is csatlakozik az ENSZ faültetési felhívásához - a világszervezet 1000 milliárd új fa telepítését tűzte ki célul a klímaváltozás hatásainak mérséklésére. Greta Thunberg elismerte, hogy a faültetés hasznos, de arra figyelmeztetett: nem megoldás, hogy Afrikában erdőket telepítenek, miközben az Amazonast kivágják. Az ifjú aktivista ismét hangsúlyozta, hogy sürgető intézkedésekre van szükség a klímavészhelyzet megoldására. Csupán érintőlegesen kritizálta Trumpot, inkább a világ összes döntéshozójának egyaránt beolvasott. Tavalyi beszédére visszautalva megjegyezte: “az otthonunk továbbra is lángokban áll” és a politikai vezetők tétlensége “csak táplálja a tüzet”. Úgy vélte: hiába fogadta általános felháborodás azt a hírt, hogy az Egyesült Államok kilép a párizsi klímaegyezményből, a legtöbb ország továbbra mégsem teljesíti saját vállalásait. Elismerte, hogy az éghajlatváltozás felkapott téma lett, ám szerinte ez mégsem hozott lényegi előrelépést. A svéd aktivista elő is állt - előzetesen már ismertetett - radikális javaslatával: felszólította a kormányokat és vállalatokat, hogy ne fektessenek be több pénzt a fosszilis üzemanyagok felkutatásába vagy kitermelésébe. Greta Thunberg azzal próbálta elgondolkodtatni, a Davosba elzarándokoló politikai és gazdasági elitet, hogy arra kérte őket, cselekedjenek úgy, mint "akik mindennél jobban szeretnék saját gyermekeiket".

Az orosz elnök nemrégiben kétségbe vonta az 1939 augusztusában kötött szovjet-német Molotov-Ribbentrop-paktum jelentőségét a második világháború kirobbantásában. A paktum titkos záradékával összhangban a Szovjetunió 1939. szeptember 17-én megtámadta Lengyelországot. Az orosz elnök továbbá antiszemitizmussal vádolta a lengyeleket, és arról is beszélt, hogy az 1938. szeptember 29-én Németország, Olaszország, Nagy-Britannia és Franciaország által aláírt, Csehszlovákia szudétanémetek lakta területeit a Harmadik Birodalomnak átengedő müncheni egyezmény megkötése után Lengyelország érvényesítette területi követeléseit az akkori Csehszlovákiával szemben. Szynkowski vel Sek szerint Andrzej Duda szempontjából 

Kanadába érkezett Harry herceg, ahol feleségével, Meghannel és gyermekükkel megkezdik új életüket – a brit királyi családon kívül, írja a Guardian. Sussex hercege Vancouver nemzetközi repülőterén kedden landolt gépével, és testőrök kíséretében autóba szállt. Harry így újra együtt van feleségével és a nyolc hónapos fiukkal, Archie-vel, most először azóta, hogy bejelentették, feladják államilag finanszírozott királyi életüket. Vasárnap a herceg azt nyilatkozta, hogy nem maradt más választásuk, csak az, hogy mindketten visszalépjenek a brit királyi családban betöltött hivatalos szerepüktől. Harry herceg remélte, hogy állami pénzek nélkül is folytathatják a királynő, a brit nemzetközösség és a katonai szövetség szolgálatát, de erre nem volt lehetőségük.