Előfizetés

Terjed a kínai koronavírus - Magyarország sem érezheti biztonságban magát

Danó Anna
Publikálás dátuma
2020.01.22. 19:19

Fotó: HANDOUT / AFP
Kijutott Kínából a súlyos tüdőgyulladást okozó koronavírus, az általa megbetegítettek száma naponta megduplázódik.
Az utóbbi egy napban 17-re emelkedett, vagyis majdnem megduplázódott Kínában a tüdőgyulladást okozó új koronavírusban elhunytak, valamint 470-re nőtt a fertőzöttek száma - közölték Hupej tartomány tisztségviselői szerdán. A járvány forrása még nem ismert, de valószínűsítik, hogy az eredeti vírus állatról terjed át az emberre, és most már emberről emberre is. Tavaly év végén jelezték a kínai hatóságok a WHO, hogy Hubei tartományában, Vuhan városában eddig ismeretlen eredetű, de fertőző tüdőgyulladást észleltek. A kórokozót január 7-én azonosították is, eszerint a betegségeket egy mindeddig ismeretlen koronavírus (2019-nCoV) okozta.  Magyarországon még nem találtak ilyen beteget – mondta a Népszavának Falus Ferenc egykori tiszti főorvos -, de Amerikában, Ausztráliában, Japánban, Dél-Koreában, Thaiföldön már igen. Wuhan 11 milliós város, ahonnan a napokban, a kínai holdújév alkalmából 2100 repülőjárat indul el a világ minden részére. S az utasok között igen sok vírushordozó is lehet, mert sokan tünet mentesek, vagy csak nagyon enyhe influenzára jellemző jeleket tapasztalnak magukon. Azaz a betegség terjedését nagyon nehéz lesz korlátozni. Az egykori tiszti főorvos szerint már jó néhány reptéren felállították a thermo kamerákat (ezek az extrém testhőmérsékletet érzékelik), az így kiszűrt lázas betegeket izolálják, és alaposan megvizsgálják. Volt olyan utazó, akinél a repülő út alatt jelentkeztek a tünetek, vagyis elvben egészségesen ült fel a gépre, de már betegen szállt le onnan. Megnehezíti a járványügyi hatóságok munkáját, hogy egyelőre túl sok mindent nem tudni az új vírusról, még azt sem, hogy milyen hosszú a lappangási ideje. A kórokozótól legtöbben lázasak lesznek, köhögnek, és a betegek egy részénél súlyos tüdőgyulladás alakul ki. S ugyan vannak gyógyult esetek is, ám szerda reggelig 17 ember belehalt a fertőzésbe. Falus Ferenc szerint aggasztó jel, hogy az igazolt megbetegedettek száma naponta duplázódik, miközben nem lehet tudni, hogyan terjed, a koronavírus. Mint ahogyan azt sem, mi van, ha mutálódik és a jelenleginél is nagyobbá válik a fertőzőképessége. Hozzátette: úgy tudja, a vírus vizsgálata több ország biztonsági laboratóriumában már zajlik, éppen annak érdekében, hogy mielőbb megtalálják a megfelelő védőoltást. Arra a kérdésre, hogy ha ő lenne a tiszti főorvos, milyen megelőző lépeseket vezetne be, Falus Ferenc azt mondta: utánajárna, van-e elég laborkapacitása az országnak, egy esetleges járvány idején szükséges vizsgálatok elvégzéséhez. Valamint arra kérné a repülőtéri egészségügyi szolgálatot, hogy fokozottan figyeljenek a Kínából, illetve a távol-keleti országokból vagy azokon keresztül érkező lázas vagy egyéb panaszokkal jelentkező utasokra. Az egyes embereknek pedig azt tanácsolja, hogy kerüljék a zsúfolt helyeket, ha utcán jártak, vagy közösségi közlekedési eszközt használtak mossanak gyakrabban kezet. Köhögéskor, tüsszentéskor tartsanak az arcuk elé zsebkendőt. A WHO Vészhelyzeti Bizottsága cikkünk megjelenése idején is ülésezett, a testület egyebek mellett arról is értekezik, hogy milyen óvintézkedéseket javasolnak a világ országainak.  A nemzetközi tapasztalatok alapján a WHO jelenleg nem javasolja a többi ország számára a beutazók egészségügyi szűrését, mivel az jelentős anyagi ráfordítást és humán erőforrást igényel, nagy fennakadást okozhat az utasforgalomban, hatékonysága viszont nagyon alacsony - tudtuk meg a Nemzeti Népegészségügyi Központtól. A Kínába utazók számára jelenleg a heveny légúti megbetegedések megelőzésére szolgáló higiénés rendszabályok betartása a legfontosabb. Az országban jelenleg a szezonális influenzavírusok cirkulációjával is számolni kell, ezért az oda utazóknak javasoljuk az influenza elleni védőoltást. Az új koronavírus által okozott tüdőgyulladással járó megbetegedések megelőzésére nincs oltóanyag. Ha az utazónál légúti tünetek jelentkeznek az utazás előtt, alatt, vagy azt követően, fontos, hogy orvoshoz forduljon, és jelezze, hogy hol járt.

