Előfizetés

Titkolják a mentők, hogy mennyit fejlődtek az uniós milliárdokból

Danó Anna
Publikálás dátuma
2020.01.23. 06:00

Fotó: Népszava
Kérésünkre se adta ki a mentőszolgálat azokat az adatokat, amelyekből kiderülne, hogy valóban úgy javul a teljesítményük, ahogyan azt hirdetni szeretik.
Több mint egy órát várt a mentőre a főváros közepén az a tolókocsis, mellkasi fájdalmakra panaszkodó ötven körüli asszony, akihez a múlt hét kedden egy járókelő hívott segítséget. Mire végül eljutott a Szent Imre kórház sürgősségi osztályára másfél óra telt el. Ez a várakozási idő nem tűnik ritkának. Sőt információink szerint a fővárosban délutánonként, kora este meglehetősen gyakran nem tudnak elég gyorsan kocsit küldeni. Annak ellenére sem, hogy a kormány az előző uniós ciklusban 15 milliárd forint uniós pénzt költött el arra, hogy a sürgős hívások legalább 90 százalékában negyed órán belül kiérkezzen a mentő.

A késedelmek okairól lapunknak gyakorló mentők azt mondták: vagy nincs elég hadra fogható ember vagy nincs elég autó a feladatok zökkenőmentes teljesítéséhez. Egyre több orvos, mentőtiszt és gépkocsivezető hiányzik a műszakokból, így nem lehet a sürgős esetekhez kellő gyorsasággal rohamkocsit küldeni. A legkritikusabb helyzetben a Közép-Magyarországi Régió van, ezért naponta átlagosan öt kocsi érkezik vidéki állomásokról ide. Megkérdeztük az Országos Mentőszolgálatot, hogy a tavaly milyen arányban sikerült 15 percen belüli kiérniük. Érdemben nem kaptunk választ. A következőket írták: „Az Ön által kért adatok kiértékelése valid statisztikai adatokon végzett analitikai számítási műveletek révén történik, melyre tekintettel kérdése közérdekű adatigénylés formájában nem megválaszolható, arra az általunk korábban közölt válasz adható." (Az idézett felelet a következő volt: „Az Országos Mentőszolgálat valamennyi működési adatát folyamatosan monitorozza és értékeli. Időbeliségi indikátorai között a hívásfogadási idő, a bejelentési idő, a riasztási idő, a visszaigazolási idő, az indulási idő, a helyszínre érkezési idő, a gyógyintézetbe indulási idő, a gyógyintézetbe érkezési idő, átadási idő és az állomásra visszaérkezési idő is szerepel. A 2018 novemberétől (azóta állnak rendelkezésre országosan és teljes körűen a digitális adatok) az I. prioritású (azonnali beavatkozást igénylő) mentőfeladatok kiérkezési időadatai csökkenő, azaz javuló értékeket mutatnak, minden régióban, megyében és járásban.”) E válasz szerint a mentőszolgálaton kifogott, hogy közölje azokat az adatokat, ami alapján megállapítja, hogy egyre jobban dolgoznak. Ami azért is különös, mert 2014 novemberében átadták az új mentésirányítási rendszert, amely pontosan rögzíti a kiérkezési időket. Olyannyira világosan, hogy ezekről 2014-es, 2015-ös valamint 2017-es évről maga az mentőszolgálat közölt adatokat. Igaz, hogy a kiérkezési mutatók egyre romlottak. Míg 2014-ben még az esetek 72,5 százalékához értek oda 15 percen belül, egy évvel később már csak a hívások 68-69 százalékához. 2017-ben pedig 100 sürgős segélykérésből már csak 64-65 esethez. További negyedükhöz félórán belül érkezett meg a mentő, és a segélykérők 9 százalékának fél óránál is többet kellett várnia. Az utóbbi, félórán túli várakozok aránya két éve még csak hét százalék volt. A legjobb esélye a Győr-Moson-Sopron megyeiknek volt akkor még a jó ellátásra, ott a hívások 79,3 százalékában 15 percen belül érkezett a segítség. A legkritikusabb helyzetben a Pest megyeiek voltak, itt a hívások felében sem sikerül odaérni negyedóra alatt a beteghez. Lapunk megkérdezte a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) munkatársát, hogy közérdekű adat-e a mentők kiérkezési ideje. Asbóth Márton azt felelte: ezek egyértelműen közérdekű adatok, mind a nyers adatok, mind pedig azok, amik a statisztikai elemzés eredményeként keletkeznek. A közvélemény számára nyilván ez utóbbiak érdekesek és értelmezhetők igazán, de az értelmezhetőség és közérthetőség nem feltétele a közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalának. Ráadásul válaszában a mentőszolgálat el is ismeri, hogy ezek az adatok rendelkezésére állnak. A közérdekű adatok kiadását csak törvényben meghatározott okokra hivatkozva lehet megtagadni, így ez a válasz egyértelműen jogellenes.

DK: ne titkolózzon a mentőszolgálat!

