„Súlyosan megalázó politikai támadás”

Publikálás dátuma
2020.01.23. 06:30

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A roma családok egyetlen fillért sem fizettek azért, hogy az alapítvány jogi képviseletet biztosított számukra, és a jövőben sem kell fizetniük – hangsúlyozta Farkas Lilla ügyvéd, aki az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány megbízásából képviseli az iskolai elkülönítésben érintett gyöngyöspatai gyerekeket.
Farkas Lilla lapunknak arra reagált, hogy más kormánypárti politikusokhoz, például Rétvári Bence államtitkárhoz hasonlóan a térség fideszes parlamenti képviselője, Horváth László is azt pedzegette: az alapítvány „pénzszerző akció”, „szegregációs biznisz” érdekében „eszközként használja” a romákat. A közösségi oldalán Horváth László megismételte azt az ötletet, hogy a gyöngyöspatai cigány családok a számukra jogerősen megítélt kártérítést – közel 100 millió forintot – ne pénzben, hanem „oktatásban, képzésben és egyéb, az életvitelt és a beilleszkedést segítő szolgáltatásokban kapják meg”. Farkas Lilla arra hívta fel a figyelmet, hogy az érintettek fejenként átlagosan mintegy 1,5 millió forintra jogosultak. Javasolta, hogy az összeget vessük össze egy parlamenti képviselő havi jövedelmével, és akkor látni fogjuk: nyolc évig tartó szegregáció után egyáltalán nem olyan sok ez a pénz. Mivel a fideszes politikus Farkas Lilla hozzá eljutott belső levelezését is megosztotta az oldalán, az alapítvány jogi képviselője határozottan arra kérte Horváth Lászlót, hogy „hagyja abba a turkálást” a magánéletében, és ugyanígy fejezze be a „tények hamis színben való feltüntetését”. Jobb későn, mint soha: elnökségi ülésén az Országos Roma Önkormányzat is megtárgyalta a gyöngyöspatai ügyet. Ennek eredménye egy közlemény lett, amit Agócs János, az ORÖ elnöke jegyez. Az országos önkormányzat elvárja, hogy mindenki tartsa kötelező érvényűnek a független magyar bíróságok döntését, és arra kéri a kormányt, hajtsa végre a bíróság által hozott végzést. Az ORÖ minden vitában résztvevő felet arra kér, hogy az ügyből ne kovácsoljon politikai előnyöket. Bár a gyöngyöspatai roma önkormányzat vezetőjét és testületi tagjait a Roma Polgárjogi Mozgalom adja, a választási eredmények tanúsága szerint a Lungo Drom is jelen van a településen. Már csak ezért is kerestük Farkas Flóriánt, a Lungo Drom elnökét, a Fidesz parlamenti képviselőjét. Megkérdeztük, egyetért-e Orbán Viktor miniszterelnök kijelentésével, hogy „munka nélkül szerzett” pénz a szegregáció miatt megítélt kártérítés. Feladatának tekinti-e, hogy közreműködjön a feszültségek enyhítésében? Farkas Flóriántól eddig nem érkezett válasz. Szalayné Sándor Erzsébet nemzetiségi ombudsmanhelyettes viszont bejelentette: kötelességének tekinti, hogy kiemelt figyelemmel kísérje és részleteiben is megvizsgálja a gyöngyöspatai eseményeket. Meggyőződése, hogy a kialakult helyzet „akaratlanul is” erősítheti a többségi társadalomban meglévő romaellenes sztereotípiákat, elősegítheti az indulatok felerősödését. Az Iványi Gábor vezette Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség tiltakozó petíciót indított a „gyöngyöspatai roma közösséget ért újabb súlyosan megalázó politikai támadás ellen”.
Szerző

