Előfizetés

Egyre több az influenzaszerű megbetegedés: lesz, ahol teljes körű látogatási tilalom lép életbe

MTI
Publikálás dátuma
2020.01.22. 15:50

Az érintettek 23,9 százaléka gyerek, míg a betegek 9,9 százaléka 60 éven felüli.
Egyre több az influenzaszerű megbetegedés az országban, a figyelőszolgálat jelentése alapján végzett becslés szerint az országban január 13. és 19. között 12 370, az előző hetinél 29,9 százalékkal több beteg fordult orvoshoz influenzaszerű tünetekkel - derült ki a Nemzeti Népegészségügyi Központ szerdai jelentéséből. Mint írták, a betegek 38,8 százaléka a 15-34 éves korosztályból, 27,4 százaléka a 35-59 évesek közül került ki. Az érintettek 23,9 százaléka gyerek, míg a betegek 9,9 százaléka 60 éven felüli. A laboratóriumi vizsgálatok az esetek döntő többségében az influenza A vírusát mutatták ki. A tájékoztatás szerint péntektől teljes körű látogatási tilalom lép életbe a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktatókórház valamennyi telephelyén, ezen kívül a dunaújvárosi Szent Pantaleon Kórház-Rendelőintézetben, a kincsesbányai Platán Ápolási Intézetben, az alcsútdobozi Hársfalevél Ápolási Intézetben, és a Magyarországi Református Egyház Kallódó Ifjúságot mentő Misszió Ráckeresztúri Drogterápiás Otthonában. Részleges látogatási tilalom van a Heves megyei Albert Schweitzer Kórház és Rendelőintézet intenzív osztályán, a csecsemő-gyermekgyógyászati, az újszülött-, valamint krónikus belgyógyászati és az ápolási osztályán.

Aki itthon szegénynek születik, az szegény is marad - Magyarország a társadalmi mobilitás zsákutcája

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.01.22. 14:16
Ételosztás a Népligetben 2019 decemberében
Fotó: Erdős Dénes / Népszava
25 tagállam előzött meg minket a 28 uniós ország közül.
A magyarországi szegények sorsához képest már csak Bulgáriában és Romániában rosszabb a nélkülözni kényszerülő társadalmi rétegek helyzete. Talán a kilátástalanság erre a legjobb szó, ugyanis a davosi Világgazdasági Fórumra készített, az Index által röviden ismertetett, társadalmi mobilitást vizsgáló jelentésből az derül ki: idehaza nagyon kicsi az esély arra, hogy aki szegény családba születik, az később ki tud mászni sanyarú helyzetéből.
A jelentés szerint globális összevetésben Magyarország a 37. helyen áll a rangsorban, Bulgária a 40., Románia pedig a 42 helyen áll.

A visegrádi országokban mindenhol könnyebb előre jutni a társadalmi ranglétrán, mint nálunk. A listán Szlovákia a 32., Lengyelország a 30., Csehország a 19. helyen áll. A lista első öt helyét nem meglepő módon az észak-európai államok töltik be, Dánia, Norvégia, Finnország, Svédország és Hollandia vezetik az összesített rangsort, majd Svájc, Ausztria, Belgium, Luxemburg, Németország és Franciaország következik.