Hárman szálltak ringbe az MTA elnöki székéért

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2020.01.22. 18:24
"Menet a tudományért" elnevezésű demonstráció Budapesten 2019. március 21-én
Fotó: Népszava
A Magyar Tudományos Akadémia májusban választja meg új vezetőjét.
Freund Tamás neurobiológus, Pléh Csaba kognitív tudós vagy Szathmáry Eörs evolúcióbiológus lehet a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) következő elnöke – derült ki az Akadémia szerdán közzétett jelöltlistájából. Új elnök megválasztására azért van szükség, mert az MTA jelenlegi vezetőjének, Lovász Lászlónak májusban lejár a megbízatása. A tisztújításra az Akadémia május 4-5-ei közgyűlésén kerül sor, ahol az elnök mellett főtitkárt, főtitkár-helyettest és három új alelnököt is választanak. Az akadémiai szabályozás szerint a vezető tisztségekre a jelölteket három évre lehet megválasztani, majd legfeljebb egyszer további három évre újraválasztani. A jelenlegi vezetés öt tagja először 2014-ben, majd 2017-ben nyerte el mandátumát. Akadémiai körökben Freund Tamást, az MTA jelenlegi alelnökét tartják a legesélyesebb jelöltnek, aki korábban maga is ellenezte az MTA-t megcsonkító kormányzati intézkedéseket, a jobboldali-konzervatív értékrendű tudósokat tömörítő Professzorok Batthyány Köréből is kilépett. Bár Freundot a hazai tudományos élet egyik legmeghatározóbb – és legbefolyásosabb – szereplőjeként tartják számon, ő sem tudta megakadályozni, hogy a kormány végig vigye tervét, ami az akadémiai kutatóintézetek elcsatolásával végződött. A kutatóhálózat tavaly szeptembertől az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) irányítása alatt működik. Az ELKH vezetését Maróth Miklósra, az Orbán Viktor kormányfővel jó viszonyt ápoló orientalista klasszika-filológusra bízták. A Freund Tamás iránti bizalom meginogni látszott, amikor tavaly októberben nyilvánosságra kerültek egyik levelének részletei, amit a miniszterelnöknek címzett. Freund ebben egyebek mellett „gyengén teljesítő”, kormánykritikus társadalomtudományi kutatócsoportok munkatársairól írt, akik a fiatalságot „mételyezik”, és akiktől „szerettek volna megszabadulni”. A levél megosztotta a tudósközösséget, majd Freund bocsánatot kért. Azt pedig határozottan cáfolta, hogy ki akarná rúgatni kormánykritikus kollégáit. Az MTA jelölőbizottsága február 19-én ülésezik legközelebb, ekkor tárgyalják meg a jelöltek koncepcióit. A jelölési szakaszt a bizottság március 11-i ülésén zárják le. 

