Az EU korrigálná a magyar klímacélt

Publikálás dátuma
2020.01.22. 07:50
Illusztráció
Fotó: JULIAN STRATENSCHULTE/dpa Picture-Alliance / AFP
Ha hivatalos EU-igényként megfogalmazódik, Magyarország hajlandónak mutatkozik jelenlegi, 1990-hez képest 40 százalékos szén-dioxid-kibocsátás-csökkentési tervét akár 50-55 százalékra emelni.
Magyarországnak jó esélye van arra, hogy a jelenlegi, 1990-hez képest 40 százalékos 2030-as szén-dioxid-kibocsátás-csökkentési célt akár 50-55 százalékra növelje - jelentette ki a parlament fenntartható fejlődési bizottsága előtt a testületet elnöklő, LMP-s Schmuck Erzsébet kérdésére Palkovics László innovációs és technológiai miniszter. Megjegyezte, hogy az emelés mindeddig csak egy, az Európai Bizottság frissen kiadott úgynevezett Zöld Könyvében körvonalazódó terv. Ha ez konkrét igénnyé válna, azt Magyarország vizsgálhatónak tartaná. Igaz, ehhez még számos további felmérést kell végezni. Egyszersmind remélik, hogy az új évtized tudományos újításai is hozzájárulnak a probléma megoldásához. A kormány által két héttel ezelőtt elfogadott, 2040-es kitekintésű, 2030-as Energiastratégia, a szintén 2030-as célokat megfogalmazó, EU-szabványok szerint összeállított Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT), valamint az idén elkészítendő Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia (NTFS) online kérdőívére érkezett válaszok tükrében a célt előzetesen támogathatónak látja. Ez némiképp új irány ahhoz képest, hogy az elfogadott - a tegnapi bizottsági ülésen is bemutatott - tervekben 2030-ra még "legalább" 40 százalékos szén-dioxid-kibocsátás-csökkentési cél szerepel. A gyorsítás már csak azért is fontos, mert a kormány tavaly decemberben - utolsó előtti tagállamként - 2050-re belement a nettó szén-dioxid-kibocsátás teljes megszüntetésébe is, ami 2030-ra is erőteljesebb lépéseket igényelhet a mostaninál. Schmuck Erzsébet azzal az érvvel kevesellte a 40 százalékos célt, hogy nem hogy "már" jelenleg is 32 százalékos csökkentési szinten állunk, de 2013-ban már álltunk 40 (valójában közel 40) százalékon is. Azóta viszont nőtt a szennyezés. Palkovics László válaszában elismerte, hogy 2013-2017 között nőtt a szén-dioxid-kibocsátás, amit az erőteljes gazdasági bővüléssel magyarázott. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy 2018 öt százalék körüli növekedés mellett már közel egy százalékos szennyezéscsökkenést hozott. A két folyamat ilyetén eltérő irányát a jövőre nézve is remélik. Az ellenzéki vezetésű bizottságtól kérdezési lehetőséghez jutó civilek közül Perger András, a Greenpeace klíma- és energiakampányfelelőse azt vetette fel, hogy a Mátrai Erőmű szénblokkjainak (a kormány által legkésőbb 2029-re ígért, általuk ennél korábbra remélt) bezárásával a jelenlegi 32 százalék önmagában felugrana 40 százalék közelébe. 
Ez szintén azt veti fel, hogy akkor ezen kívül milyen intézkedéseket tervez a kormány. Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára azzal érvelt, hogy most várják a különböző érintettek - így például ipari, pénzügyi cégek, önkormányzatok vagy akár civilek - javaslatait a 40 százalékos alsó szennyezéscsökkentési terv növelésére. Példaként hozta fel a főváros "klímasemlegességi" ígéretet, mondván: ha Budapest 2030-ra csak megfelezné jelenlegi, 9 millió tonnás szén-dioxid-kibocsátását, már elérnénk az 50-55 százalékot. Kaderják ismét elbüszkélkedett azzal, hogy Magyarország az EU-ban a hatodik az 1990-hez képest elért szennyezéscsökkentés arányát illetően, de ezt változatlanul nem vetette össze a szóban forgó államok gazdasági fejlettségével. Ismét leszögezték, hogy Magyarország a következő uniós költségvetési ciklus idei vitájában határozottan azt képviseli, hogy a kibocsátáscsökkentés árát a legnagyobb szennyező államok és cégek és ne a "szegények államok és a családok" fizessék meg. Schmuck Erzsébet célzatos kérdései ellenére nem jutottunk közelebb ahhoz sem, hogy miből jött ki a kormánynak a szennyezés 30 év alatti megszüntetési költségére 50 ezer milliárd forint. Kaderják Péter annyit említett, hogy az összeg 2030-ra 14 ezer, 2040-re pedig 20 ezer milliárd, a Paksi Atomerőmű 4 ezer milliárdos, valamint a hálózatok félezermilliárd forintos beruházási szükségletén túl. Palkovics László megígérte, hogy eljuttatják a számításokat az LMP-s bizottsági elnöknek. Az eseményt követő sajtótájékoztatón a miniszter arra a kérdésünkre, hogy idén és jövőre miből és mire fordítanák a tervekből következő évi ezermilliárdos forrást, kitérően válaszolt. Arra az érdeklődésünkre sem kaptunk konkrét választ, hogy mikortól és mennyi vissza nem térítendő támogatás várható magánlakások felújítására. Palkovics László felhívta a figyelmünket, hogy a 2050-es klímasemlegességet célzó NTFS-kérdőív válaszadói az energiarendszer vagy a közlekedés megújításához képest a vártnál kevésbé tartották e cél eléréséhez fontosnak az épületek korszerűsítését. Palkovics László az ülésen a szélerőművek engedélyezési stopjának fenntartása kapcsán az ilyen áramtermelőkkel szembeni, teljes élettartamra vetített légszennyezési számításokat és a körkörös mozgás kibocsátotta alacsony frekvenciás rezgések esetleges káros hatásait említette. Bár a kormány által a széles körű társadalmi egyeztetés példájaként tálalt bizottsági meghallgatás nélkülözte a parázs kormány-ellenzék-vitát, a főbb frontvonalak nem közeledtek. Palkovics László és Kaderják Péter kivonatosan ismertették az energiastratégia főbb elveit, ami az "energiafüggetlenség" növelése, a behozatal arányának csökkentése, az üvegházhatású gázkibocsátás mérséklése elsősorban atomenergiával és napelemekkel, a fogyasztóközpontúság, a megfizethetőség, az ellátásbiztonság, mindemellett pedig a gazdasági fejlődés és versenyképesség fenntartása-fokozása. Bencsik János, a bizottság fideszes alelnöke a bányászati szakmakultúra fenntartásának szükségességét hangsúlyozta. Botár Alexának, a Magyar Természetvédők Szövetsége éghajlat- és energiacsoportvezetőjének a lakossági lignittüzelés kivezetésére vonatkozó kérdése kapcsán Palkovics László vizsgálatokat ígért. Sajtótájékoztatójukon lapunk felvetéseire a miniszter annak ellenére kiállt gáztárolóink tavalyi teletöltése mellett, hogy Moszkva és Kijev megállapodása nyomán azóta is zavartalanul érkezik a gáz kelet felől. Kérdésünkre - némiképp indulatosan - biztosított afelől is, hogy az Európai Bizottságnak tegnap elküldött NEKT-ben sikerült javítani a mértékegységeket és az átváltási képleteket.