Az Országos Mentőszolgálat a Népszava kérésére sem tudta semmivel sem alátámasztani, hogy valóban úgy javul a teljesítményük, mint állítják. Holott minden adat a rendelkezésükre áll, amelyeket az előző években nyilvánosságra is hoztak: ezek szerint a Fidesz kormányzása óta évről-évre egyre lassabban ér ki a mentő. A legvalószínűbb, hogy minden szervhez, hatósághoz és állami fenntartású intézményhez hasonlóan ma már az Országos Mentőszolgálat is hazudik, hiszen ha az adatok valóban javulást mutatnának, akkor azokat nem titkolnák el előlünk - írja közleményében László Imre, a DK egészségügyi szakpolitikusa.      A Demokratikus Koalíció szerint tragédia, hogy amikor a leginkább szükségünk lenne a segítségre; amikor perceken múlhat az életünk, akkor a mentőszolgálat pénz-, eszköz- és munkaerőhiány miatt nem tud 15 percen belül mentőt küldeni hozzánk, ezt pedig most már igyekszik is eltitkolni. A DK azt követeli az Országos Mentőszolgálat vezetésétől, hogy hozza nyilvánosságra az adatokat: hány perc alatt ér ki a mentő éves és megyei bontásban? A DK szerint mindent csak úgy lehet jobbá tenni, ha előbb beismerjük, hogy rosszul működik. A kormány és az uralma alá hajtott mentőszolgálat titkolózása csak újabb és újabb emberáldozatokat fog követelni - írják.

A hajnali fagy után végre kisüt a nap

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.01.22. 22:37

Fotó: Shutterstock
A hideg reggelt követően délután 3-7 fokot mérhetünk.
Csütörtökön már sok napsütésre számíthatunk, csapadék nem várható. Hajnalra foltokban pára, köd képződhet, de ezek várhatóan délelőtt mindenhol feloszlanak. A nyugatias légmozgás gyenge, mérsékelt marad. A fagyos reggelt követően délután 3-7 fokot mérhetünk - írja előrejelzésében az Időkép. Pénteken a reggeli pára- és ködfoltok feloszlását követően sok napsütésre, csapadékmentes időre számíthatunk, de az ország keleti felén tartósan megmaradhat a köd, borongós idő. A délies szél gyenge, mérséklet marad. A legmagasabb hőmérséklet 2 és 8 fok között alakul. Szombatra megnövekszik a felhőzet, az ország nyugati, délnyugati felén helyenként gyenge csapadék várható, kezdetben délnyugaton gyenge ónos eső sem kizárt. A légmozgás továbbra is gyenge lesz. Délután 1-9 fokot mérhetünk. Vasárnap túlnyomóan felhős, borongós idő valószínű, elszórtan kisebb esővel. A légmozgás gyenge marad, délután 2-9 fok várható, az ország déli felén lesz melegebb. Hétfőn reggel még délnyugaton eshet, de napközben száraz, napos idő valószínű. Helyenként feltámad a nyugatias szél, 2-10 fokig emelkedik a hőmérséklet. 

Feketébe öltözött a kultúra: petíciót adott át a szakszervezet Káslernek

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2020.01.22. 20:04

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Országszerte demonstrációkkal és fekete ruha viselésével tiltakoztak a közgyűjteményi és közművelődési dolgozók az ágazat megalázóan alacsony bérei miatt a Magyar Kultúra Napján.
Manapság mindenki azt gondolja, a tömegközlekedést kell fejleszteni, ami térben összeköti a nemzetet, de ne feledjük, hogy a közgyűjtemények időben kötik össze a nemzedékeket egymással, az ország intézményes memóriáját jelentik, aki ezt a területet, az itt dolgozókat elhanyagolja, az a múltunk ellensége – jelentette ki Tamás Gáspár Mikós filozófus a kulturális területet is felügyelő humán tárca Arany János utcai épülete előtt a Magyar Kultúra Napján tartott szerda délutáni demonstráción. A könyvtárosokat, múzeumi szakembereket, irattárosokat és közművelődésben dolgozókat, nem egészen tízezer embert képviselő Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) néhány napja béremelést követelő nyílt levéllel fordult az ország vezetőihez, a demonstráció végén pedig petíciót adtak át Kásler Miklós miniszternek címezve. Ebben felhívták a figyelmet arra, hogy legutóbb 2008-ban kaptak 3 százalékos alapbéremelést, egy szűkebb körben érvényes pótlékkal együtt is a legtöbben a garantált bérminimumot érik el, ami különösen a sokdiplomás, több nyelvet beszélő kutatók számára megalázó. A petíció aláírói között volt olyan országos hírű intézményvezető, aki ugyanannyit keres, mint a náluk dolgozó portás. 
Az utóbbi napok kormányzati híreire reagálva Papp Katalin, a KKDSZ megbízott elnöke lapunknak úgy fogalmazott, a látványberuházások nem tudják eltakarni, hogy ezen a területen a nemzet legnyomorultabb napszámosai dolgoznak. Tavaly a parlamenti választás előtti hónapokban 50 százalékos béremelés ígéretével hitegették őket, de az újabb győzelem után az Orbán-kormány már nem tartotta fontosnak az ígéret betartását. Most épp azt a hírt kapták, hogy a kormány előtt fekszik egy 15 százalékos béremelési javaslat a kulturális területen dolgozóknak, de ennek részleteiről nem volt alkalmuk tárgyalni. Tízezer ember nem számít komoly szavazótábornak – indokolta Papp Katalin a kormány hozzáállását. Ehhez azonban Székely Sándor, a Szolidaritás Mozgalom elnöke, országgyűlési képviselő a délutáni demonstráción azt tette hozzá: a kormánynak is számolni kell azzal, hogy ez a tízezer ember az ország „agya”. Tamás Gáspár Miklós ezt azzal egészítette ki, hogy minden más területen dolgozó értelmiségi a közgyűjteményekben dolgozók gyűjtő és feldolgozó munkájából él. A budapesti demonstráció mellett tiltakozó akciókat szerveztek a kulturális területen dolgozók Miskolcon, Kecskeméten, Pécsen, Szegeden és Tatabányán, s az országban sok intézmény munkatársai öltöztek feketébe a Magyar Kultúra Napján.