Harc vagy konszolidáció: kísérleti laborokban készül az új politika

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.01.22. 17:37
Több nagyvárosban, köztük a fővárosban az ellenzék vette át a vezetést, ezért más minőségű viszonyrendszer alakult ki a kormánypártok és az ellenzék között
Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Radikális hangulatváltozást hozott a politikában az önkormányzati választás, de az ellenzéknek – a remények visszatérésével együtt is – érdemes óvatosnak lennie. Más viszony jön az ellenzék és a kormány között, és a fideszes „holdudvar” is bekavar.
Sok tekintetben alapvetően meghatározza az idei évet az önkormányzati választás utáni időszak új politikai helyzete. Azzal, hogy több nagyvárosban, köztük a fővárosban az ellenzék jutott „kormányra”, más minőségű viszonyrendszer alakult ki a kormánypártok (Fidesz–KDNP) és az ellenzéki pártok között – hívta fel a figyelmet az Új Egyenlőség legfrissebb podcastja. Eddig a Fidesz kormányzásra alkalmatlan, felelősség nélküli erőként tudta beállítani az ellenzéki erőket. Az őszi választások ezt a narratívát alapvetően megváltoztatták, és látható, hogy a kabinetnek komolyan kell vennie az önkormányzati kezdeményezéseket. Ez persze az ellenzéki pártok számára is nagy próbatételt jelent, hiszen megkapták a lehetőséget a választóktól arra, hogy megmutassák (ön)kormányzó képességüket. Amennyiben sorozatos belső konfliktusok vagy korrupciógyanús ügyek kísérik az önkormányzati munkát, a kormánypártok politikai szempontból joggal mutatnak rá, hogy ez az ellenzék továbbra sem kormányképes. A másik kihívás, hogy az (ön)kormányzás képességét az ellenzéknek ott is meg kell mutatnia, ahol továbbra sem került vezetői posztra, ez pedig a 10 ezer fő alatti települések Magyarországa. Ezeken a településeken a kormánypártok előnye megkérdőjelezhetetlen, és ha az október 13-i választás adatait átfordítanánk egy országgyűlési választás eredményére, akkor országosan is stabil többséget szerezne a Fidesz–KDNP. Nem mellékes, hogy a miniszterelnök által meghirdetett két csendes kormányzással töltött év mit jelenthet a valóságban. A 2019 végén született feladatszabó kormányhatározatban egy egészségügyi reform kezdeti lépései látszanak, de azt egyelőre nem tudni, hogy készen van-e ez a termék, és legfőképpen van-e politikai erő a végigvitelére. A másik közpolitikai ügy lehet a kormány szerint a szegénység elleni küzdelem. Ezt illetően már az önkormányzati választások előtt is ambiciózus célokról beszélt Orbán Viktor. Kérdés, hogy a gyöngyöspatai szegregáció kapcsán hozott bírósági döntést övező vita nem éppen ezzel szembemenő politikai reflex-e, azaz a napi politikai haszonszerzés érdekében egy középtávú célt, a roma felzárkóztatás ügyét dobja-e el magától a kormány. A közpolitika alkotásának folyamatában van egy terület, ahol éles szembenállás alakult ki a kormányon és annak „holdudvarán” belül. Ez a lakhatás kérdése. Miközben 2010 óta a kormány arra építi a politikáját, hogy a magyar választók a tulajdonszerzést preferálják, és ez határozta meg az intézkedéseket is, most két ellentétes narratíva is kezd megerősödni. Az egyiket az MNB elnöke fogalmazta meg, aki szerint hibás a kormányzati lakáspolitika, a másik pedig a budapesti fejlesztésekért felelős államtitkár szájából hangzott el, aki bérlakásépítési programról beszélt. Közpolitikai értelemben a kormányzás fókuszában az egészségügy és a lakhatás kérdése mellett a klímaügyek állnak majd. Ebben érzékelhetően elmozdult a kormánypárt álláspontja, és egyfajta konzervatív zöld politikát kezdenek megfogalmazni.