A Jobbik szombaton tartja tavaly ősszel elhalasztott tisztújító kongresszusát. A leköszönő pártelnök, Sneider Tamás utódjává a küldöttek minden bizonnyal Jakab Pétert, a parlamenti frakció vezetőjét választják majd. Legfeljebb az a kérdés, hogy milyen arányban: kihívója, az erdélyi Lokody Levente az esélytelenek nyugalmával indul.
Az alelnöki posztokért folyó küzdelem lényegesen érdekesebbnek ígérkezik. A belső feszültségek abból fakadnak, hogy miközben Jakab „nem ideológia-, hanem emberközpontú pártot” szeretne, amely „nem önmagát, hanem a nemzet egészét képviseli”, mások a jövőben is markánsan jobboldali pártként akarják megjeleníteni a Jobbikot.
Jakab Péter kérdésünkre közölte, hogy a „párt elnöksége Sneider Tamás kezdeményezésére hétfőn, vagyis öt nappal a tisztújítás előtt megváltoztatta a párt választási szabályzatát”. Ennek értelmében a hat alelnöki helyre a korábbiaktól eltérően nem nyolc, hanem tizenhat személyt kell minimálisan jelölnie. „Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy nem lehet élni a vétó eszközével” – tette hozzá Jakab. A hat alelnöki tisztségre ugyanis tizenhatan pályáznak.
Tudni kell, hogy a Jobbik pártelnöke az alapszabály szerint megvétózhatja a neki nem tetsző alelnökjelöltek indulását. Ennek lehetőségét viszont erősen korlátozták azzal, hogy tizenhatra emelték a minimális jelöltszámot. A kifogásolt jelöltek "kiejtésével" tizenhat alá csökkenne a létszám, újak indításához pedig az alapszervezetek 10 százalékos támogatási arányára lenne szükség.
A vétóval régebben Vona Gábor is élt. Jakab Péter tavaly azzal a kikötéssel vállalta volna el a párt vezetését, ha a kongresszus az általa megnevezett alelnököt is megválasztja. A Jobbikban azonban ultimátumként értékeltek ezt a feltételt, a teljesítése helyett inkább elhalasztották a tisztújítást.
Jakab Péter engedett, most már nem ragaszkodik mindenáron a saját jelöltjeihez. Ugyanakkor több forrásból úgy értesültünk, hogy az Origo korábbi közlése – nem szokványos módon – fedi a valóságot: Bana Tibor azért nem indul újra az alelnöki tisztségért, mert Jakab erre az esetre vétót helyezett kilátásba. A konfliktus okáról nem sikerült részleteket megtudnunk. Bana Tibor például csak annyit mondott, hogy a jövőben bármilyen egyéb témában örömmel áll rendelkezésünkre, erről az ügyről azonban nem nyilatkozik.
Nincs információnk arról, hogy Jakab mások esetében is vétózni készült volna – ő maga sem jelezte, hogy lenne ilyen szándéka –, a választási szabályok megváltoztatásával mindenesetre már akkor sem tehetné, ha akarná.
Az alelnökjelöltek sorában ismert és kevésbé ismert politikusok is találhatók. A Jakab Péter által a hat tisztségre megnevezett nyolc jelölt: Ander Balázs, Balassa Péter, Dudás Róbert, Lukács László, Nunkovics Tibor, Potocskáné Kőrösi Anita, Szilágyi György és Z. Kárpát Dániel. A további nyolc alelnökjelöltből lapunkhoz hét induló neve jutott el: Bencsik János, Gyüre Csaba, Fazakas Attila, Pintér Tamás, Stummer János, Varga-Damm Andrea és Weller-Jakus Tamás. Az Alfahír értesülése szerint a hiányzó név Lokody Levente, aki elnökjelöltként is próbálkozik.
Szávay István nem indul alelnökjelöltként, pedig őt a fideszes sajtóban Jakab Péter „legerősebb ellenfeleként” emlegetik. Szávay nem akart nyilatkozni, helyette nemrég közzétett facebookos bejegyzését ajánlotta figyelmünkbe. Ebben arról számolt be, hogy első fokon helyreigazítási pert nyert a Magyar Nemzet online oldala ellen, amely azt állította, hogy Szabó Gábor pártigazgatóval együtt Jakab Péter ellen szervezkedik.
Ahogyan azt a Népszava korábban megírta, Szabó Gábor tizenhat év után megválik pártigazgatói tisztségétől, helyét várhatóan Sneider Tamás veszi át. Az elnökhelyettes minden jel szerint Gyöngyösi Márton, a párt EP-képviselője marad: Jakab lapunknak megerősítette, hogy őt jelöli a posztra, Gyöngyösi pedig azt, hogy elvállalja a felkérést.