Méltatlankodik a pénzügyminiszter

Elfogadhatatlannak nevezte Varga Mihály az uniós pénzügyminiszterek keddi tanácskozását követően, hogy Magyarország az európai Zöld Terven (Green Deal) belül az ezermilliárd eurósra tervezett Igazságos Átállást Támogató Alapból mindössze 1,2 százalékot, azaz alig több mint 80 millió eurót kapna. A magyar pénzügyminiszter közleményében felhívta a figyelmet, hogy az uniónak jobban figyelembe kellene venni a tagországok eltérő adottságait, energiaszerkezetét, emellett rögzítette: hazánk egyetért az unió klímacéljaival, de világossá kell tenni, hogy ezeknek nem lehet következménye az energia- és élelmiszerárak emelkedése, a többletköltségek nem terhelhetik a fogyasztókat. 

Szerző

334,16 forinton az euró

Publikálás dátuma
2020.01.22. 07:20
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Vegyesen alakult a forint árfolyama a főbb devizákhoz képest a nemzetközi bankközi piacon szerda reggel: az euróhoz és a dollárhoz képest gyengült, míg a svájci frankkal és a japán jennel szemben erősödött.
Az euró 334,16 forinton forgott szerda reggel hét órakor, 5 fillérrel emelkedett az árfolyama az előző esti 334,09 forinthoz képest. A dollár árfolyama 301,25 forintról 301,47 forintra erősödött, míg a svájci franké 311,15 forintról 310,85 forintra gyengült. A jent 2,7396 forinton jegyezték, szemben a kedd esti 2,7420 forinttal. Az euró 1,1086 dolláron forgott szerda reggel, 0,04 százalékkal erősödött az előző napi záráshoz képest. A svájci frankhoz képest 0,18 százalékkal erősödött a közös európai fizetőeszköz, 1,0751 frankon jegyezték. Egy dollárért 0,9698 frankot adtak, 0,14 százalékkal drágult a dollár. A jenhez képest 0,18 százalékkal erősödött a dollár, szerda reggel 110,06 jenen állt az árfolyama.
Szerző
Témák
forint euró dollár
Frissítve: 2020.01.22. 08:35

334,14 forinton az euró

Publikálás dátuma
2020.01.21. 19:37

Fotó: Népszava
Erősödött a forint a főbb devizákhoz képest a nemzetközi bankközi piacon kedden.
Este hét órakor az eurót 334,14 forinton, a dollárt 301,24 forinton, a svájci frankot pedig 311,11 forinton jegyezték. Az előző napi záráshoz képest az euró 0,06 százalékkal, a dollár 0,04 százalékkal, a frank pedig ugyancsak 0,04 százalékkal gyengült. Az euró 1,1092 dolláron forgott este, a hétfői záráshoz képest 0,02 százalékkal gyengült. Eddigi napi legalacsonyabb jegyzése 1,1085, a legmagasabb 1,1119 dollár volt. A svájci frankhoz képest 0,02 százalékkal erősödött a közös európai fizetőeszköz, 1,0740 frankon jegyezték. Egy dollárért 0,9684 frankot adtak, 0,05 százalékkal erősödött az amerikai deviza. A jenhez képest azonban 0,22 százalékkal gyengült a dollár, 109,94 jenen jegyezték kedd este. 
Szerző