Titkolják a mentők, hogy mennyit fejlődtek az uniós milliárdokból

Publikálás dátuma
2020.01.23. 06:00

Fotó: Népszava
Kérésünkre se adta ki a mentőszolgálat azokat az adatokat, amelyekből kiderülne, hogy valóban úgy javul a teljesítményük, ahogyan azt hirdetni szeretik.
Több mint egy órát várt a mentőre a főváros közepén az a tolókocsis, mellkasi fájdalmakra panaszkodó ötven körüli asszony, akihez a múlt hét kedden egy járókelő hívott segítséget. Mire végül eljutott a Szent Imre kórház sürgősségi osztályára másfél óra telt el. Ez a várakozási idő nem tűnik ritkának. Sőt információink szerint a fővárosban délutánonként, kora este meglehetősen gyakran nem tudnak elég gyorsan kocsit küldeni. Annak ellenére sem, hogy a kormány az előző uniós ciklusban 15 milliárd forint uniós pénzt költött el arra, hogy a sürgős hívások legalább 90 százalékában negyed órán belül kiérkezzen a mentő.

A késedelmek okairól lapunknak gyakorló mentők azt mondták: vagy nincs elég hadra fogható ember vagy nincs elég autó a feladatok zökkenőmentes teljesítéséhez. Egyre több orvos, mentőtiszt és gépkocsivezető hiányzik a műszakokból, így nem lehet a sürgős esetekhez kellő gyorsasággal rohamkocsit küldeni. A legkritikusabb helyzetben a Közép-Magyarországi Régió van, ezért naponta átlagosan öt kocsi érkezik vidéki állomásokról ide. Megkérdeztük az Országos Mentőszolgálatot, hogy a tavaly milyen arányban sikerült 15 percen belüli kiérniük. Érdemben nem kaptunk választ. A következőket írták: „Az Ön által kért adatok kiértékelése valid statisztikai adatokon végzett analitikai számítási műveletek révén történik, melyre tekintettel kérdése közérdekű adatigénylés formájában nem megválaszolható, arra az általunk korábban közölt válasz adható." (Az idézett felelet a következő volt: „Az Országos Mentőszolgálat valamennyi működési adatát folyamatosan monitorozza és értékeli. Időbeliségi indikátorai között a hívásfogadási idő, a bejelentési idő, a riasztási idő, a visszaigazolási idő, az indulási idő, a helyszínre érkezési idő, a gyógyintézetbe indulási idő, a gyógyintézetbe érkezési idő, átadási idő és az állomásra visszaérkezési idő is szerepel. A 2018 novemberétől (azóta állnak rendelkezésre országosan és teljes körűen a digitális adatok) az I. prioritású (azonnali beavatkozást igénylő) mentőfeladatok kiérkezési időadatai csökkenő, azaz javuló értékeket mutatnak, minden régióban, megyében és járásban.”) E válasz szerint a mentőszolgálaton kifogott, hogy közölje azokat az adatokat, ami alapján megállapítja, hogy egyre jobban dolgoznak. Ami azért is különös, mert 2014 novemberében átadták az új mentésirányítási rendszert, amely pontosan rögzíti a kiérkezési időket. Olyannyira világosan, hogy ezekről 2014-es, 2015-ös valamint 2017-es évről maga az mentőszolgálat közölt adatokat. Igaz, hogy a kiérkezési mutatók egyre romlottak. Míg 2014-ben még az esetek 72,5 százalékához értek oda 15 percen belül, egy évvel később már csak a hívások 68-69 százalékához. 2017-ben pedig 100 sürgős segélykérésből már csak 64-65 esethez. További negyedükhöz félórán belül érkezett meg a mentő, és a segélykérők 9 százalékának fél óránál is többet kellett várnia. Az utóbbi, félórán túli várakozok aránya két éve még csak hét százalék volt. A legjobb esélye a Győr-Moson-Sopron megyeiknek volt akkor még a jó ellátásra, ott a hívások 79,3 százalékában 15 percen belül érkezett a segítség. A legkritikusabb helyzetben a Pest megyeiek voltak, itt a hívások felében sem sikerül odaérni negyedóra alatt a beteghez. Lapunk megkérdezte a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) munkatársát, hogy közérdekű adat-e a mentők kiérkezési ideje. Asbóth Márton azt felelte: ezek egyértelműen közérdekű adatok, mind a nyers adatok, mind pedig azok, amik a statisztikai elemzés eredményeként keletkeznek. A közvélemény számára nyilván ez utóbbiak érdekesek és értelmezhetők igazán, de az értelmezhetőség és közérthetőség nem feltétele a közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalának. Ráadásul válaszában a mentőszolgálat el is ismeri, hogy ezek az adatok rendelkezésére állnak. A közérdekű adatok kiadását csak törvényben meghatározott okokra hivatkozva lehet megtagadni, így ez a válasz egyértelműen jogellenes.