Így szigorítanák a feltételes szabadlábra bocsátás szabályait

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2020.01.22. 14:06

Fotó: Népszava
Varga Judit igazságügyi miniszter társadalmi egyeztetést kezdeményezett, a vonatkozó jogszabálymódosítások elérhetőek a kormany.hu-n. Cél, hogy ne lehessen feltételes szabadságra bocsátani olyan elítéltet, aki szándékosan más életére tört.
Komoly szigorításokat vezetne be a kormány a feltételes szabadlábra bocsátás szabályozásának tekintetében. A cél az, hogy aki más életére tör, még feltételesen se szabadulhasson a börtönből. Varga Judit igazságügyi miniszter néhány hete, nem sokkal a tavaly decemberben történt győri gyermekgyilkosság után jelentette be, hogy a kormány zéró toleranciát hirdet az erőszakkal szemben. A kormány tájékoztatása szerint a győri tragédiát vizsgáló jelentés feltárta, hogy a feltételes szabadlábra bocsátás szabályainak szigorítása szükséges. A kormany.hu-n megjelent jogszabálytervezet a Büntető törvénykönyvet, a büntetés-végrehajtási törvényt és az egészségügyi törvényt is módosítaná. A javaslat értelmében teljesen kizárnák a legsúlyosabb bűncselekmények miatt kiszabott, határozott tartalmú szabadságvesztésből történő feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét. Ugyanakkor szélesebb bűncselekményi körben – mint például a hozzátartozók sérelmére elkövetett súlyos személy elleni erőszakos bűncselekmények – a kizáró szabály mellett, kivételes esetekben lehetővé tennék, hogy a bíróság a feltételes szabadlábra bocsátás lehetőségét továbbra is engedélyezhesse, igaz, csak kellően szigorú ellenőrzés mellett, egyedi mérlegelés alapján. Ilyen esetekben kötelezővé tennék a pártfogó felügyelet elrendelését, ahogy – a technikai eszközzel történő ellenőrzés mellett – az áldozatok védelmét szolgáló magatartási szabály megállapítását is. Az Igazságügyi Minisztérium javasolja annak bevezetését is, hogy a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének elbírálására irányuló döntési eljárás során a javaslatban meghatározott esetekben a mentális állapotra vonatkozó szakorvosi és pszichológusi véleményt, valamint az elítélt kiskorú gyermekével kapcsolatban a gyámhatóság véleményét is be kelljen szerezni.
– Első ránézésre nekem úgy tűnik, hogy ez a törvénytervezet része a már meghirdetett, szigorú büntetőjogi fellépés ígéretének, amivel a jelenlegi végrehajtóhatalom az erejét akarja demonstrálni és meg akar felelni annak a szerintük általánosnak mondható elvárásnak, hogy a bűnözők kapják meg méltó és kedvezmények nélküli büntetésüket – vélekedett Magyar György. Az ügyvéd szerint kidolgozatlan, szakmaiatlan, és – mint fogalmazott – az általa korábban is jelzett „indokolatlan propagandának, hangulatkeltésnek felel meg”. Magyar György attól tart, ha a módosító javaslatokat elfogadják és hatályba léptetik, annak inkább negatív következményei lesznek. – A jelenleg hatályos rendelkezések szerint ugyanis  ha valakit feltételes szabadságra bocsátanak, akkor az a kiszabott szabadságvesztés büntetés egyharmadának elengedését jelenti, tehát a kétharmadát kell csak börtönben tölteni. Ennek a módosításnak így önmagában nincs visszatartó ereje, az elkövető nem ezt fogja mérlegelni, amikor bűnözésre adja a fejét, hanem csak az tartja vissza, ha attól kell tartania, hogy elkapják és börtönbe kerül. A feltételes szabadságra bocsátás lehetősége az ilyen szándékos bűncselekmények elkövetőit nem befolyásolja – mondta. Az ügyvéd arra is felhívta a figyelmet, ha megszűnik a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége, az elítéltnek nem lesz vesztenivalója, nem fog arra törekedni, hogy betartsa a börtönszabályokat, alkalmazkodjon, munkát végezzen a korábbi szabadulás reményében. Ezzel legalább egyharmadával megnő az őrzési költség, ami elítéltenként ma s mintegy 10 ezer forint naponta. Növelni kell majd a börtön személyzetét is. A kormány január 27-éig várja az észrevételeket a tervezethez. A törvényjavaslatot az Országgyűlés várhatóan a tavaszi ülésszakon fogja tárgyalni. 

Gurmai: tegyék közzé a magyar törvények és az Isztambuli Egyezmény jogi összehasonlítását!

Felszólítom Varga Judit miniszter asszonyt, hogy haladéktalanul tegye közzé a magyar törvények és az Isztambuli Egyezmény jogi összehasonlítását, vagy ha ilyen dokumentum nem létezik, akkor kezdeményezze az Isztambuli Egyezmény beemelését a magyar jogrendbe! – jelentette be brüsszeli sajtótájékoztatóján Gurmai Zita, az MSZP országgyűlési képviselője. Varga Judit igazságügyi miniszter korábban azt mondta: a vonatkozó magyar jogszabályok megfelelnek a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzésére, felszámolására létrejött Isztambuli Egyezmény követelményeinek. Gurmai Zita szerint ez alapján léteznie kell egy jogi összehasonlító anyagnak, amit ha nem hoz nyilvánosságra a kormány, azt bizonyítja, hogy Varga Judit csak blöfföl.