DK: ne titkolózzon a mentőszolgálat!

Az Országos Mentőszolgálat a Népszava kérésére sem tudta semmivel sem alátámasztani, hogy valóban úgy javul a teljesítményük, mint állítják. Holott minden adat a rendelkezésükre áll, amelyeket az előző években nyilvánosságra is hoztak: ezek szerint a Fidesz kormányzása óta évről-évre egyre lassabban ér ki a mentő. A legvalószínűbb, hogy minden szervhez, hatósághoz és állami fenntartású intézményhez hasonlóan ma már az Országos Mentőszolgálat is hazudik, hiszen ha az adatok valóban javulást mutatnának, akkor azokat nem titkolnák el előlünk - írja közleményében László Imre, a DK egészségügyi szakpolitikusa.      A Demokratikus Koalíció szerint tragédia, hogy amikor a leginkább szükségünk lenne a segítségre; amikor perceken múlhat az életünk, akkor a mentőszolgálat pénz-, eszköz- és munkaerőhiány miatt nem tud 15 percen belül mentőt küldeni hozzánk, ezt pedig most már igyekszik is eltitkolni. A DK azt követeli az Országos Mentőszolgálat vezetésétől, hogy hozza nyilvánosságra az adatokat: hány perc alatt ér ki a mentő éves és megyei bontásban? A DK szerint mindent csak úgy lehet jobbá tenni, ha előbb beismerjük, hogy rosszul működik. A kormány és az uralma alá hajtott mentőszolgálat titkolózása csak újabb és újabb emberáldozatokat fog követelni - írják.

Szerző
Frissítve: 2020.01.23. 15:59

A hajnali fagy után végre kisüt a nap

Publikálás dátuma
2020.01.22. 22:37

Fotó: Shutterstock
A hideg reggelt követően délután 3-7 fokot mérhetünk.
Csütörtökön már sok napsütésre számíthatunk, csapadék nem várható. Hajnalra foltokban pára, köd képződhet, de ezek várhatóan délelőtt mindenhol feloszlanak. A nyugatias légmozgás gyenge, mérsékelt marad. A fagyos reggelt követően délután 3-7 fokot mérhetünk - írja előrejelzésében az Időkép. Pénteken a reggeli pára- és ködfoltok feloszlását követően sok napsütésre, csapadékmentes időre számíthatunk, de az ország keleti felén tartósan megmaradhat a köd, borongós idő. A délies szél gyenge, mérséklet marad. A legmagasabb hőmérséklet 2 és 8 fok között alakul. Szombatra megnövekszik a felhőzet, az ország nyugati, délnyugati felén helyenként gyenge csapadék várható, kezdetben délnyugaton gyenge ónos eső sem kizárt. A légmozgás továbbra is gyenge lesz. Délután 1-9 fokot mérhetünk. Vasárnap túlnyomóan felhős, borongós idő valószínű, elszórtan kisebb esővel. A légmozgás gyenge marad, délután 2-9 fok várható, az ország déli felén lesz melegebb. Hétfőn reggel még délnyugaton eshet, de napközben száraz, napos idő valószínű. Helyenként feltámad a nyugatias szél, 2-10 fokig emelkedik a hőmérséklet. 
Szerző